Van olyan, hogy szezonális vitaminszükséglet?

A megfelelő ásványianyag- és vitaminpótlás ugyanolyan fontos télen és nyáron is. Eláruljuk, mi mindenre figyelj.

Vitaminpótlásra nem csak télen van szüksége a szervezetünknek, hiszen a vitaminoknak nem kizárólag az immunrendszer támogatásában, a megfázásos betegségek megelőzésében van szerepük. "Nyáron is ugyanúgy kell foglalkoznunk az anyagcserénkkel, a bőrünk szépségével vagy sejtjeink regenerálódásával" - figyelmeztet Szász Máté biológus. Ilyenkor sokkal aktívabbak vagyunk, többet mozgunk, mint télen, így az izomrostok energiafelhasználása is gyorsabb, ráadásul a verejtékezés mértéke is megemelkedik, aminek köszönhetően jelentős mennyiségű nátrium-, kálium-, magnézium, cink,- és egyéb nyomelemet veszíthetünk. 

Sejtjeink intenzív regenerációjához és megfelelő működéséhez szükségünk van ásványi anyagokra és vitaminokra, nem véletlenül halljuk lépten-nyomon, hogy a kiegyensúlyozott és változatos étrend nagyon fontos. 

Ezt persze nem olyan egyszerű mindig betartani, így ha nem eszünk meg naponta 40 deka gombát, vagy 10 deka májat és mellé még 10-15 deka húst, plusz rengeteg zöldséget, akkor figyelnünk kell a vitaminpótlásra. Hát még akkor, ha éppen fogyókúrázunk, vagy feldolgozott élelmiszereken és a gyors büfék menüjén élünk - ami a nyugati társadalmak lakosságának zömére jellemző. Az amerikai Harvard Egyetem táplálkozáskutatói is arra jutottak a kutatásokat összegezve, hogy kell a napi multivitamin, de ez persze nem azt jelenti, hogy elég vackokat enni és egymás után kapkodni a multivitamin-tablettákat, hiszen ahogy vízből vagy sóból - gyakorlatilag bármiből - megárt a túl sok, úgy a zsírban oldódó vitaminokkal is könnyen túladagolhatjuk magunkat, ha figyelmen kívül hagyjuk az ajánlásokat. Persze vannak olyan mikrotápanyagok is, amiket lehetetlen túltolni; például a B-vitaminok többsége olyan gyorsan jut át a vesén, hogy azokból nincs túladagolható dózis. 

"A szabályozás a vitaminok és ásványi anyagok mennyiségét illetően meglehetősen rugalmas, azonban az egyértelmű, hogy a napi ajánlott bevitelt sokszorosan meghaladó vitamin-/ásványianyag-tartalmú készítmények rendszeres, hosszú távú fogyasztása szükségtelen, sőt, nem kívánatos" - áll az OÉGYI honlapján

shutterstock 528917953

A hivatalos ajánlások egyébként a vitaminok felfedezése óta folyamatosan változnak. Kezdetben azt a mennyiséget vették alapul, ami a hiánybetegségek elkerüléséhez kellett, és a legtöbb nemzeti ajánlásban a mai napig ezek a napi dózisok szerepelnek. A táplálkozáskutatók azonban általában ezeknél nagyobb dózisokat javasolnak, ajánlásaik ugyanis a szervezet optimális működését célozzák meg. 

Mi mindentől függ a vitaminigényünk?

Más a vitaminszükséglete egy csecsemőnek, egy kamasz fiúnak, egy premenopauzális korban lévő nőnek és az ötven év felettieknek, de a betegségek (pl. gasztrointesztinális rendszert érintő felszívódási zavarok), a BMI-indexünk, az edzettségi állapotunk, az életmódbeli szokásaink (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás) és még egy rakás tényező befolyásolja, hogy milyen vitaminokat és nyomelemeket milyen mértékben kell pótolnunk. “Terhesség alatt külön oda kell figyelni a megfelelő vitaminpótlásra, babatervezéskor pedig különösen a folsavbevitelre - akkor is, ha úgy érezzük, nagyon változatosan táplálkozunk. Egészséges embereknek is érdemes a háziorvosukkal vagy egy dietetikussal konzultálni, hiszen csak nagyon nagy odafigyeléssel oldható meg, hogy kizárólag ételekből fedezzük a napi vitaminszükségletünket” - nyilatkozta a Díványnak dr. Miseta Ildikó kórház-klinikai gyógyszerész rezidens. Egyébként azért is nehéz megjósolni, hogy ki mennyi vitamint visz be a szervezetébe, mert az ételek eredete, tárolása és azok feldolgozásának módja is nagyban megváltoztathatja a vitamintartalmat. 

És az évszakok beleszólnak a vitaminpótlásba?

Közvetetten igen, vagyis akkor, ha az életmódbeli szokásaink vagy a különböző betegségekre való hajlamunk változik az év bizonyos szakaszaiban, egyébként a D-vitamint leszámítva szervezetünknek nincs eltérő pótlásigénye a különböző évszakokban.

