Megtudtam, hogy a migréntől kezdve az endometriózison át a pajzsmirigy-alulműködésig egy rakás egészségügyi problémán segít, ha hanyagolunk bizonyos gabonaféléket tartalmazó ételeket. És persze olyan kommentek is jöttek, hogy “csak, mert egészségesebb”; vagy “mert sokkal jobban érzem magam búzaliszt nélkül”. Közben érdekes adatokra bukkantunk a The Journal of Pediatrics című szaklapban: a Google világszerte végzett elemzései szerint, amíg a cöliákiára irányuló figyelem szinte semmit nem változott az elmúlt tíz évben, a gluténmentesen étkezők száma ugrásszerűen megnőtt és a sikeres marketingkampányoknak köszönhetően ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik. Gyanús, hogy a cöliákiásoknak javasolt diétát sokan annak ellenére is követik, hogy az elvileg indokolt lenne, szóval inkább szakértőkhöz fordultunk, hogy tisztázzuk a glutén körüli hype-ot.
Magyarázatok tömkelege
"A barátom gluténérzékeny, és ha neki külön sütök gluténmentes sütit, a család többi részének pedig hagyományosat, akkor szolidaritásból inkább a GM-sütit eszem."
"Mert egészségesebb búzaliszt nélkül. Mióta datolyaszilvát eszem, sokat javult az allergiám, és ott ajánlották, hogy egyek minél kevesebb búzalisztet."
"Anyukám is így eszik, igaz, még nem száz százalékosan, de már előttem is odafigyelt ezekre. Sokat olvasott a témáról és elege lett. Egyszerűen szeretne egészségesen enni és élni."
"Autizmus miatt."
"Egy pajzsmirigy-vizsgálaton az endokrinológus doktornő közölte, hogy újra műteni kell hamarosan, de akkor szerinte eltávolítják az egész pajzsmirigyet, nehogy aztán 10-20 év múlva megint műtéttel kelljen bajlódniuk, mert a göbök ugye hajlamosak kiújulni. Na erre nagyon megijedtem, elkezdtem minden elérhető helyen utánaolvasni és sok minden egyéb mellett elkezdtem a GM diétát is. És elmúlt a hasmenés. Ha nem követek el hibákat, ti. hogy véletlenül valami olyat eszem, ami nem mentes, akkor rendben van az emésztésem."
"Endometriózis miatt nem eszem glutént, laktózt, vöröshúst és cukrot. A panaszaim jelentősen csökkentek."
"ADHD."
"Csak, hogy a szervezetnek jobb és könnyebb legyen."
"Nálam a növényi étrenddel együtt megszüntette a pár hetente előtörő náthát és torokfájást."
"Nekem dietetikus ajánlotta, mert több esetben is visszaigazolta az élet, hogy olyanoknál, mint mi, akik meddőségi kezelésre járnak, a glutén- és laktózmentes étrend segített. Úgyhogy én most próbálkozom, igyekszem glutén- és laktózmentesen enni, de ha véletlenül mégis becsúszik valami, arról nem is tudok, mert hála az égnek, tüneteim nincsenek."
"Súlyos gyulladásos megbetegedés miatt kezdtem el a diétát, aztán rájöttem, hogy más dolgokban is segít és így maradtam."
"Gyerekeimmel a paleo étrendet követjük. Nem úri hóbort, megelőzés!"
"A család többi tagja lisztérzekeny, én meg lusta vagyok külön magamra főzni."
"Mert a glutén csak ártani tud a szervezetednek."
Mennyire biztos az, amiről az érintettek meg vannak győződve?
“Különböző, diagnosztizált betegségek esetén a gluténérzékenység gyanúja is felmerülhet mint társuló felszívódási zavar, illetve a kezeletlen cöliákia szövődményeként egyéb betegségek is kialakulhatnak. Vashiányos vérszegénység (az egyik gyakran előforduló figyelmeztető tünet, más panaszok nélkül), 1-es típusú diabétesz, csontritkulás, pajzsmirigy-betegségek, májműködési zavarok, meddőség, migrén, ízületi problémák, irritábilis bélszindróma esetén mindenképpen érdemes gluténérzékenység irányában is elvégeztetni a vizsgálatokat” - nyilatkozta a Díványnak Nógrádi Katalin dietetikus. “Felmerül még az úgynevezett nem-cöliákiás glutén szenzivitás (NCGS) is, amelyre ugyanazok a panaszok (pl. emésztőrendszeri zavarok) jellemzőek, mint a cöliákiás gluténérzékenységre, ebben a kórképben azonban nem károsodik a bélnyálkahártya. A glutént tartalmazó élelmiszerek szigorú kihagyása az étrendből csak akkor javasolt, ha van szakorvos által felállított pontos diagnózis” - jegyezte meg a dietetikus.
