Szakmai berkekben hevesen vitatott kérdés, hogy a nők hormonális védekezése enged-e szabad választást a férfiaknak, hogy valóban a leginkább hozzájuk illő partnert válasszák ki maguknak. A kérdés az, hogy a tablettával bevitt hormonok által generált látszatterhesség befolyásolja-e a férfiakat abban, hogy annyira attraktívak találjanak egy nőt, hogy partnerül válasszák maguknak?
Alexandra Alvergne és Virpi Lummaa a Sheffield Egyetem két kutatónője számtalan, már publikált vizsgálati eredményt elemzett és foglalt össze. Arra következtettek, hogy a hormonális fogamzásgátlók nem csak a nők férfiakkal szemben állított elvárásait változtatják meg, hanem befolyással vannak a férfiak nők iránti vonzódására is.
Hogy ezek a hatások olyan általános érvényűek-e mint, ahogy az elméleti modellek ezt előrevetítik, hogy befolyással lesznek-e az utódok testi, lelki egészségére, illetve a népesség összetételét milyen irányban tolják el, még nem megválaszolható. A hosszú távú következmények vizsgálatával még egyetlen tudóscsoport sem foglalkozott, állapítja meg a két angol kutató.
Bár a két kutatónak sem sikerült a kérdést egyértelműen megválaszolni, de mindenképpen meghatároztak egy új irányvonalat, miszerint: valamennyi figyelembe vett tanulmány arra utal, hogy a hormonok befolyással vannak a nők szexuális vonzódására, és minden valószínűség szerint, változást idéznek elő a tényleges párválasztásban is.
A természetes ciklus során, a peteérés előtti termékenységi szakaszban, bizonyos hormonok koncentrációja eléri a maximumot, ami mérhetően befolyásolja a nők lelki állapotát, különös tekintettel a bennük kialakult férfiképre. Ezért figyelhető meg az a jelenség, hogy a nők, ebben a fázisban, erősebb vonzódást mutatnak a maszkulin, domináns, szimmetrikus arcvonásokkal (a jó gének jele) férfiak iránt, akiknek kibocsátott illatanyaga a sajátjuktól egyértelműen különbözik. Az utóbbi a bizonyos immunjegyek, az úgynevezett. MHC-fehérjék közötti különbözőségek mértékét mutatja: minél nagyobb ez a kombinációs érték, annál védettebb az utód a betegségekkel szemben.
A fogamzásgátló tabletta ezzel szemben a teljes ciklus alatt relatív azonos szinten tartja a hormonkoncentrációt, és ennek következtében eltűnik a nők vonzódása a maszkulin férfiak iránt, helyetteválasztásuk a tartósan megbízható, hasonló MHC-proteinekkel rendelkező, kevésbé domináns férfiakra esik. Ezzel egy időben elmarad a vonzerőnek a termékenységi időszakot egyébként jellemző növekedése.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a fogamzásgátló tablettát szedő nők jellemzően inkább gondoskodó partnert választanak, és szem elől tévesztik az alapvető célt, hogy az optimális génkombinációra rátaláljanak. Az utód szempontjából ennek ismét következményei lehetnek – például egy késleltetett fogantatás, vagy a gyermekek kevésbé robusztus alkatának formájában. Hogy ezek a hatások a mindennapi életre milyen hatással vannak, sürgősen tisztázandó – a világon ugyanis körülbelül 100 millió nő él a hormonális fogamzásgátlással.
• 9 lépés a szülőszoba felé
• Soron a babaprojekt
• Ha az óvszer báránybőr lenne
