Vannak, akik nem a makulátlan tisztaság hívei (vagy egyszerűen utálnak takarítani), és legfeljebb a jól látható mocsoktól szabadulnak meg arra hivatkozva, hogy egy kis kosz jól jön az immunrendszernek. És vannak, akik non-stop fertőtlenítenek, portalanítanak meg fújkálják a légfrissítőket, hogy sterilen tartsák az otthonukat. De vajon kik járnak jobban? És egyáltalán mi számít tisztának vagy piszkosnak?
Igaz, hogy a megfelelő higiénia segít megelőzni számos fertőzést és betegséget, ám az elmúlt években kiderült, hogy bizonyos baktériumok hasznosak számunkra, és nem győzik hangoztatni a háztartási vegyszerek és takarítóeszközök használatának lehetséges veszélyeit is. Azokról a feltételezésekről nem is beszélve, hogy a túlzott mértékű tisztaság miatt nő az allergiák és más egészségügyi rendellenességek száma. (Európában több mint 150 millióan szenvednek valamilyen allergiában; az ételallergiások, az asztmások és a pollenallergiások száma is megtöbbszöröződött az elmúlt évtizedekben.) Kérdés, hogy akkor a gyakorlatban mégis mit jelent az egészségünk szempontjából biztonságos higiénia?
„Egy kis kosz jót tesz az immunrendszernek”
1989-ben David Strachan epidemiológus vetette fel először, hogy a túl higiénikus modern életvitel miatt gyerekkorban kevesebb fertőzést kapunk el, ez pedig hajlamosít arra, hogy később valamilyen allergiánk legyen.
Azóta számos meglepő kutatási eredmény született a tisztaság és az egészség kapcsolatáról; kiderült például, hogy a farmon felnövő gyerekek egészségi állapota általában véve jobb, mint a városban élő gyerekeké; de azoknak is, akiknek a szülei mosogatógép használata helyett kézzel mossák el az edényeket. Egy 2014-ben végzett vizsgálat szerint pedig sokkal kisebb esélye van az asztma kialakulásának azoknál, akik egyéves korukig állati eredetű (macska, egér vagy csótány) részecskéknek vannak kitéve.
Mindemellett tanulmányok ezrei készültek arról, hogy a bennünk élő mikroorganizmusok változása megannyi egészségügyi problémával összefügg az allergiától kezdve az elhízáson vagy a depresszión át az Alzheimer-kórig. Az emberi mikrobiomról szóló kutatások azt sugallják, hogy mivel annyira bonyolult a kapcsolatunk a baktériumokkal, nem lehet élesen elkülöníteni a tisztát a piszkostól. Egyes baktériumok ártalmasak, míg mások hasznosak számunkra, ám sokszor nehéz megállapítani, hogy melyek a jók, és melyek a rosszak.
Egy valami azonban biztos: a bennünk élő baktériumok sokfélesége meghatározó szempont abban, hogy mennyire ellenálló a szervezetünk a betegségekkel szemben. Legalábbis egy 2015-ben végzett német vizsgálat szerint, melyben mintegy 400 csecsemőt figyeltek meg, és nem találtak közvetlen összefüggést az asztma vagy az allergia kialakulásának esélye, valamint a szülők eltérő tisztálkodási és takarítási szokásai között. Az eredmények szerint a különbséget a baktériumoknak való kitettség mértéke jelentette. Több tanulmány bizonyítja, hogy az egészségesebb emberek mikrobiomjának összetétele sokszínűbb, vagyis minél többféle baktérium él vígan a testünkben, annál jobb nekünk. Az is kiderült azonban, hogy a modern ember szervezetében 40 százalékkal csekélyebb ez a sokszínűség egy vadászó, gyűjtögető életmódot folytató emberéhez képest.
Ígéretes az a megfigyelés is, mely szerint erősíti a baba immunrendszerét a nyállal tisztított cumi. A kutatók szerint elképzelhető, hogy a szülőtől származó baktérium növeli a gyermek emésztőrendszerében a baktériumok diverzitását, és ezáltal erősíti a betegségekkel szembeni védekezést.
Mindez pedig arra utal, hogy érdemes lenne átértékelni az eddigi hipotéziseket, ugyanis „nem a fertőzésekkel való korai találkozás, hanem inkább a sokféle baktériumnak való kitettség az, ami segíti az immunrendszer megfelelő működését“ – állítja Dennis Ownby allergológus, immunológus szakorvos.
De ha azt hiszed, hogy a higiéniahipotézisre hivatkozva simán kibújhatsz a házimunkák alól, és ettől még egészségesebb is leszel, akkor el kell, hogy szomorítsunk, ugyanis feltétele ennek az előnynek, hogy a sokféle mikrobának való kitettség hároméves kor alatt történjen meg. „Éppen ezért érdemes mielőbb a szabadba vinni a kisgyerekeket, és hagyni őket a földön játszani” – magyarázza Ownby.
És hogy mely mikrobák hasznosak számunkra? Ez az, amiről egyelőre nem sokat tudunk. Jóval több információnk van viszont az egyértelműen ártalmas és veszélyes baktériumokról. Ott van például a leggyakoribb ételmérgezésért felelős Campylobacter, amit az Egyesült Királyságban tenyésztett csirkék fele hordoz magában, és a kórokozó gond nélkül átjut a nyers húsról a kezünkre vagy a vágódeszkára. Nem véletlenül szajkózzák, hogy rendszeresen és alaposan mossunk kezet, ha nem akarunk gyomorrontást kapni.
