Egy utcalap, és a kincsek, amiket találunk benne.
A húszéves szolnoki fiú hajléktalanok mellé ül, étellel kínálja őket, és beszélget velük. Mint mondja, ő tudja, mit jelent egyedül, elveszve lenni.
Az önkritikára is ösztönző kutatás eredménye sokakat meglepett.
István élete két táskában áll összecsukható széke mellett. Itt sorakoznak az ezer színben pompázó rajzai is. Hat hónapja él az utcán.
A növekvő lakásárak miatt a medvék és az emberek kénytelenek együtt élni. Ám az állatok erőfölénye rengeteg problémát okoz.
Az egyik első és legkiválóbb női fotóriporter zseniális szociofotója az „amerikai álom” eszményképét figurázza ki kíméletlen módon.