Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az emlőrákszűrés egyike a legfontosabb nőket érintő rákszűrésnek. Ez alapvető fontosságú lenne Magyarországon, mert az emlőrákban elhunytak száma folyamatosan emelkedik hazánkban. Bencsik Tamara énekesnővel a betegség genetikai szűréséről beszélgetett genetikai szakértőnk, Dr. Nagy Zsolt.
„Az anyai nagymamámnak mellrákja volt, így szerettem volna megtudni, hogy én is hordozok-e mellrákot hajlamosító génváltozatot. Mivel a családban előfordult már a betegség, még a lehetséges rák kialakulása előtt, tehát időben el akartam végeztetni a genetikai tesztet az egészségem megóvásáért”- mondta az énekesnő.
Aggódott az egészségéért
Bencsik Tamara, a szerbiai Szabadkáról származó megasztár tehetségét biztosan örökölte valamelyik szülőjétől, hiszen az előző Megasztár szériában őt titulálták az 5. legtehetségesebb énekesnőnek. Ő viszont olyan tulajdonságát akarta megismerni, ami nem is hallható, de nem is látható.
A genetika tudományától azt akarta megtudni, hogy vajon örökölte-e az emlőrákra hajlamosító génváltozatot. Mert amennyiben igen, akkor tudja, a jövőbeni egészségmegőrzése céljából a szűrővizsgálatok elvégeztetése még indokoltabbá válik, mint egészséges nőtársai esetében.
A hajlam még nem jelenti, hogy betegek leszünk
Egyes családokban az emlőrák és petefészekrák halmozottan fordul elő. Mindkét betegség azonos génhibákra (BRCA gének mutációira) vezethető vissza. A szűrővizsgálatok közül a géndiagnosztika azért fontos, mert ki tudja választani a szürke tömegből azokat a nőket, akik hordozzák a betegségre való hajlmot. A genetikai fogékonyság azonban nem okoz biztosan betegséget. Ezért hárul fontos szerep a génvizsgálatra, hiszen hajlam esetén pontos egészségmegőrzést lehet javasolni az érintett nőnek.
Például 5 évnél tovább fogamzásgátló tablettát ne szedjen, mert emeli a rák kialakulásának a kockázatát. Az életmód változtatások során azokra a tényezőkre kell odafigyelni, amelyek önmagukban minimálisan is, de a rák kialakulásának a kockázatát emelik. Az emlőrák-hajlamot hordozó nőknél a fogamzásgátló tabletták – a statisztikák szerint – 5 év elteltével már növelik a emlőrák megjelenésének esélyét.
Bencsik Tamara azt nem szerette volna megosztani, hogy milyen eredménnyel járt a teszt. Arra a kérdésre, hogy mit tehet, ha valakinél kimutatható a betegség hajlama, így válaszolt: „Először is ne essen kétségbe, mert ez nem azt jelenti, hogy egyszer majd emlőrákja lesz. Csak annyi az egész, hogy jobban oda kell figyelnie magára. Gyakrabban kell szűrővizsgálatra mennie. Oda kell figyelnie az életmódjára, a táplálkozására, stresszhelyzetekre. Illetve aki emlőrák kialakulására genetikailag hajlamos, a fogamzásgátlók szedését tanácsos elhagynia, mert annak szedése növeli a rák kialakulásának kockázatát.”
A környezeti tényezők is szerepet játszanak
Az emlőrák leginkább 30 éves kor fölött jelentkezik, 50-65 év között a leggyakoribb, az ezt követő években az előfordulása fokozatosan csökken.
Ennek a rákfajtának a kialakulásában környezeti tényezők és örökletes elemek egyaránt szerepet játszanak. Az emberi örökítőanyag 26 000 génje közül a kutatók az 1990-es években azonosították azokat, amelyek összefüggnek az emlőrák kialakulásával. Az emlőrákos megbetegedések mintegy 10-15 százalékáért tehetőek felelőssé az örökletes tényezők, és ezekben az esetekben gyakran családi halmozódás is tapasztalható.
Dr. Nagy Zsolt (PhD)
Genetikai szakértő
