Venezuelában földönkívüli voltam, a magyarok közt nem

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egyszer egy híres venezuelai cukrászda mákos sütit készített, és a rendőrség azonnal kiszállt, hogy fellépjen a drogárusítás ellen - mondta Ákos, a 25 éves magyar származású, venezuelai fiú, aki nemcsak azért költözött Magyarországra, mert nálunk szabad mákot enni, hanem mert otthon mindenki túlságosan laza. Külföldiek a magyarokról, 7. rész.

A kedvenc magyar mondatom: sört kérek! - Budapest egy portugál fiú szemével

Imádok a Margit hídon borozni - Budapest egy lengyel lány szemével

Sokkolt az itteni szexuális túlfűtöttség - Magyarok egy palesztin rapper szerint

A magyar lányok rámenősek, fűzik a fiúkat - Egy olasz lány a magyar csajokról

A magyarok imádnak marasztalni - Hazánk egy brazil fiú szerint

Mivel innen származom, megtanulom a nyelvet

A 25 éves Farkas Ákos Venezuelában született. A családja a második világháború után elhagyta Magyarországot, nagyszülei Dél-Amerikába költöztek, amikor édesapja 2 éves volt. Apja Caracasban nőtt fel, és itt ismerte meg édesanyját, aki félig ukrán, félig orosz származású.

“Magyarul csak öt évvel ezelőtt kezdtem el tanulni. Azóta négyszer jöttem rokonokhoz, barátokhoz látogatóba, akiket az interneten keresztül ismertem meg. Úgy döntöttem, hogy mivel én innen származom, autodidakta módon meg kell, hogy tanuljam a nyelvet.” Szeptemberben Budapestre költözött, mesterképzésre jár az ELTE-re, középkori magyar történelmet tanul magyarul. Úgy érzi, itt jó helyen van, mert a szak célja új forrásokat feltárni, és új irányból közelíteni a magyar történelemhez, ami szerinte nagyon jót fog tenni az országnak.

Úgy éreztem magam, mint egy földönkívüli

Farkas Ákos korábban, Venezuelában nemzetközi politológus végzettséget szerzett. Szeretné ismertetni a középkori magyar történelmet külföldön. A dél-amerikai oktatásban az angol és a francia történelmet emelik ki Európa országai közül, az 1000-1500-as évekről, az Árpád-házról, az Anjou korról, Magyarországról nem tudnak semmit, semmit sem tanítanak róla az iskolában.
“A középkori Magyarország történelméről szóló szócikkeket fordítok magyarról spanyolra, hogy bővítsem a Wikipedia anyagtárát“ - magyarázza.

“Magyarországot tekintem a hazámnak. Bár Venezuelában születtem, és nőttem fel, úgy éreztem ott magam, mint egy földökívüli.” A mentalitás, a viselkedés, és az életcélok kint teljesen mások. A venezuelai ember szerinte laza. "Túl laza. Ennek többek között a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet az oka, mert Venezuela most épp nagyon rossz periódusban van. Az elnök Hugo Chavez, Fidel Castro legjobb barátja, tanítványa és főparancsnoka."

“Minden hatalom az elnök kezében összpontosul, szinte egy diktatúra megy ott. Hatalmas devizakorlátozás van, tehát nem lehet pénzt kiutalni az országból. Ha tegyük fel szeretnék letelepedni Magyarországon, és venni egy lakást, akkor eladhatom a kinti ingatlanomat, de a pénzt nem hozhatom ki az Venezuelából” - részletezte a nehézségeket.

Odakint tilos a mák, mert drog

Szerencsére már kint megismerhette a magyar kultúrát, Venezuelában körülbelül 800 magyar él. Van venezuelai magyar kulturális ház, magyar óvoda, iskola, cserkész-, és néptánccsoport.

Amikor a kultúráról kérdeztem Farkas Ákost, kiderült, hogy a magyar konyha és a zene izgatja igazán. Szereti a töltött káposztát, a paprikás csirkét nokedlivel, kedvence a mákos tészta, a mákos guba, minden amiben mák van. Van kint egy híres cukrászda, a Danubio, melynek az alapítója magyar. Egyszer mákos sütit készített, s a rendőrség azonnal kiszállt, hogy fellépjen a drogárusítás ellen.

“Zenében legjobban a Kowalski Meg A Vegát, a Black Out-ot, a Hooliganst, Ákost, és a népzenét szeretem.” Amikor 20 évesen megismerte Budapestet, a Zöld Pardon és a Rio vonzotta. “A ZP azóta óvoda lett, 16-17 évesek járnak oda, úgyhogy én már nem merek lemenni. Mostanában nem járok annyit bulizni, néha beülünk valahova a barátaimmal, vagy nagyritkán benézünk a Morrisonsba." Ezután a hazai közlekedést hasonlította össze a venezualai sajátosságokkal.


"Venezuelában nincs közbiztonság. Este 7-kor kint lenni, az utcán sétálni nagyon veszélyes. Nagyon sok a rablás, a pisztolyos támadás és a gyilkosság. Éjszaka csak kocsival érdemes közlekedni. 10 forint egy liter benzin, úgyhogy mindenkinak van autója. Metrók, villamosok és buszok pedig nincsenek.“

A válság önzővé tette az embereket

Ha már összehasonlítás, Ákos elmondta, a magyar havarjaiban  jobban megbízik, mint a venezuelaiakban. “Ha kell valami, ők azonnal segítenek. Ez biztos összefügg az életszínvonallal, a válság önzővé, közönyössé teszi az embereket. Itthon is látok hasonló tendenciákat, de Magyarországon még mindig sokkal jobb a helyzet.

A legtöbben elfogadják, hogy magyarnak érzem magam, de volt egy ismerősöm, aki azt mondta: Nekem van egy vietnámi osztálytársam, aki Magyarországon született, és már 25 éve itt él. Ő nekem sokkal magyarabb, mit te, mert ugyanazt az újságot olvassa, mit én, ugyanazt a sört issza mint én.” Ákos úgy érzi legjobban a határontúli magyarok érthetik meg a helyzetét, mert ők hasonló érzelmi körben élnek. Idegen társadalomban, kultúrában nőttek fel, ezért küzdeniük kell, hogy megőrizzék a magyarságukat.

Fotó: Kováts Dániel

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Koncz Linda
Koncz Linda
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?