A legtöbben nem ujjongva járunk fogászati kezelésekre, ami érthető is, hiszen ki az, aki élvez egy olyan kiszolgáltatott helyzetet, amikor a szájában matatnak? Még az is normális, hogy kétségbe esünk a rendelőből kiszűrődő zajok hallatán, de mi a helyzet azokkal, akik szó szerint pánikolni kezdenek, ha fogászati kezelésre kerül a sor?
Egy Facebook-csoportban bukkantam rá az alábbi történetekre:
“Szeretnék segítséget kérni azoktól, akik úgy szoktak viselkedni a fogorvosnál, mint az óvodások; sírnak már az ajtóban, aztán a földön fekve sírnak, majd amikor a fogorvos becsalogatta őket a székbe, akkor zokogva könyörögnek, hogy ne bántsa őket. Sajnos én a fogorvosi rendelőben az összes önkontrollom elvesztem és rosszabb napjaim a fentiekhez hasonló viselkedést produkálok. Márpedig ha az ember fogorvoshoz megy, az jó nap nem lehet.”
“Amikor izomból megcsavarva kitépte a fogamat, sírva elkaptam a fejem, mire a hárpia (a fogorvos - szerk.) rámripakodott, hogy ha összevérzem a székét, még le is mosatja velem. Alsós általános iskolás voltam, anyámnak se nagyon jött be ez a jelenet. Az életre szóló traumát viszont az iskolai doki okozta. Egyszer már pityeregve kértem az érzéstelenítést, erre a doki mosolyogva lefújta a NYELVEMET Lidocainnal, majd mondta, hogy most már semmit nem kéne éreznem. De a csúcs sztori az volt, amikor egyszer anyám helyett apám vitt el hozzá, mert fúrni kellett a fogamat. Addigra már annyira féltem tőle, hogy nem is mertem kinyitni a számat, szét kellett feszítenie. El akartam menekülni, úgyhogy a vége az lett, hogy apám beült a székbe, én az ölébe, leszorította a kezeimet és a lábaimat, az asszisztens pedig a fejemet tartotta. Úgy sikítoztam a fájdalomtól, meg a helyzet okozta félelemtől, hogy szerintem három utcával arrébb is hallották. Voltam azóta már felnőttként is gyökérkezelésen, nem is egyen, de mindig kikötöm az orvosnak, hogy addig ki nem nyitom a számat, amíg nem látom a kezében az érzéstelenítőt, és nem fog átverni a semmire se jó spray-vel. És azóta is rettegek minden alkalommal, amikor fogdokihoz kell mennem.”
“A volt férjemet is gyerekkori trauma érte a fogorvosnál, rettegett még az épületbe is belépni. Végül az én fogorvosom segített rajta úgy, hogy amikor elkísért az exem egy-egy kezelésre, a doki megengedte neki, hogy kicsit ücsörögjön a székben, megnézze a kütyüket, ismerkedjen a környezettel. Az első alkalommal rosszul lett, leverte a víz, teljesen elsápadt és majdnem elájult, ki kellett vinni. A második alkalommal elszaladt, az ötödik alkalom után viszont már kezelni is engedte magát. Szóval nem reménytelen a helyzet.”
A fájdalom félelmet szül
Minden embernek más a fájdalomküszöbe, de a fájdalomérzetet az is befolyásolja, hogy mely testrészen végzik a beavatkozást. A legtöbb orvosi eljáráshoz hasonlóan a fogászati kezelés sem éppen egy kellemes élmény, és mivel a legtöbben gyerekként részesülünk benne először, fontos, hogy az ne horrortörténetként éljen a fejünkben.
“A nem megfelelően történt első fogászati kezelés egy életre rányomhatja bélyegét a további fogászati beavatkozások kimenetelére és gyakoriságára. Tapasztalataim szerint pedig a legtöbb páciens félelme pont egy ilyen gyermekkori traumára vezethető vissza, vagy éppen egy ismerős negatív élménybeszámolója miatt alakul ki. Vannak, akiknek a tű puszta látványa, illetve a kezelés során észlelhető zajok, például a turbina hangja is megzavarhatja a nyugalmát, és természetesen a fájdalomtól való félelem is közrejátszik abban, hogy a fogászati kezelésre általában mint kellemetlen élményre gondol az ember” - mondta a Díványnak dr. Somogyi Richárd fogorvos, a keszthelyi Gloria Dental munkatársa.
Minden, amit tudni akart a félelemrőlSzakértőt kérdeztünk arról, milyen félelmek irányítják mindennapjainkat, és mit tehetünk, ha az aggodalom kóros rettegésbe csap át.
Tovább olvasom“Vannak genetikailag kódolt félelmek, melyek valaha reális veszélyt jelentettek az ember számára. Ezek közé tartoznak a pókok, kígyók és más veszélyes állatok, a sötétség vagy a magasság. A megfigyelések szerint ezekkel kapcsolatban könnyebben alakul ki fóbia. A fogorvostól való félelem viszont általában saját tapasztalat hatására alakul ki” - magyarázta Thiery Henriette pszichológus.
