Ezért utáljuk annyira a vegákat

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Világszerte egyre többen köteleződnek el a húsmentes (sőt minden állati eredetű alapanyagot mellőző) táplálkozás mellett, ugyanakkor azoknak a száma is emelkedik, akiket bosszant ez a tendencia.

A zárt ajtók mögötti szalonvegázás mellett többek között viccekben és mókás ajándéktárgyakkal élcelődnek sokan a húsmentesen élőkön. Egy vaskosabb tréfa nemrégiben egy neves gasztronómiai újságíró állásába is került: a Waitrose Magazin szerkesztőjének mennie kellett, miután hipokritának nevezte a vegákat, és térítésükre a hússal való kényszeretetést tekintette volna megoldásnak.

Mára már neve is van a vegák és vegánok elleni indulatkupacnak: vegafóbia. A kiutált zöldevők pedig különböző önsegítő könyvekből meríthetnek lelkierőt a frappáns visszavágásokhoz.

A The Conversationtől most megtudhatjuk, miért lett sikk utálni a vegákat.

Magas a ló?

A támadók szerint bosszantó és indokolatlan a morális felsőbbrendűség, amivel a vegák kommunikálnak. Egy, a vegetarianizmushoz való viszonyt kutató amerikai tanulmányban a megkérdezettek csaknem fele negatív érzéseket táplált a szóban forgó étrendet követőkkel szemben. Ezt legtöbben azzal magyarázták, hogy a húst nem fogyasztók erkölcsi felsőbbrendűségük biztos tudatában, lekezelően szólnak azokhoz/azokról, akik máshogyan élnek, mint ők. Ez egybecseng egy ausztrál vizsgálat eredményével is, melyben a húsfogyasztók elitistának és sznobnak bélyegezték a másik tábort.

Peszkatariánus? Vega? Vegán?

Nem könnyű eligazodni. A vegetáriánusok alapvetően húsmentes életformát követnek, tehát (pl. az ovo-lakto vegetáriánusok) a hús kizárása mellett különböző állati eredetű termékeket elfogyasztanak, étlapjukról nem hiányzik a tojás, a tej vagy a méz. A szemivegetáriánusok csak bizonyos (jellemzően a vörös) húsok körét zárják ki az étrendjükből, aki pedig peszkatariánusnak mondja magát, az a melegvérű állatok húsától marad távol. A vegán életmódba viszont semmilyen állati eredetű élelmiszer nem fér bele, a nyers vegán koszton élők ráadásul csak természetes állapotukban fogyasztják ezeket az élelmiszereket. Cikkünkben az altípusokra nem térünk ki, vegaként a húst nem fogyasztók körét említjük, hozzáértve az ennél szigorúbb irányzatokat is – a veganlettem.hu nyomán.

Azt, hogy a vegák egy része erkölcsileg is elítéli a húsfogyasztást, sokszor valóban nem a legszerencsésebben kommunikálják. Az egyébként felkavaró kampányairól (is!) ismert PETA például egyik figyelemfelkeltő reklámjában azt állította, hogy a gyerekek hússal való etetése gyermekbántalmazásnak minősül. Bár az állatvédők logikai sora követhető (a húsfogyasztás káros az egészségre+a gyerekekről a lehető legjobban kell gondoskodni=a hússal etetés rossz bánásmód, sőt bántalmazás), a következtetés nyilvánvalóan túlzó volt, és sokak érzékenységét sértette, ráadásul nem tett jót a vegák reputációjának sem.

A húst elutasítók viszont sokszor azzal érvelnek, hogy a mindenevők számára egyszerűen kényelmetlen az igazság, és ezért kíséri sokszor általános felzúdulás egy-egy merészebb kijelentésüket. Ezt alátámasztja annak a nőnek a nagy nyilvánosságot kapó esete, aki (bár több mint 35 éve él Svájc egyik tartományában, anyanyelvi szinten beszéli a svájci németet, gyermekei pedig svájci állampolgárok) azért nem kapta meg a svájci állampolgárságot, mert nyilvános fórumokon több alkalommal bírálta a svájciak állatokhoz fűződő viszonyát, és olyan hagyományokat és szokásokat kérdőjelezett meg, mint a vadászat vagy a malacfuttatás.

Militánsok?

Sokan vannak úgy vele, hogy a cél nem szentesíti az eszközt, ezért például még az állatvédelem nemes ügye sem ragadtathatja vandálságra az aktivistákat. Az az eset például, amikor francia hentesek boltjait locsolták össze művérrel avantgárd szellemiségű érdekvédők, erősen megosztotta a közvéleményt: sokan vannak, akik nem fogékonyak ezekre a gesztusokra. 

Vagy ott volt például az Anthony Bourdain mindenevő séf öngyilkossága utáni kommentáradat: sokan „üdvözölték” az esetet, úgy vélték, hogy a séf „amiatt halt meg, ahogyan élt”, stb. A józan vegák népes táborát erősítő Gary Francione állatvédő jogász szerencsére élesen rávilágított: összeegyeztethetetlen, hogy az állatokkal szembeni kegyetlenség ellen harcolók bármilyen élőlény halálának örüljenek, és még kevésbé, ha egy depresszióval küzdő öngyilkosról van szó.

