A legtöbben nem ujjongva járunk fogászati kezelésekre, ami érthető is, hiszen ki az, aki élvez egy olyan kiszolgáltatott helyzetet, amikor a szájában matatnak? Még az is normális, hogy kétségbe esünk a rendelőből kiszűrődő zajok hallatán, de mi a helyzet azokkal, akik szó szerint pánikolni kezdenek, ha fogászati kezelésre kerül a sor?
Egy Facebook-csoportban bukkantam rá az alábbi történetekre:
“Szeretnék segítséget kérni azoktól, akik úgy szoktak viselkedni a fogorvosnál, mint az óvodások; sírnak már az ajtóban, aztán a földön fekve sírnak, majd amikor a fogorvos becsalogatta őket a székbe, akkor zokogva könyörögnek, hogy ne bántsa őket. Sajnos én a fogorvosi rendelőben az összes önkontrollom elvesztem és rosszabb napjaim a fentiekhez hasonló viselkedést produkálok. Márpedig ha az ember fogorvoshoz megy, az jó nap nem lehet.”
“Amikor izomból megcsavarva kitépte a fogamat, sírva elkaptam a fejem, mire a hárpia (a fogorvos - szerk.) rámripakodott, hogy ha összevérzem a székét, még le is mosatja velem. Alsós általános iskolás voltam, anyámnak se nagyon jött be ez a jelenet. Az életre szóló traumát viszont az iskolai doki okozta. Egyszer már pityeregve kértem az érzéstelenítést, erre a doki mosolyogva lefújta a NYELVEMET Lidocainnal, majd mondta, hogy most már semmit nem kéne éreznem. De a csúcs sztori az volt, amikor egyszer anyám helyett apám vitt el hozzá, mert fúrni kellett a fogamat. Addigra már annyira féltem tőle, hogy nem is mertem kinyitni a számat, szét kellett feszítenie. El akartam menekülni, úgyhogy a vége az lett, hogy apám beült a székbe, én az ölébe, leszorította a kezeimet és a lábaimat, az asszisztens pedig a fejemet tartotta. Úgy sikítoztam a fájdalomtól, meg a helyzet okozta félelemtől, hogy szerintem három utcával arrébb is hallották. Voltam azóta már felnőttként is gyökérkezelésen, nem is egyen, de mindig kikötöm az orvosnak, hogy addig ki nem nyitom a számat, amíg nem látom a kezében az érzéstelenítőt, és nem fog átverni a semmire se jó spray-vel. És azóta is rettegek minden alkalommal, amikor fogdokihoz kell mennem.”
“A volt férjemet is gyerekkori trauma érte a fogorvosnál, rettegett még az épületbe is belépni. Végül az én fogorvosom segített rajta úgy, hogy amikor elkísért az exem egy-egy kezelésre, a doki megengedte neki, hogy kicsit ücsörögjön a székben, megnézze a kütyüket, ismerkedjen a környezettel. Az első alkalommal rosszul lett, leverte a víz, teljesen elsápadt és majdnem elájult, ki kellett vinni. A második alkalommal elszaladt, az ötödik alkalom után viszont már kezelni is engedte magát. Szóval nem reménytelen a helyzet.”
A fájdalom félelmet szül
Minden embernek más a fájdalomküszöbe, de a fájdalomérzetet az is befolyásolja, hogy mely testrészen végzik a beavatkozást. A legtöbb orvosi eljáráshoz hasonlóan a fogászati kezelés sem éppen egy kellemes élmény, és mivel a legtöbben gyerekként részesülünk benne először, fontos, hogy az ne horrortörténetként éljen a fejünkben.
“A nem megfelelően történt első fogászati kezelés egy életre rányomhatja bélyegét a további fogászati beavatkozások kimenetelére és gyakoriságára. Tapasztalataim szerint pedig a legtöbb páciens félelme pont egy ilyen gyermekkori traumára vezethető vissza, vagy éppen egy ismerős negatív élménybeszámolója miatt alakul ki. Vannak, akiknek a tű puszta látványa, illetve a kezelés során észlelhető zajok, például a turbina hangja is megzavarhatja a nyugalmát, és természetesen a fájdalomtól való félelem is közrejátszik abban, hogy a fogászati kezelésre általában mint kellemetlen élményre gondol az ember” - mondta a Díványnak dr. Somogyi Richárd fogorvos, a keszthelyi Gloria Dental munkatársa.
“Vannak genetikailag kódolt félelmek, melyek valaha reális veszélyt jelentettek az ember számára. Ezek közé tartoznak a pókok, kígyók és más veszélyes állatok, a sötétség vagy a magasság. A megfigyelések szerint ezekkel kapcsolatban könnyebben alakul ki fóbia. A fogorvostól való félelem viszont általában saját tapasztalat hatására alakul ki” - magyarázta Thiery Henriette pszichológus.