“Régebben nem mindig használtak fájdalomcsillapítást az egyszerű fogtömésnél, így az sokszor kellemetlen élmény volt. De maga a helyzet is eléggé kiszolgáltatott, ráadásul sokszor nem is lehet felkészülni egy váratlan fájdalmas ingerre. Én például a mai napig emlékszem rá, hogy az első iskolai fogászati kezelés alkalmával öt fogamat tömték be, különösebb magyarázat nélkül. Nagyon sokat segít, ha a fogorvos előre jelzi, hogy mi fog történni, és a beteg várhatóan mit érez majd, így fel is tud rá készülni. Ez például jelentős mértékben csökkentheti a szubjektív fájdalomérzetet és megerősíti a fogorvos iránti bizalmat” - árulta el a szakember.
Az emberek több mint 5%-a szenved odontofóbiában
“Kórosnak akkor nevezhetjük a fogászati kezeléstől való félelmet, amikor valaki akkor sem megy el a fogorvoshoz, amikor nyilvánvalóan szüksége lenne rá. Amíg a várható nehézségek ellenére az illető erőt tud venni magán, addig nincs komolyabb baj. Persze, mindannyian különböző mértékben tartunk a félelemkeltő helyzetektől. Ha valaki úgy érzi, hogy ez a félelem számára zavaró, túlzottan megterhelő, akkor érdemes szakember segítségét kérni” - javasolja Thiery Henriette.
A fóbia látható, tartós és mindenképp túlzott félelmet jelent, melyet egy adott helyzet, egy élőlény, jelenség vagy egy tárgy vált ki, például a magasság, a bezártság, a nyílt terek, különböző állatok vagy a vér látványa. Ilyenkor szinte minden esetben erős szorongás lép fel, mely akár pánikrohamot is okozhat. A fóbiás ember tudatában van annak, hogy félelme ésszerűtlen - bár gyerekeknél ez nem feltétlenül van így -, de a fóbia tárgyát igyekszik elkerülni, ha pedig ez nem sikerül, akkor intenzív szorongást él át. Ez a túlzott mértékű, irracionális félelem pedig különösen meg tudja nehezíteni az érintettek mindennapjait.
“Az odontofóbia következményei sokszor súlyosak és visszafordíthatatlanok, hiszen az betegek szájhigiéniája és fogazatuk állapota a sok éves elhanyagolás miatt rendkívül rossz állapotban van. Az odontofóbiában szenvedő betegek általában túl későn fordulnak meglévő panaszaikkal fogorvoshoz, ami miatt gyakori a fogak korai elvesztése, így a kezelés még nehezebbé, hosszabbá és költségesebbé válik” - fűzte hozzá dr. Somogyi Richárd.
Miben segít a pszichológus?
Elsősorban a félelmek csökkentésében. A rossz érzés teljes megszűnése sokszor nem valósul meg, ám legtöbbször már az is eredmény, ha érdemben csökken a szorongás, vagy nem alakul ki pánikroham.
“A fóbiák kezelésében leggyakrabban használt módszerek közé tartozik az úgynevezett szisztematikus deszenzitizálás, ami lényegében egyfajta hozzászoktatás, melynek során a kliens megtanul relaxálni, és egy szorongáshierarchiának nevezett, egyre nehezedő elemekből álló feladatsort teljesít. Ezen kívül hatékony lehet a modellkövetés, amikor a terapeuta - vagy más, őt helyettesítő személy - kerül kapcsolatba a fóbia tárgyával, és viselkedik oldottan, szorongásoktól mentesen; valamint a képzeletbeli vagy valóságos ingerelárasztás, melynek lényeges eleme, hogy a kliens ne tudjon kilépni a helyzetből” - mondta a pszichológus.
Mit tehet a fogorvos?
Dr. Somogyi Richárd szerint a szakértelem mellett elengedhetetlen a toleráns, empatikus, magabiztos és megnyugtató fellépés a kezelőorvos részéről és nagyon fontos a teljes körű tájékoztatás a kezelés menetéről. “Mindig megadom a lehetőséget a pácienseimnek, hogy megmondják, mikor kezdjük, illetve mikor szakítsuk meg a beavatkozást. Ha a beteg megkapja az irányítás illúzióját, máris sokkal kényelmesebben érzi magát. A gyerekeket az első találkozás során érdemes játékosan bevezetni az új, szokatlan helyzetbe. elmagyarázni, megmutatni nekik, hogy következő alkalommal mi is fog történni. Ez a rugalmas hozzáállás nagyon sokat segít a félelem kialakulásának megelőzésében. Abban az esetben pedig, ha kimondottan a fájdalomtól tart a páciens, mindig megkérem, hogy a legkisebb kellemetlenséget is jelezzék, hiszen nem kell azt elviselniük. További érzéstelenítéssel minden nehézségtől meg lehet őket kímélni” - mondta a fogorvos.
“Sokat segít az is, ha a rendelőben jó hangulat uralkodik, kellemes zene szól, adott esetben pedig egy kis humorizálással is el lehet oszlatni a félelmet. Ha mindez mégsem lenne elég, egy modern fogorvosi rendelő számos olyan technikai megoldással és eszközzel (nyugtatók, relaxációs technikák) rendelkezik, melyekkel hatékonyan csillapítható a páciens feszültsége. Akár éber szedációra vagy mélyaltatásra is van lehetőség, így gond nélkül elvégezhető a kívánt kezelés” - fűzte hozzá a szakember.
