Fogyasztóként általában könnyű dolgunk van, amikor meg kell ítélni, hogy mi az a kiadás, ami megéri az árát, és sokszor ezek a befektetések az életmódunk javulását is szolgálják. De mi a helyzet azokkal, amik rossz hatással vannak az életmódunkra? A The Conversation vette számba az alkoholfogyasztás rejtett költségeit.
Mennyit ér nekünk a rövid távú boldogság?
Az ilyen, érzelmeinkkel és viselkedésünkkel kapcsolatos következmények segítenek nekünk és a politikai döntéshozóknak megítélni, hogyan lehet a lehető legkevesebb forrásból optimalizálni az életminőséget.
Azok, akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt, valószínűleg azt mondanák, hogy rövid távon boldogabbnak érzik magukat, azonban az mindannyiunk számára egyértelmű, hogy hosszú távon számos káros hatása lehet az alkoholfogyasztásnak – például a depresszió. Egyre több bizonyíték mutat rá arra, hogy az alkoholfogyasztás mértéke arányosan összefügg az életminőség romlásával. Azoknál pedig, akik alkoholproblémákkal küzdenek, nagyobb a depresszió és a mentális betegségek kialakulásának kockázata, mint akik csak mértékkel isznak.
De vajon mennyibe kerül az embereknek az alkoholbetegek kezelése? Becslések szerint 2004-ben 100 ezer lakosra 203 alkohol okozta haláleset jutott. Az államnak pedig becslések szerint 700 milliárd forintos kárt okozott az alkoholizmus, miközben az eladott szesz utáni adókból 150 milliárd bevétel származik. Dr. Zacher Gábor toxikológus szerint háromszor annyi pénzt költünk az alkoholbetegek kezelésére, mint amennyi jövedéki adó befolyik az alkohol fogyasztásból, és ugye akkor ott vannak még a szociális juttatások is, és ezt is valójában a másik oldalhoz kell számolni. Ez is azt bizonyítja, hogy
sokkal olcsóbb megelőzni a betegséget, mint a már kialakultat kezelni.
Tovább bonyolódik a helyzet
Vannak tehát esetek, amikor az egészségügyi szolgáltatások értékét viszonylag könnyen meg tudjuk állapítani. De mi a helyzet például a depresszióval? Egy pár tényezővel tisztában vagyunk. Tudjuk például, hogy a magasabb háztartási jövedelmekkel rendelkező emberek általában boldogabbak, és azt is tudjuk, hogy bizonyos események boldogtalanná teszik az embereket. Egy nemrég megjelent tanulmány foglalkozott azzal, vajon mennyivel kellene megemelni a háztartások jövedelmét ahhoz, hogy ellensúlyozzák az egyes események miatt tapasztalt negatív érzéseket? Egyáltalán kiválthatja-e egyik a másikat?
A kutatásban 243 133, 40 és 70 év közötti ember vett részt, ahol az alkoholfogyasztás rövid távú pozitív hatásait figyelmen kívül hagyták, és a hosszú távú következményekre fektették a hangsúlyt.
A depresszió kockázatának mértéke egyenesen arányos az alkoholfogyasztás mértékével, azonban a háztartások bevételének mértékével fordítottan arányos. A kutatók megállapították, hogy a háztartások jövedelmének növekedése szükséges a depresszió növekedésének ellensúlyozásához. Ezzel a módszerrel értéket adhatunk az alkoholfogyasztással kapcsolatos depressziónak.
A napi átlagos alkoholfogyasztást vizsgálták, a háztartásoknak pedig az éves jövedelmét vették figyelembe. Az eredmények szerint minden további, naponta elfogyasztott gramm alkohol miatt az éves jövedelmet mintegy 210 fonttal, vagyis nagyjából 77 000 forinttal kéne növelni. Ez azt jelenti, hogy a hetente egy üveg bor elfogyasztása miatt súlyosbodó depresszió kiküszöbölhető lenne azáltal, ha a háztartások éves jövedelme 2 400 fonttal, tehát 880 000 forinttal emelkedne.
Voltak korábban hasonló témában végzett kutatások. A vizsgálatokból jól látszik az összefüggés az alkoholfogyasztás és a depresszió között, azonban vannak még területek, például a depresszió és az alkoholfogyasztás közötti okozati összefüggés, amelyek további kutatásokra várnak.
Ennyit ér a magyarnak a pia
Az alkoholizmust jellemzően a szegényebbek problémájának szokták tartani, már csak amiatt is, mert ha valaki tényleg keményen kezd inni, könnyen elveszítheti az állását. A KSH adataiból azonban kiderül, hogy a társadalom leggazdagabb tíz százaléka nagyjából 5,7-szer annyit költ alkoholra, mint a szegényebbek.
És nemcsak összértékben költenek többet, de a teljes élelmiszercélú és az összes fogyasztási kiadáson belül is nagyobb az alkoholkiadások aránya a leggazdagabbak körében. Ebből azonban nem következtethetünk arra, hogy ennyivel többet is fogyasztanának a gazdagok, hiszen a szegényebbek jellemzően rosszabb minőségű – ezáltal olcsóbb – alkoholt vásárolnak, valamint gyakrabban fogyasztanak például házi pálinkát.
Ha a társadalom átlagát tekintjük, az ételre és italra félretett pénzünk nagyjából 10 százalékát költjük alkoholra. Ha nem százalékosan nézzük, akkor a KSH adatai szerint 100 ezer forintból csaknem 2400-at költünk sörre, nagyjából 1300 forint jut tömény italokra, és 1150 forint borra.