Dr. Papp János gasztroenterológus szerint egyértelmű bizonyíték csak a cöliákia esetén van arra, hogy a diéta javít az állapoton, míg a többi betegségben inkább placebo-hatásról van szó. “A fegyelmezettebb étkezés (és az ezt gyakran kísérő súlyvesztés), a bármilyen céllal folytatott és szinte bármilyen módon összeállított diéta a közérzet javulását eredményezi - lelkileg és szomatikusan egyaránt. Erre a legjobb példa az úgynevezett Candida-diéta, amely önmagában szamárság, de ha a diétázó beteg a cukormentes étrend mellett lead 6-8 kg-ot súlyfeleslegéből, akkor Candida ide, Candida oda, valóban egészségesebb lesz, és jobban fogja érezni magát” - mondta a Díványnak Dr. Papp János, majd megerősítette, a cöliákia gyakran valamilyen összetett (főleg immunológiai eltérésekkel járó) betegségcsoport részjelensége. “Legalább tízféle betegségről tudjuk, és még legalább tízféléről feltételezzük, hogy az átlagosnál sokkal gyakrabban társul gluténérzékenységgel. Ezekkel a kapcsolatot nem csak epidemiológiai vizsgálatok bizonyítják, hanem ma már elég jól ismert immunológiai-genetikai összefüggések is vannak. Elképzelhető, hogy a rokon betegségekben a gluténmentes diéta valamennyire hasznos lehet, de én erre egyelőre nem ismerek bizonyítékokat” - tette hozzá a szakember.
Hova vezetnek a félreértések?
Vannak, akik azért iktatják ki étrendjükből a glutént, mert úgy tudják, alapvetően ártalmas a szervezetükre, miközben a miértekkel nincsenek tisztában. Úgy gondolják, a “gluténmentes” címkével ellátott élelmiszerek vagy a glutén nélkül készített ételek egészségesebbek hagyományos társaiknál. Pedig a mentesség nem feltétlenül jelent jobb minőségű élelmiszert vagy kevesebb kalóriát. A kukorica-, rizs- vagy hajdinalisztekből és a sokféle keményítőből készült gluténmentes termékekben is finomított szénhidrátok vannak, ráadásul a glikémiás indexük is igen magas, így azok fogyasztásától nincs értelme súlycsökkenést vagy betegségmegelőzést várni.
“A tévhitek elterjedésének egyik fő oka a paleolit alapú táplálkozás elterjedése, ami azt javasolja, hogy más élelmiszerek mellett hagyjuk ki az étrendünkből a gabonaféléket is. Sokan hisznek ebben a szemléletben, holott tudományosan megalapozott kutatási eredmények nem állnak rendelkezésre. A dietetikusok és az orvosok nagy többsége sem ajánlja ezt a fajta irányzatot, hiszen a tápanyaghiányos állapot kialakulásának kockázata miatt káros a szervezetre” - figyelmeztet Nógrádi Katalin.
Több vizsgálat eredményei utalnak arra, hogy egy alapvetően egészséges szervezet számára ártalmas is lehet a gluténmentes diéta. Megfigyelték például, hogy azok között, akik különösebb okok nélkül gluténmentes étrendre váltottak, nőtt a metabolikus szindróma kialakulásának aránya. Feltehetően a gluténmentes termékek szegényes tápanyagtartalma okozta a problémát, az is kiderült ugyanis, hogy a diéta folsav-, tiamin- és vashiányt okozhat.
"A tiltott gabonafélék elhagyása mellett fokozott figyelmet kell fordítani a vitaminok (D vitamin, B1-, B6-, B12-, C vitamin, folsav) ásványi anyagok (vas, kalcium, magnézium, szelén, cink), valamint az élelmi rostok pótlására. Minél több zöldséget, gyümölcsöt kell fogyasztani, és tartalmazzon az étrend naponta húst, hetente 1-3 alkalommal halat, valamint tejet és tejtermékeket" - javasolja Nógrádi Katalin.