Rémisztgetés

Sokan erkölcsi meggyőződésből állnak le a hússal és tejjel, és mindenevőként is van elképzelésünk arról, mi folyik az élelmiszeripart kiszolgáló állattenyésztés világában.

Ketreces tartás
Fotó: Shutterstock

Ugyanakkor azok a videók, amelyek kendőzetlenül mutatják be a vágóhidak és tejfarmok embertelenségét, sokszor nem azt a hatást váltják ki a nézőkből, mint amit az állatvédők szeretnének. Ezek a nagyon erős érzelmeket felkavaró videók sokakat arra késztetnek, hogy teljesen elzárkózzanak ettől a problémakörtől: legközelebb nem nyitják meg az ilyen tartalmú filmeket. Olyan is sokszor előfordul, hogy a videók készítőivel/terjesztőivel szemben is ellenérzés támad, az emberek egy része így már azokat az anyagokat sem nézi majd meg, amelyek egyébként tényleg bővítenék ismereteiket a témáról.

Középút nincs is?

Persze hogy van. Az emberek nagy többsége számára a heti több kilónyi marhahús elfogyasztása (főképp annak minden környezetkárosító vonatkozásával együtt) éppúgy szélsőség, mint a hús, hal, tejtermék és tojás teljes kizárása.

Ahhoz, hogy az álláspontok közeledjenek, nem támadásra, hanem óvatos lépésekre van szükség. Sokan tudjuk, hogy a testünknek és a környezetünknek is jobb, ha kevesebb húst eszünk, de a teljes hús- és állattermék-mentességet nem mindannyian tudjuk kivitelezni. Az angolban már azon emberek csoportjára is született kifejezés, akik a középutat keresgélik: reducetariannek nevezik azokat, akik tudatos döntésekkel és odafigyeléssel törekszenek az állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentésére, de nem elsődleges céljuk azok teljes kizárása.

Brian Kateman, a Reducetarian Foundation alapítója szerint ez a megközelítés vethet véget a vegák és nem vegák közötti csatározásoknak.

Az út valóban jónak tűnik, de hogy megállítja-e a csatározást? Nem biztos. A videó alatti első komment szerint, ahogy nincs félfeminizmus vagy félnácizmus, éppígy nem életszerű a Katemanék által kezdeményezett félvegaság sem.

 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Balázs Barbara
Balázs Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A családi kastélyt is elkártyázták a zöld asztalnál: kártyabarlangok és szerencsejáték a régi Magyarországon

A századfordulón valóságos kártyaláz söpört végig a Monarchián. Kávéházak, kaszinók és titkos játékbarlangok százai csábították a nyerni vágyókat – velük együtt pedig megjelentek a hamiskártyások és szélhámosok is, akik ügyes trükkökkel fosztották ki kártyapartnereiket. A gyanútlan áldozatok olykor a családi örökséget is elveszítették a zöld asztalnál.

Offline

Így lettek játékbabák a Habsburg-ellenes lázadás szimbólumai

Ha Csehországra és a cseh kultúrára gondolunk, a sör, a knédli és a prágai vár után szinte azonnal felsejlenek a míves, fából faragott bábok. A cseh bábjáték nemcsak egy kedves színházi tradíció, hanem az UNESCO szellemi kulturális örökségének része is. De a cseh bábok története jóval túlmutat a gyermekek szórakoztatásán. Volt egy időszak a történelemben, amikor ezek a látszólag ártatlan játékbabák a nemzeti identitás megőrzésének legfőbb eszközeivé és a Habsburg-ellenes lázadás csendes, de annál hatásosabb szimbólumaivá váltak.

Világom

Már 250 éve is létezett propaganda: rézkarccal torzították el az igazságot

Az emberek véleményének befolyásolása minden bizonnyal egyidős az emberi közösségekkel, és bár a kommunikációs technológiai vívmányok széleskörű elterjedéséhez sokan a szabad információáramlás reményével álltak, hamar kiderült, hogy a rádió, a televízió és az internet is eszköze lehet az állami propagandagépezeteknek. Az amerikai polgárháború egy korai szakaszában azonban egy egyszerű grafikai alkotás is komoly hatást gyakorolt a közvéleményre.

Mindennapi

Döntött a Google: eltűnik egy népszerű funkció a Chrome-ból

A Google egy hosszabb folyamat végét jelentette be, melynek következtében a cég új bővítményplatformra áll át. Ez a rendszer szigorúbban kezeli a programok hálózati hozzáférését, így a megszokott reklámblokkolókat is kivezetik augusztus 31-én.

Életem

Ez történik az agyadban, ha zajban dolgozol

Nap mint nap hangok vesznek körül bennünket: beszélgetések, utcazaj, zümmögő berendezések vagy éppen a háttérben szóló zene. Bár ezek többségét tudatosan észre sem vesszük, agyunk folyamatosan dolgozik azon, hogy feldolgozza őket.

Testem

Így hat a hangulatodra, ha mindennap kávézol

A kávéfogyasztás a bélmikrobiom befolyásolásán keresztül az agyra is hatást gyakorol, függetlenül attól, hogy koffeines vagy mentes verziót iszunk. A hatás pozitív, de eltérő a két változat esetében.