A barna és fehér rizs közti különbség a kétféle változat eltérő készítési módjában rejlik. Az előbbi esetében a külső héjat lehántolják a rizsszemekről, míg az utóbbinál egy jóval hosszasabb feldolgozási folyamat során eltávolítják a korpát és a burkot a szemekről, illetve különböző módszerekkel kifehérítik azokat. Ezáltal elveszik az a rengeteg természetes és hasznos tápanyag, mely a teljes kiőrlésű barna rizs esetében mind megmarad. A Healthline cikkéből megtudhatjuk, pontosan melyek ezek.
Csupa-csupa hasznos tápanyag
Amennyire egyszerű ételnek tűnik, a barna rizs annyira dúskál különféle vitaminokban, antioxidánsokban és ásványi anyagokban. Szénhidrát- és a kalóriatartalma nagyjából megegyezik a fehér rizzsel, minden egyéb tekintetben azonban jócskán kenterbe veri azt. Egy tálnyi barna rizs megközelítőleg 216 kalóriát és 44 gramm szénhidrátot, emellett 3,5 grammnyi rostot és 5 gramm növényi fehérjét tartalmaz. Gazdag B1-, B3-, B6- és B5-vitaminokban, jelentős mennyiségben tartalmaz olyan ásványi anyagokat, mint a vas, a magnézium, a cink, a foszfor, a réz, a mangán és a szelén, emellett található benne még B2-vitamin (riboflavin), kalcium, kálium és folsav is.
Mindezek mellett érdemes megemlítenünk a barna rizsben lévő különböző, növényi eredetű antioxidánsokat is, melyek segítenek szervezetünknek az oxidatív stressz – mely hozzájárulhat a különböző szív- és érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok és a korai öregedés tüneteinek kialakulásához is – csökkentésében, emellett gyulladáscsökkentő és stresszoldó hatásaik is ismertek. Egyes kutatások szerint ezek a rizsben található anyagok a felelősek azért, hogy bizonyos földrajzi térségekben – ahol a rizs a legelterjedtebb mindennapi ételnek számít – egyes krónikus betegségek jóval kevésbé jellemzőek, mint a világ más pontjain.
A fehér rizs és egyéb gabonák barna rizzsel való felcserélése a fogyásban is segíthet. Mivel a barna rizsben jóval több növényi rost található, sokkal jobban és hosszabb ideig csillapítja éhségünket, minek következtében kevesebbet és ritkábban is elég fogyasztanunk belőle, mint azokból. Egy 74 ezer női résztvevő segítségével végzett kutatás eredményei konkrétan azt bizonyítják, hogy azok az alanyok, akik teljes kiőrlésű gabonákat nagyobb mennyiségben ettek a kísérlet során, kevesebb kilót szedtek fel, mint azok, akik klasszikus módon feldolgozott magvakat fogyasztottak, de kisebb mennyiségben. Mindemellett az előbbi csoport vérnyomásszintjére is jótékony hatással voltak megváltozott táplálkozási szokásaik.
A barna rizs szívünk egészségére is pozitívan hat, köszönhetően a benne található rostoknak és egyéb hasznos tápanyagoknak. Ezek közül az egyik legfontosabb a magnézium, melynek napi szintű fogyasztása egy kutatás tanúsága szerint 7-22 százalékkal csökkenti a stroke, a szívelégtelenség és általánosságban véve a korai elhalálozás kockázatát. Szintén említésre méltó a többek közt a lenmagban és a szezámmagban is megtalálható lignán, mely csökkenti az érfal merevségét, és segít koleszterinszintünk, illetve vérnyomásunk karbantartásában, emellett a rákos sejtek növekedését is gátolhatja.
Rengeteg módon tálalható
Ugyanígy előszeretettel ajánlhatjuk a barna rizs fogyasztására való átállást a cukorbetegséggel küzdők számára is. Habár szénhidrátban gazdag, a barna rizs glikémiás értéke jóval alacsonyabb, mint a fehér rizsé, vagyis a benne található glükóz lassabban szívódik fel szervezetünkben, ezáltal kevésbé növeli vércukorszintünket, és tartósabb telítettségérzetet ad. Egy kutatásban például kiderült, hogy azon 2-es típusú diabétesszel küzdő páciensek étkezések utáni vércukorszintje, akik napi kétszer esznek barna rizst, jóval alacsonyabb értéket mutat, mint amit fehér rizst fogyasztó társaik esetében mértek a szakemberek. A barna rizs továbbá gluténmentes, így nyugodtan ajánlhatjuk lisztérzékenyek számára is.
Míg a fehér rizst leginkább köretként használjuk, a barna rizs számtalan egyéb módon felhasználható és tálalható – egyik nagy előnye éppen ebben a változatosságban rejlik. Reggelire például a zabkását vagy müzlit is helyettesíthetjük barna rizzsel, vagy indítsuk a napot egy ízletes barna rizs-tojás-salsa-avokádó-fekete babos kombóval. Ebédre a párolt barna rizst tálaljuk zöldségekkel, és öntözzük meg egy kis olívaolajjal, vagy fekete babbal kombinálva készítsünk finom babos-rizses vegán burgert. A különböző főételek (húsos, zöldséges fogások) köreteként is nyugodtan használjunk barna rizst fehér helyett. Rizottót és rizspudingot is ugyanúgy készíthetünk barna rizsből, mely egyes egészséges müzliszeletekben is megtalálható, emellett a levesekben is helyettesíthetjük vele a különféle tésztákat. A barna rizs reggel, délben és este egyaránt ideális választás.
Összességében tehát – a legtöbb teljes kiőrlésű gabonához hasonlóan – a barna rizs egészségesebb és hasznos tápanyagokban is jóval gazdagabb fehér társánál, emellett rengetegféleképp fogyasztható, így nem kell attól félnünk, hogy nem találjuk meg a számunkra legízletesebb variációt. Ideális választás, ha fogyni szeretnénk, esetleg szívünk egészségét és megfelelő vércukorszintünket szeretnénk megóvni, de ettől eltekintve is bátran ajánlott.