De ha a makulátlan környezet mégsem a barátunk, akkor mit jelent a biztonságos tisztaság a gyakorlatban?
Ahelyett tehát, hogy megszállottan a patyolattiszta, steril otthon fenntartására törekednénk, inkább a gyakran használt felületekre (ajtókilincs, villanykapcsoló, fürdőszoba) és a megfelelő időzítésre kellene összpontosítanunk, de legfőképpen arra, hogy megszabaduljunk a kórokozóktól. Apropó, ha nagyon parázol ezektől a lényektől, jobb ha tudod, hogy az itt felsorolt taktikák nem sokat érnek.
A legjobb stratégia talán az lenne, amit az 1950-es évek óta követnek a kórházakban, a vendéglátóiparban vagy a gyógyszer- és kozmetikai iparban, és egyéb olyan területen, ahol létfontosságú „a fertőzésátadás lehetőségének azonosítása”. De a legtöbb régi bölcsesség is a mai napig megállja a helyét: törekedj a vegyszermentes takarításra, naponta szellőztess, és tartózkodj minél többet a szabadban! Korábbi kutatások szerint aki több időt tölt kültéri sportolással és egyéb tevékenységekkel, annál a mikrobiom összetétele visszaállhat az egészséges állapotra. És azt tudtad, hogy naponta átlagosan 50-60 milligramm földet nyelünk le (a tudtunk nélkül), míg a kertészek nagyjából kétszer ennyit? Ez persze nem azt jelenti, hogy nyugodt lélekkel majszolhatod a mosatlan epret.
Ételek tisztítása
Fontos, hogy főzés közben és után is minden használt eszközt alaposan megtisztítsunk, különösen akkor, ha nyers hússal dolgoztunk. Magát a csirkehúst azonban nem ajánlott tisztítani, ugyanis az öblítéssel csak azt érjük el, hogy szanaszét fröcsköljük a baktériumokat, a Campylobacter így a konyha számos felületére és a kezeden át a szádba is eljuthat. Inkább győződj meg róla, hogy rendesen átsül a hús, és hogy alaposan fertőtlenítetted a konyhapultot, valamint a főzéshez használt eszközöket. A nyers zöldségek és gyümölcsök tisztítását viszont nem szabad elsumákolni, hiszen azok is okozhatnak olyan kellemetlen ételmérgezést, mint a csirkehús.
Öblítés nélkül mit sem ér a mosogatás
A mosogatószer vagy a szappan segít eltávolítani a szennyeződést, de a kórokozókat nem öli meg. Éppen ezért mosogatás során nem elég törölgetni az edényeket, hiszen azzal csak a baktériumokat tologatjuk ide-oda. Alaposan és lehetőleg meleg vízzel le kell öblíteni mindent.
Ami nem olyan égetően sürgős
A falak és a bútorok alaposabb tisztítására elég félévente sort keríteni, és porszívóznod sem kell háromnaponta, feltéve, hogy nem vagy asztmás vagy allergiás a poratkára, vagy hogy nem akarod a vendégeidet a porcicák látványának kitenni.
Nem szoktál beágyazni?
Bizonyos szempontból jól teszed, ugyanis mivel az atkáknak nedves környezetre van szükségük a túléléshez, azzal pusztíthatjuk el őket, ha hagyjuk, hogy a matracról és a paplanról elpárologjon a nedvesség. Ehhez pedig jól jöhet a szellőztetés is, főleg ha azt a mesterséges légfrissítők használata helyett tesszük, hiszen a vegyszerek okozta beltéri légszennyezés miatt is nő a szakemberek aggodalma.
Felejtsd el a kézfertőtlenítőket!
A legfontosabb szabály azonban az, hogy alaposan moss kezet állatokkal való érintkezés vagy mosdóhasználat után, valamint evés előtt és főzés után is, így nagyobb eséllyel előzöd meg a légúti megbetegedéseket vagy egy kellemetlen gyomorrontást. Amiből viszont biztosan visszavehetünk, az az antibakteriális szappanok és kézfertőtlenítők használata, de a mosószerekkel is csínján kell bánni, ugyanis amellett, hogy közel sem olyan hatékonyak, amilyennek a reklámokban mutatják azokat, a kutatók szerint esélyes, hogy elősegítik a kórokozóknak az antibiotikumokkal és antibakteriális szerekkel szembeni ellenállását.
És az 5 másodperces szabály?
Egy nagy hülyeség. A mítosz szerint, ha leejted az ételt a padlóra, de öt másodpercen belül felkapod, még nyugodtan megeheted, semmi baja. A biztonságod nem az étel padlón töltött idejétől függ, hanem attól, hogy mennyire tiszta felületre ejtetted le. Ha a tisztán tartott konyhapadlón landolt, akkor bátran megeheted, de ha a kutyapiszkot sűrűn látó udvarban pottyant a földre, akkor inkább ne kockáztass. Bár ebben a kísérletben azt tapasztalták, hogy a száraz ételek kevesebb baktériumot vonzanak, mint a ragacsosak-nedvesek, de ettől még nincs olyan szabály, hogy ha egy pirítóst ejtesz le, akkor még öt másodpercen belül megeheted, de a habos sütit inkább kukázd azonnal.
Rengeteg tippünk van még arra, hogy hogyan és milyen gyakran szabadulj meg otthon a mocsoktól úgy, hogy ne betegedj bele – legyen szó mosásról, kerti bútorok tisztán tartásáról vagy szagtalanításról. Ezekről itt, itt és itt olvashatsz részletesebben.
