A lovak tudják hogy érezzük magunkat

Olvasási idő kb. 2 perc

Elsőként bizonyították, hogy a lovak olvassák az arckifejezéseinket.

Akinek volt valaha személyes kapcsolata lóval, az tudja, milyen érzékenyen reagálnak ránk, hogy milyen készségesen működnek együtt, és milyen tiszta és pontos visszajelzést adnak a viselkedésünkről. Persze menkülőállatként a lovaknak a túlélés érdekében nyilván minden érzékükkel monitorozniuk kell a környezetüket, ráadásul közösségi állatok, így egymásra is nagyon figyelnek, de vajon hogy az ördögbe ismernek minket ilyen jól? Többek között úgy, hogy olvassák az arckifejezéseinket. 

Pszichológusok először bizonyították, hogy a lovak képesek különbséget tenni a mérges és a boldog emberi arcok között – olvasható az (e) Science Newsban. Az eredetileg a Biology Lettersben publikált tanulmányban a kutatók 28 ló reakcióját rögzítették, miközben emberi arckifejezésekről készült fotókat mutogattak nekik. Az eredmények szerint a lovak a dühös ember fényképét tovább nézték bal szemmel (amit tipikusan negatív inger megfigyelése közben tesznek), miközben a szívük felgyorsult, és a stressz jeleit mutatták. Ez pedig azt jelenti, hogy a lovak pontosan értik, mit jelent egy dühös arckifejezés. 

“A legizgalmasabb ebben a vizsgálatban, hogy kiderült: a lovak képesek az érzelmek megértésére a faji korlátokon túl is. Régóta tudjuk, hogy a ló szociálisan szofisztikát faj, de ez az első alkalom, amikor azt láttuk, hogy képesek különbséget tenni pozitív és negatív emberi arckifejezések között” – mondta Amy Smith kutató. Smith szerint érdekes az is, hogy a lovak sokkal erősebb reakciót mutattak a dühös emberi arcra, mint a vidámra, valószínűleg azért, mert egy dühös ember potenciális fenyegetést jelent számukra. 

Karen McComb professzor, a kutatás vezetője az eredmények magyarázatára több lehetőséget is felvázolt. Elképzelhető, hogy a ló és az ember közös evolúciója során alakult ki a lovaknak az a képessége, hogy olvassák az arckifejezéseinket, de az is lehet, hogy a lovak egyéni élettörténetük során, az emberrel közös munkában fejlesztik ki ezt a képességüket. Bárhogy is van, ez azért elég menő. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?