Sokszor hangoztatott igazság, miszerint a reggeli a nap legfontosabb étkezése. Nem csupán napi közérzetünket határozza meg alapvetően, hogy megfelelően eszünk-e ébredés után, az Athéni Egyetem munkatársai szerint szívünk egészségében is nagyban közrejátszik az energiadús reggeli. Emellett az is fontos, hogy ne bámuljuk folyton a tévét, ha jó karban szeretnénk tudni szívünket és vérkeringésünket. Kutatásuk eredményeit, melyeket az Amerikai Kardiológiai Társaság New Orleansban tartott 68. konferenciáján prezentáltak a tudósok, a Study Finds vesézte ki.
Árt a szívünknek a túl sok tévénézés
A szakemberek mintegy kétezer, 40 és 99 év közötti férfit és nőt faggattak ki vizsgálatuk során, akiknek átlagéletkora 63 év volt. A megkérdezettek között egyaránt szerepeltek teljesen egészséges személyek, illetve olyanok is, akiket a múltban kezeltek már különböző szív- és érrendszeri panaszokkal. Az alanyoknak alaposan be kellett számolniuk étkezési, illetve sportolási szokásaikról, emellett a tudósok artériáik épségét is megvizsgálták, többek közt az érelmeszesedés tünetei után kutatva. A válaszok alapján a megkérdezetteket három kategóriába sorolták: az elsőbe tartoztak azok, akik hét órát vagy annál kevesebbet töltenek tévénézéssel egy héten, a másodikba azok, akik heti hét-huszonegy óra közötti időtartamban ülnek a képernyő előtt, végül az utolsó csoportot azok a résztvevők alkották, akik ennél is többet néztek tévét.
A szakemberek egyértelműen úgy találták, hogy a különböző szív- és érrendszeri megbetegedések esélye a harmadik csoportba tartozóknál a legnagyobb. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál, akik heti szinten huszonegy óránál többet nézik a tévét, jóval nagyobb arányban (a két másik csoporthoz képest ötven, illetve hatvannyolc százalékkal gyakrabban) figyelhető meg a 2-es típusú diabétesz és a magasvérnyomás-betegség kialakulása – melyek a szívproblémák elsődleges előidézői. Dr. Sotirios Tsalamandris, az egyetem kardiológusa úgy látja, ezekért elsősorban a huzamosabb tespedés, a mozgásszegény életmód a felelős, ezért azt javasolja az érintetteknek, hogy tévénézés közben végezzenek kisebb fizikai megterhelését jelentő cselekvéseket, például a házimunka különböző válfajait vagy könnyebb edzésgyakorlatokat, ahelyett hogy a fotelben vagy a kanapén elnyúlva szívnák magukba a képernyőről érkező tartalmakat.
Fontos a kiadós, de egészséges reggeli
A kutatás másik részében a szakemberek arról kérdezték a résztvevőket, mennyi kalóriát fogyasztanak reggelire. A kétezer résztvevő közül mindössze kétszáznegyvenen számoltak be arról, hogy magas energiatartalmú, vagyis napi kalóriabevitelük több mint húsz százalékát fedező reggelit fogyasztanak, melynek része többek közt a tej, a méz, a gabonapelyhek, a kenyér és a sajt. A legtöbben, valamivel kevesebb mint kilencszáz személy nyilatkozott úgy, hogy reggelijük közepes energiatartalmú, vagyis a napi kalóriabevitel öt-húsz százalékát szolgáltatja számukra. Ide tartozik többek közt a kávé, a zsírcsökkentett tej, az olívabogyó, illetve a különböző gyümölcsök is. Hatszáznyolcvan résztvevőről pedig kiderült, hogy egyáltalán nem fogyasztanak semmiféle reggelit.
A vizsgálatok egyértelműen azt bizonyították, hogy minél kiadósabb reggelit fogyasztunk, érrendszerünk annál jobban képes megőrizni egészségét. A magas energiatartalmú reggelit preferálók körében 2,3 százalékos volt az érfalak merevsége, míg a második csoportba tartozóknál 9,5 százalék volt ez a szám, azoknál, akik pedig, akik nem szoktak reggelizni, már 15 százalékra ugrott a mutató. Az artériák falára rakodó koleszterin és egyéb káros anyagok mennyisége (melyek az érszűkületet okozzák) hasonlóképpen annál inkább növekvő tendenciát mutatott, minél kevesebbet reggelizett az adott személy.
A szóban forgó kísérletek eredményei természetesen nem jelentik azt, hogy konkrét, megcáfolhatatlan oksági összefüggés létezne ezen jelenségek között. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt az eshetőséget például, hogy azok, akik helyesen táplálkoznak és kevesebbet tespednek a képernyőt bámulva, egyéb szokásaikban is igyekeznek egészségtudatosabbak lenni – például kerülik a dohányzást, mely az egyik legjelentősebb kockázati tényező a szívbetegségek kialakulásának tekintetében. Másrészt az is lehetséges, hogy az adott személyek által fogyasztott energiadús reggeli olyan összetevőkből állt, melyek önmagukban segítenek szívünk egészségének megőrzésében.
Mindettől eltekintve Tsalamandris szerint a kiadós, tápanyagban gazdag reggeli elengedhetetlen része az egészséges táplálkozásnak, erről pedig sokan megfeledkeznek. A szakértő például az ún. mediterrán étrendet – mely a zöldségekre, gyümölcsökre, gabonafélékre épülő hagyományos görög, olasz konyhán alapul – ajánlja azok számára, akik szeretnék egy energiadús, de mégis egészséges reggelivel indítani a napot. A kardiológus és társai szeretnék a jövőben egy hosszabb időtartamot felölelő, legalább tíz évre kiterjedő vizsgálattal – mely a különböző környezeti hatásokat is tekintetbe veszi – bizonyítani jelen kutatás tanulságainak releváns mivoltát.