De azoknak is érdemes mérlegelni, akik a szívük egészségére hivatkozva akarják kiiktatni étrendjükből a sikérfehérjét, miközben szervezetüknek alapvetően semmi baja sincs a gabonafélékkel. A cöliákiában szenvedőknél hosszú távon valóban fennáll a szívproblémák, az anémia vagy a csontritkulás kockázata, mivel náluk a glutén gátolja a fontos tápanyagok felvételét a vékonybélből. Egy új tanulmány szerint azonban azzal, hogy egy alapvetően egészséges személy elkezd gluténmentesen táplálkozni, nem csökkenti a szívproblémák kialakulásának esélyét, sőt a kutatók szerint a gluténmentes étrend még növelheti is a kockázatokat. Nem a glutén hiánya miatt, hanem azért, mert ez a diéta együtt jár a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztásának redukálásával, ezekről pedig jól tudjuk, hogy fontosak a szív- és érrendszer számára. És ha ez még nem elég, a kutatók nemrég arról is beszámoltak, hogy a gluténban szegény étrend összefügghet a 2-es típusú diabétesz kialakulásával.
Üzlet, igények és gyakoriság
Néhány évtizede még alig lehetett gluténmentes ételt kapni, ma pedig már a csapból is a “mindenmentes” termékek reklámja folyik. “A gyártók sokszor nem a felszívódási zavarban szenvedők élelmiszereként hirdetik meg ezeket a termékeket, hanem mindenki számára ajánlott, kiemelkedően egészséges választási lehetőségként, így az erőteljes marketing és a tudományos alapokat nélkülöző divatdiéták elterjedése még inkább felerősíti az igényeket” - mondta Nógrádi Katalin. De mennyire indokolt a gluténmentes őrület? Tényleg egyre több embert érint a probléma?
Miközben az Egyesült Államokban a gluténmentesen étkezők száma ugrásszerűen nő, a gluténérzékenyek nem lettek sokkal többen - legalábbis tavalyi felmérésekből ez derül ki a 2005-2015 közötti időszakról. Dr. Papp János beszámolt arról is, hogy idén az Amerikai Gasztroenterológiai Kongresszuson az alábbi adatokat közölték: míg a korábbi évszázadokban ötezerből egy amerikai lakost érintett a cöliákia, addig ez az arány mára 0,8-1/100-ra nőtt - azaz hosszú távon valóban elterjedt a probléma. Hazai statisztikák szerint Magyarországon 2000 óta megsokszorozódott a gluténérzékenyek száma. “A lakosság egy-két százalékánál van jelen; minden 50. ember cöliákiás vagy gabonaallergiás, döntő többségük pedig nő” – erre hívja fel a figyelmet dr. Juhász Márk gasztroenterológus, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikájának orvosa. “Magyarországon a diagnosztizált betegek száma nem lehet több, mint 15-20 ezer - annak ellenére, hogy a cöliákia gyakorisága hazánkban az európai átlag kétszerese” - mondta Nógrádi Katalin.
“Harminc éve sokkal ritkább diagnózis volt a gluténérzékenység - de nem feltétlenül azért, mert a betegség valóban ritkább lett volna. Ma már korábban felismerjük a problémát, és minden bizonnyal sokkal több, régebben nem azonosított esetet is megtalálunk. A gyakoriság kérdéskörét tovább bonyolítja, hogy pontosan mit is értünk cöliákia alatt: szerológiai pozitivitás ugyanis előfordulhat vékonybélgyulladás vagy bélboholyeltérés nélkül is. A kérdés az, hogy ez már betegségnek vagy potenciális betegségnek számít? - fűzte hozzá Dr. Papp János gasztroenterológus.
Fontos tudni, hogy a lisztérzékenység egy régi szóhasználat, ami nem fedi a gluténintolerancia betegséget: a gluténérzékenységet - ami egy autoimmun megbetegedés - meg kell különböztetni a különféle gabonák allergiájától, mert ugyan a kezelés mindkét esetben az élethosszig tartó speciális diéta, a betegséget kialakító ok teljesen más. “Óvakodjunk, a bizonytalan öndiagnosztizálás utáni esetlegesen szükségtelen, felesleges gluténmentes étrend bevezetésétől, hiszen előfordulhat, hogy egy sokkal súlyosabb betegség idejekorán való felismerését késlelteti egy kérdéses átmeneti jobb közérzet!” - áll a Glutenerzekeny.hu oldalon, ahol bátran tájékozódhatsz, mert megbízható, szakértők által nyújtott információkat találsz a témával kapcsolatban. Ha pedig felmerül benned a gluténérzékenység gyanúja, a téves diagnózis elkerülése érdekében a cöliákia kivizsgálása előtt lehetőleg ne fogj bele semmilyen diétába!