“Ez az egyetlen olyan vitamin, melynek az előanyaga bőrünkben is tud termelődni UV-fény hatására, így a nyári hónapokban nem feltétlenül kell pótolnunk azt. Ugyanakkor a városban lakó, átlagos munkaidőben dolgozó emberek valószínűleg nyáron sem töltenek elegendő időt a napon, ezért nekik, valamint csecsemők és idősek számára mindig kell biztosítani a D-vitaminpótlást" - magyarázta dr. Miseta Ildikó.

A vitaminok egyik fontos ismertetője, hogy az emberi szervezet nem tudja előállítani azokat, ezért csak megfelelő táplálkozással és étrend-kiegészítők szedésével juthatunk hozzájuk. "Minden szülőt arra buzdítok, hogy egész évben biztosítsák a gyermekek egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen mesterséges vitaminok pótlását, hiszen a még nagyon jól étkező gyerekek sem tudnak annyira változatosan táplálkozni, hogy kellő mennyiségű vitamint magukhoz vegyenek. Nem szeretnék senkit riogatni, de van összefüggés az őszi gasztrointesztinális és felső-légúti megbetegedések számának növekedése és az alacsonyabb vitaminszint - különösen az A- és D-vitaminhiány - között” - tette hozzá a gyógyszerész.

A vitaminhiánynak is komoly következményei lehetnek

"A legismertebb vitamin kétségkívül a C-vitamin, melyről a legtöbben azt hiszik, hogy pusztán a betegségek megelőzésében és a megfázás kezelésében van szerepe. Azt viszont kevesen tudják, hogy a C-vitamin anyagcsere-folyamatokban résztvevő enzimek alkotóeleme, vagyis hiányában ezek a folyamatok nem valósulnak meg. Ilyen például a kollagéntermelés, aminek bőrünk feszességét köszönhetjük, de C-vitamin tartalmú készítmények a napégés kezelésében is segítenek" - magyarázta Szász Máté biológus.

Mivel a vitaminok származékai létfontosságú biokémiai reakciókban vesznek részt, hiányuk súlyos betegségekhez, akár halálhoz is vezethet. “Elég csak az éhezőkre vagy a világháborús körülmények között felnőtt nemzedékekre gondolnunk, akik körében a hiányos táplálkozásnak köszönhetően nem ritka a növekedéselmaradás, a testi fogyatékosság vagy az értelmi elmaradottság csak néhány súlyos következménye a hiányos táplálkozásnak. De a fogyókúrázókat, a túlsúlyos, az egyoldalúan táplálkozó embereket, illetve az állati eredetű élelmiszereket kerülőket is veszélyezteti a hypovitaminózis" - mondta dr. Miseta Ildikó.

Ha kíváncsi vagy az egyéni szükségleteidre, ide kattintva kiderítheted, melyik mikrotápanyagból mennyit kellene naponta fogyasztanod, de a WHO kiadványából is tájékozódhatsz a részletes ajánlásokról. 

shutterstock 530939683

Hallgass a testedre!

Bár attól nem nagyon kell tartani, hogy a krónikus C-vitaminhiánytól skorbutunk lesz, azért érdemes odafigyelni olyan gyanús jelekre, mint a hámló bőr és a szürkületi vakság, ami az A-vitamin vészesen alacsony szintjét jelzi. Fáradékonyságunk oka lehet a B12-vitamin vagy a niacin hiánya, ha fogytán az E-vitamin- tartalékunk, izomgyengeséget, vérszegénységet tapasztalhatunk, a D-vitamin hiánya pedig közérzetünkre is kihat. A K-vitamin és a folsav hiánya fokozott vérzékenységet okoz, a B1-vitamin hiányától ingerlékenyek és fejfájósak leszünk. Hajunk hullhat a biotinhiánytól, a B2-vitamin hiánya növekedési- és látászavarokat okoz, plusz ajkaink is cserepesek tőle. Ha tehát szokatlan tüneteket észlelsz magadon, tartósan rossz a közérzeted, száraz a bőröd, fáradékony, szédülős vagy vérszegény vagy, gondolj arra, hogy szervezeted nem kapja meg a szükséges "üzemanyagot". Törekedj a kiegyensúlyozott táplálkozásra és vitaminpótlásra, ha pedig kell, kérd kezelőorvosod vagy egy dietetikus segítségét. 

A vitaminok felfedezése

Christiaan Eijkmann (1858–1930) katonaorvos Hollandia indonéziai gyarmatain a beriberi kialakulását kutatva jött rá arra, hogy az állati és emberi szervezet működéséhez az alapvető tápanyagokon (fehérje, zsír, szénhidrát) kívül további anyagokra is szükség van, melyek bizonyos természetes táplálékokban megtalálhatók. Ehhez kapcsolódóan pedig az is kiderült – szemben az orvostudomány által akkoriban általánosan elfogadott nézettel, miszerint a betegségek okozói méreganyagok vagy baktériumok –, hogy valaminek a hiánya is okozhat megbetegedést. A II. Világháborút követően megkezdődött a “klasszikus” vitaminok izolálásának és előállításának korszaka; amint egy vitamint azonosítottak és meghatározták összetételét, szerkezetét, azonnal megindultak a molekula mesterséges előállítását célzó kísérletek is. 

Oszd meg másokkal is!
Mustra