Robert Oppenheimert elrettentette az, amire egy atomfegyver képes: egész hátralevő életére rányomta ez bélyegét.

A Magyar Nemzeti Bank egykori dolgozói az aranyvonaton menekítették ki hazánk kincseit: a vonat egykori utasával beszélgettünk.

A Hitler család tagjaként egy darabig igyekezett kihasználni nagybátyját. Végül még a nevét is megváltoztatta.

Zilahy Irént a villájuk kertjébe épített óvóhelyen érte a halál Budapest első bombázásakor.

A szegedi gettó parancsnoka elleni holokausztper nem hozott megnyugvást a túlélők számára.

Szily Pál neve vegyészeti körökben sem igen ismert, pedig a kémhatás mérésében és több nemi betegség gyógyításában maradandót alkotott. Amíg engedték.

Első világháborús hős, második világháborús embermentő, aki az ávó börtönében szerzett betegségei miatt halt meg. Domonkos Miksa élete.

Szabó Ilonka megindító története tehetségről, női kiszolgáltatottságról és az ostrom elfeledett áldozatairól szól.

1944 augusztusában egyetlen éjszaka alatt számolták fel az auschwitz-birkenaui cigánytábort. A vérengzésnek 3000 halottja volt.

Kevésbé ismert történet egy olyan korszakról, amikor életet menthetett egy orvosi vizsgálat eredményének kozmetikázása.

Elizebeth Smith Friedman neve itthon szinte ismeretlen. Pedig kombinációs készsége, mellyel kódokat fejtett, kis túlzással a történelmet is formálta.

„Embernek lenni közös sors, közös valóság, egy nagy egységben való részesedés, egy nagy család tagsága.”

Sokat tett a Katyńban elkövetett rémtettek napvilágra kerüléséért, ugyanakkor közvetett módon több ezer magyar zsidó orvos halálához is hozzájárult.

Jelmez- és divattervezőként és politikusfeleségként Tüdős Klárát nem csak a divat érdekelte: az üldözöttekért is kiállt a nehéz időkben.

Stemmer Ödön antikvárius izgalmas élettörténete egészen a Múzeum körúti Állami Antikváriumig vezet.

Örkényi Strasser István története Szentesen kezdődött, és Kiskunhalason fejeződött be tragikus körülmények között.

A Hajnali láz című filmben is megörökített mentőakcióról, amelyet a bergen-belseni láger túlélőinek szerveztek, sokáig kevés szó esett.

1944–45-ben Budapesten nagy szükség volt a diplomaták emberségére és bátorságára.

A náci koncentrációs táborokat felszabadító szövetséges katonák dühe sokszor tettekben is megnyilvánult.

A Kner családnak köszönhető a magyar könyvnyomtatás reneszánsza, mégis kevesen tudják, kik voltak ők, és milyen sorsot szánt nekik a 20. század.

Túlélők az Auschwitzban és más lágerekben pusztító járványokról is meséltek.

Tömör Ferenc az élete árán is mentette a rábízott villa épületét és a benne található értékes műkincseket.

Ahol háború van, ott a nők mindig félhetnek, mert jönnek és megerőszakolják őket – ez a szomorú tapasztalat.

Szenes Hanna nem kért kegyelmet a kivégzőitől. Sokáig nem ismertük a történetét, de tavaly óta már miniszobra van Budapesten.

A Születési helye: Auschwitz című dokumentumfilm megmutatja, hogy a tábor borzalmainak következményeit generációkon át hordozzuk.

Egyéves korában árva lett, tehetségével és szorgalmával, egyedül ért el mindent, de ez nem volt elég: miután évekig megalázták, az életét is elvették.

Ma már szinte elképzelhetetlennek tűnik, de volt olyan, amikor zsidók és palesztinok egymást támogatva harcoltak a közös ellenség ellen.

Molnár Mária kalandos és elhivatott életét még mindig nagyon kevesen ismerik.

1944 karácsonyán az éhező budapesti lakosok puskatussal verték be a tengeri akváriumok üvegét, hogy megsüssék a ritka halakat, de ettek tevét is.

A Black Friday korszakában nem gondolunk arra, hogy voltak idők, amikor egy péntek másként is lehetett fekete. Pillanatképek 1944-ből.

Preszly Béla 1944 karácsonyán légoltalmi szabókkal varratott ruhát a gyerekeknek, és üldözötteket bújtatott Budapest ostroma idején.

Noëlla Rouget francia ellenálló sorsa. Küzdelem, szerelem, női barátság és hit a nácizmus árnyékában.

A fiatal lány olyan tetteket hajtott végre a második világháború idején, amilyenekhez a legtöbb férfinak sem volt bátorsága.

Dr. Czunft Vilmos, aki a gégerákban szenvedő Babits Mihály szenvedéseit is enyhítette, élete árán tette lehetővé a betegek háború utáni gyógyulását.

Kik azok a bystanderek, a passzív szemlélők, és mekkora a felelősségük a holokausztban?

80 ezren haltak meg a kegyetlen munkában, jórészt huszonéves fiatalok.