“Régebben nem mindig használtak fájdalomcsillapítást az egyszerű fogtömésnél, így az sokszor kellemetlen élmény volt. De maga a helyzet is eléggé kiszolgáltatott, ráadásul sokszor nem is lehet felkészülni egy váratlan fájdalmas ingerre. Én például a mai napig emlékszem rá, hogy az első iskolai fogászati kezelés alkalmával öt fogamat tömték be, különösebb magyarázat nélkül. Nagyon sokat segít, ha a fogorvos előre jelzi, hogy mi fog történni, és a beteg várhatóan mit érez majd, így fel is tud rá készülni. Ez például jelentős mértékben csökkentheti a szubjektív fájdalomérzetet és megerősíti a fogorvos iránti bizalmat” - árulta el a szakember.
Az emberek több mint 5%-a szenved odontofóbiában
“Kórosnak akkor nevezhetjük a fogászati kezeléstől való félelmet, amikor valaki akkor sem megy el a fogorvoshoz, amikor nyilvánvalóan szüksége lenne rá. Amíg a várható nehézségek ellenére az illető erőt tud venni magán, addig nincs komolyabb baj. Persze, mindannyian különböző mértékben tartunk a félelemkeltő helyzetektől. Ha valaki úgy érzi, hogy ez a félelem számára zavaró, túlzottan megterhelő, akkor érdemes szakember segítségét kérni” - javasolja Thiery Henriette.
A fóbia látható, tartós és mindenképp túlzott félelmet jelent, melyet egy adott helyzet, egy élőlény, jelenség vagy egy tárgy vált ki, például a magasság, a bezártság, a nyílt terek, különböző állatok vagy a vér látványa. Ilyenkor szinte minden esetben erős szorongás lép fel, mely akár pánikrohamot is okozhat. A fóbiás ember tudatában van annak, hogy félelme ésszerűtlen - bár gyerekeknél ez nem feltétlenül van így -, de a fóbia tárgyát igyekszik elkerülni, ha pedig ez nem sikerül, akkor intenzív szorongást él át. Ez a túlzott mértékű, irracionális félelem pedig különösen meg tudja nehezíteni az érintettek mindennapjait.
“Az odontofóbia következményei sokszor súlyosak és visszafordíthatatlanok, hiszen az betegek szájhigiéniája és fogazatuk állapota a sok éves elhanyagolás miatt rendkívül rossz állapotban van. Az odontofóbiában szenvedő betegek általában túl későn fordulnak meglévő panaszaikkal fogorvoshoz, ami miatt gyakori a fogak korai elvesztése, így a kezelés még nehezebbé, hosszabbá és költségesebbé válik” - fűzte hozzá dr. Somogyi Richárd.
Miben segít a pszichológus?
Elsősorban a félelmek csökkentésében. A rossz érzés teljes megszűnése sokszor nem valósul meg, ám legtöbbször már az is eredmény, ha érdemben csökken a szorongás, vagy nem alakul ki pánikroham.
“A fóbiák kezelésében leggyakrabban használt módszerek közé tartozik az úgynevezett szisztematikus deszenzitizálás, ami lényegében egyfajta hozzászoktatás, melynek során a kliens megtanul relaxálni, és egy szorongáshierarchiának nevezett, egyre nehezedő elemekből álló feladatsort teljesít. Ezen kívül hatékony lehet a modellkövetés, amikor a terapeuta - vagy más, őt helyettesítő személy - kerül kapcsolatba a fóbia tárgyával, és viselkedik oldottan, szorongásoktól mentesen; valamint a képzeletbeli vagy valóságos ingerelárasztás, melynek lényeges eleme, hogy a kliens ne tudjon kilépni a helyzetből” - mondta a pszichológus.
Mit tehet a fogorvos?
Dr. Somogyi Richárd szerint a szakértelem mellett elengedhetetlen a toleráns, empatikus, magabiztos és megnyugtató fellépés a kezelőorvos részéről és nagyon fontos a teljes körű tájékoztatás a kezelés menetéről. “Mindig megadom a lehetőséget a pácienseimnek, hogy megmondják, mikor kezdjük, illetve mikor szakítsuk meg a beavatkozást. Ha a beteg megkapja az irányítás illúzióját, máris sokkal kényelmesebben érzi magát. A gyerekeket az első találkozás során érdemes játékosan bevezetni az új, szokatlan helyzetbe. elmagyarázni, megmutatni nekik, hogy következő alkalommal mi is fog történni. Ez a rugalmas hozzáállás nagyon sokat segít a félelem kialakulásának megelőzésében. Abban az esetben pedig, ha kimondottan a fájdalomtól tart a páciens, mindig megkérem, hogy a legkisebb kellemetlenséget is jelezzék, hiszen nem kell azt elviselniük. További érzéstelenítéssel minden nehézségtől meg lehet őket kímélni” - mondta a fogorvos.
“Sokat segít az is, ha a rendelőben jó hangulat uralkodik, kellemes zene szól, adott esetben pedig egy kis humorizálással is el lehet oszlatni a félelmet. Ha mindez mégsem lenne elég, egy modern fogorvosi rendelő számos olyan technikai megoldással és eszközzel (nyugtatók, relaxációs technikák) rendelkezik, melyekkel hatékonyan csillapítható a páciens feszültsége. Akár éber szedációra vagy mélyaltatásra is van lehetőség, így gond nélkül elvégezhető a kívánt kezelés” - fűzte hozzá a szakember.
