Csápokat növeszt, úgy pusztítja el egész otthonod ez az élőlény

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Noha legtöbbször a penészre koncentrálunk otthonainkban, egy másik gombára is fontos odafigyelnünk: a házfalók hihetetlen pusztításra képesek, ezért jó, ha időben felismerjük jelenlétüket.

Otthonainkat nem csak a penésztől kell féltenünk. Van egy másik, kevésbé ismert veszélyforrás, amelynek sokan a létezésről sem tudnak. Ezek a káros gombafajok száraz korhadást okozva kebelezhetik be az épületek egyik alapvető építőanyagát, de jeleit gyakran csak akkor veszik észre, amikor már túl késő.

Így pusztít a házevő gomba

A hivatalosan meruliporia incrassatának nevezett, de csak „Poria” néven emlegetett gombafaj jelentős pusztításra képes gyökérszerű nyúlványaival, az úgynevezett rizomorfokkal. Ezek a csápként elképzelhető karok gyorsan terjedve akár 10 méter hosszúra is nőhetnek, miközben a gomba fejlődéséhez szükséges tápanyagok és nedvesség után kutatnak.

A „házevő” gombák a száraz korhadás révén komoly pusztításra képesek
Fotó: Wikipedia

A Poria a fában lévő cellulózból táplálkozik, és elkorhasztja, elporlasztja azt, omlós állagú lignint hagyva maga után. Innen is lehet felismerni: a fehér vagy barna árnyalatú rizomorfok pusztítása nyomán a faanyagok szivacsos állagúvá válnak, és barnás, narancssárgás színeket öltenek.

A fertőzés azonosítása azonban kihívást jelenthet, mivel a csápok jellemzően a falak mögött, észrevétlenül terjednek. Ez azért is veszélyes, mert ha nem lépnek fel ellene időben, a Poria elegendő kárt okozhat ahhoz, hogy lakhatatlanná tegye a házat (azokat a fafelületeket is megtámadhatja, amelyek nincsenek nedvességnek kitéve).

Tenni csak egyféleképpen lehet ellene: az összes érintett faanyagot el kell távolítani, ami sok bontással, és még több költséggel járhat.

A szakemberek ezért azt javasolják, hogy a nedvesség- és a páratartalom csökkentésével a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt.

Európában is él hasonló gomba

Miközben a Poria leginkább Észak-Amerikában terjed, addig Európában a könnyező házigomba (Serpula lacrymans) veszélyezteti a házakat, amely hasonló pusztítást vihet véghez. Ezt azért nevezik könnyezőnek, mert a faanyag korhasztása során vízcseppeket választ ki.

A könnyező házigomba Európában is előfordul
Fotó: taviphoto / Getty Images Hungary

Amerikai társához hasonlóan a könnyező házigomba a faanyagok száraz, barna korhadását okozza, így azok rövid időn belül kockákra esve elporladnak. Ha nem faházban élsz, akkor is van félnivalód tőle, mivel a tető- és födémszerkezeteken át a fa nyílászárókon keresztül bármit felzabálhat, ami fából, pontosabban cellulózból áll. Ez a padlóburkolatokra, tapétákra és bútorokra is igaz.

A könnyező házigomba a fafödémek életveszélyes leszakadásának egyik fő felelőse.

Erről a gombáról szintén elmondható, hogy fonalai friss faanyagot keresve több méter távolságra képesek elkúszni, míg végül a tégla- és betonfalakat is átszőve szétterjednek a házban.

A gomba fonalai átszőhetik a falakat
Fotó: taviphoto / Getty Images Hungary

A könnyező házigomba szétszórt spóráival és szertekúszó gombafonalaival is fertőzhet, az előbbiek pedig a nedves faanyagok kiszáradása után is életképesek maradnak. A megelőzést rendszeres szellőztetéssel lehet segíteni, de ha egyszer felüti a fejét, és elterjed, már csak a célzott gombamentesítés és az érintett faanyagok eltávolítása jelenthet megoldást.

Arról, hogy az ugyancsak a nedvességgel összefüggő penész miért olyan veszélyes, és milyen nehéz megszabadulni tőle, alábbi cikkünkben olvashatsz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.