Legalábbis ezt állítják a manapság olyan népszerű NLP - azaz neurolingvisztikus programozás - szószólói. Azt mondják, a beszélgetőpartnerünk szemmozgásából megállapíthatjuk, hogy igazat mond vagy sem.
Az NLP az agyunkat egy számítógépes szoftverként képzeli el. Ha sikerül átprogramoznunk a gondolatainkat, érzelmeinket és a nyelvhasználatunkat, sokkal sikeresebbek lehetünk az élet bármely területén – állítják a módszer gyakorlói. De ez még nem minden: ha elsajátítjuk a módszert, megtanulunk úgy kommunikálni másokkal, hogy az történjen, amit mi szeretnénk, magyarul manipulálni is tudjuk a beszélgetőtársunkat. Végül is A mentalista című sorozat is erre épít: Patrick Jane, a mentalista olvas a bűnözők gondolataiban, és különleges képességeivel befolyásolja a viselkedésüket. De vajon mi is képesek vagyunk erre? Vagy kamu az egész elmélet?
Ahányan lelkesednek a módszerért, legalább annyian támadják, és áltudománynak tekintik. Egy új kutatás szerint utóbbiaknak van igazuk. Angol kutatók ugyanis elhatározták, hogy utánajárnak, vajon tényleg van-e összefüggés a szemmozgás és az őszinteség között – írja a Medical News Today. Az eddigi kutatások ugyanis csak a viselkedés és a hazugságok kapcsolatát vizsgálták, a szemmozgásokat egyáltalán nem.
Az NLP képviselői szerint, ha a beszélgetőpartnerünk gyakran néz felfelé vagy bal oldalra, akkor valószínűleg hazudik, az igazmondók pedig általában jobb oldalra tekintgetnek beszéd közben. Ha ezzel tisztában vagyunk, akkor nemcsak beleláthatunk a fejükbe, hanem a kommunikációnkkal befolyásolni is tudjuk őket – állítják.
Tudománytalan kamu az egész
Ha valós emlékeket idézünk fel, akkor általában jobb oldalra pillantunk, ha viszont kitalálunk valami teljesen új dolgot – ami lehet akár hazugság is –, akkor pedig balra. Ebből indul ki az NLP elmélete, amelyet a Public PLoS ONE című folyóiratban megjelent angol kutatás vett górcső alá.
Richard Wiseman professzor (University of Hertfordshire) és dr. Caroline Watt (University of Edinburgh) videófelvételt készített hazudó és igazat mondó kísérleti alanyokról. Ezután részletesen megvizsgálták a szemük minden apró rezdülését. Végeztek még egy vizsgálatot is, amelyben egy újabb csoportot arra kértek meg, hogy nézzék meg a felvételeket, és döntsék el, ki hazudott és ki mondott igazat.
Wiseman professzor így értékelte a kutatás végeredményét: "Az első kísérlet semmilyen összefüggést nem mutatott ki a szemmozgás és a hazugság között. A második vizsgálatban résztvevő alanyoknak elmondtuk az NLP elméletét, de ennek ellenére nem ismerték fel jobban a hazugságot, mint egyébként."
A kutatók egy harmadik vizsgálattal azt ellenőrizték, hogy a valóságban is működik-e az, amit a kísérletekkel bebizonyítottak. Elővettek néhány korábbi sajtótájékoztatóról készült felvételt, amelyeken a megszólalók azt állították, hogy bűnügyek áldozatai, és azóta már kiderült, hogy igazat mondtak vagy sem.
"Korábban már vizsgáltuk ezeket a felvételeket. Akkor arra jöttünk rá, hogy a hazug és őszinte emberek viselkedése között jelentős különbség van... De arra semmi nem utalt, hogy a szemmozgás bármiről is árulkodna" - nyilatkozta a Medical News Today-nek dr. Leanne ten Brinke.
Mindezek alapján dr. Watt a következő konklúziót vonta le: "A közvélekedésben az él, hogy bizonyos szemmozgások a hazugság jelei – olyannyira, hogy ezt még szervezett tréningeken is tanítják. A kutatásunk viszont nem talált semmilyen bizonyítékot erre az elméletre, ezért azt javasoljuk, hogy ideje végleg szakítani ezzel a feltételezéssel."
