Friss tanulmányok eredményei szerint nagyobb az esélye a pszichés problémák, cukorbetegség, neurológiai rendellenességek, bélrendszeri panaszok kialakulásának, ha sokáig ébren maradunk. A Medium beszámolója szerint emellett a szívbetegségek és a korai halál kockázatát is növeli, ha későn kerülünk ágyba.
Komoly kockázatot vállal, aki nem fekszik le időben
„Komoly egészségügyi problémákat okozhat, ha az embernek tartania kell magát egy olyan napirendhez, amelyre a szervezete nem alkalmas” – magyarázza Katharina Wulff molekuláris biológus. Egy viszonylag friss tanulmány eredményei szerint kisebb a mellrák kockázata azoknak a nőknek az esetében, akik korán kelnek és este időben kerülnek ágyba. A kutatás során több százezer amerikai nő genetikáját, alvási szokásait és a mellrák előfordulásának kockázatát vizsgálták. Több analitikai technika is alátámasztotta, hogy csökken a mellrák kialakulásának kockázata, ha a nők korán kelnek és nem maradnak fenn sokáig. A résztvevők alvási szokásait saját bevallásuk alapján mérték, ezért előfordulhat pontatlanság, de nem ez az első kutatás, amely összefüggést talált az alvási szokások és az egészségügyi problémák kialakulása között.
A legtöbb élőlényhez hasonlóan az embereknek is egy belső, több központból álló biológiai óra segít a napi ritmushoz alkalmazkodni, ez igazítja szervezetünk működését a nappalokhoz és éjszakákhoz. Az agy központi órája, a körülbelül 24 órás ritmust diktáló úgynevezett cirkadián óra a legfontosabb, de emellett több biológiai óra ketyeg még bennünk. Ezek az óragének szabályozzák a szervezet belső, ciklikus ritmusát, többek között az étvágyat, a hormonszintet, a testhőmérsékletet, a felhasznált energiát vagy az alvási szokásainkat.
„Ennek az az oka, hogy a bolygónk a naprendszer része, amely ritmikus környezetet teremt. Itt több millió év alatt az élőlények kifejlesztették ezeket a biológiai órákat, hogy megbirkózzanak a környezet állandó változásaival” – magyarázza a biológus. Szerinte azonban a belső óráink nem fedik le teljes mértékben a naprendszerünk által felállított 24 órát, ez teszi lehetővé, hogy bizonyos mértékben rugalmasak legyünk, alkalmazkodjunk a külső környezet változásaihoz, amilyen például a téli és nyári időszámítás váltakozása.
A legtöbb ember biológiai órája nagyjából összhangban van a környezet 24 órájával. Persze előfordulhat, hogy egy kicsit elcsúszik valamelyik irányba a napunk, korábban ébredünk vagy később fekszünk le, de ez a legtöbb esetben nem okoz problémát. A lakosság 10 százaléka esetében azonban jelentős eltérés van az egyén napirendje és a nap 24 órája között, az eredmények szerint ez pedig növeli az egészségügyi problémák kockázatát.
Mi ennek az oka?
Az egyik lehetőség az, hogy azok az óragének felelősek az egészségügyi problémákért, amelyek miatt az egyén hajlamosabb sokáig fennmaradni. A másik lehetőség szerint sok esetben a munka vagy az iskola áll a késői fekvések hátterében. Könnyen megzavarhatja a természetes belső ritmusunkat, ha az életvitelünk miatt rá vagyunk kényszerítve, hogy más időpontban keljünk fel vagy feküdjünk le, ez pedig hosszú távon hormonváltozásokhoz, anyagcsere-problémákhoz, depresszióhoz vagy rákhoz vezethet.
„Ha az embereknek sokáig olyan napirend szerint kell élniük, amire amúgy nem alkalmasak, nagy valószínűséggel alakulnak ki különböző egészségügyi problémák” – teszi hozzá a szakértő. A napirendünk az izmokat, a mikrobiomot, az evési szokásokat és a szívet is érinti, de jellemzően csak szélsőséges esetekben okoz problémát. Ha reggel 5 és 9 óra között kelünk és este 10 körül fekszünk le, nagy eséllyel nincs miért aggódnunk.
