Azt hiszed, mindent tudsz már a napvédelemről és a szezonális bőrápolás mikéntjéről? Azért mi összeszedtük a leggyakoribb tévhiteket a témában, hogy többé ne érjenek meglepetések.

Bőrünk állapotát a környezeti hatások is befolyásolják, ezért évszaktól függően is változik a bőrápolás mikéntje. Nyáron elsősorban a napégés megelőzésére kell odafigyelnünk, aminek alapszabálya a megfelelő öltözködés (kalap, UV-szűrős ruha), tűző nap esetén a szabadban tartózkodás mérséklése, valamint a bőrtípusunknak megfelelő, kellő UV-védelmet nyújtó készítmények alkalmazása a napfénynek kitett bőrfelületen.

Mindez azonban még nem feltétlenül elég ahhoz, hogy elkerüljük a bajt, ugyanis egy rakás tévhit él a köztudatban a napvédelemmel kapcsolatban, ami miatt sokszor csak kárt okozunk magunknak ahelyett, hogy megóvnánk az egészségünket. Dr. Kriston Renáta bőrgyógyász-kozmetológus segítségével most leleplezzük a leggyakoribb mítoszokat a témában.

1. Sok napfényre van szükségünk, hogy megelőzzük a D-vitamin-hiányt.

A téli napfényhiány után jólesik szervezetünknek a napfény: boldogabbá tesz minket, gyorsítja az anyagcserét, és a D-vitamin képzéséhez is nélkülözhetetlen, a nyári hónapokban azonban cseppet sem kell azon aggódnunk, hogy hiányt szenvedünk belőle, ugyanis 15-20 perc napon tartózkodás (rövid ujjú felsőben, sortban, napvédő krémek nélkül) elegendő a megfelelő D-vitaminszint fenntartásához. Lehetőleg azonban ne a tűző napon, UV-védelem nélkül próbálj D-vitamint gyűjteni, és vedd figyelembe, hogy egyetlen fényvédő sem biztosít 100%-os fénytől való mentességet.

“A D-vitamin-képzés a fényvédő használata mellett is megtörténik, viszont egyben biztonságot is kapunk az UV-sugárzás bőrrákot provokáló hatásával szemben” - mondta a Díványnak dr. Kriston Renáta bőrgyógyász.

2. 11 és 15 óra között érdemes napozni, mert ilyenkor a legintenzívebb a D-vitamin-szintézis.

Mivel ebben a néhány órában a legerősebb az UV-sugárzás, ilyenkor mindenképpen kerülni kell a napfényt. “Sokkal jelentősebb az UV-sugárzás bőrkárosító hatása ebben az időszakban, ezért ne úgy akarjuk biztosítani a normál D-vitamin-szintet, hogy leégünk, ennek ugyanis a későbbiekben bőrrákot okozó hatása lehet” - figyelmeztet a szakember. A D-vitamin optimális szintjének biztosítása szempontjából sokkal fontosabb a megfelelő táplálkozás, szükség szerint (különösen bizonyos betegségek esetén) D-vitamin-pótlás gyógyszerek segítségével.

Ezek a leggyakoribb tévhitek a napozással kapcsolatban
Ezek a leggyakoribb tévhitek a napozással kapcsolatbanFotó: Shutterstock

3. Bármilyen napvédő kence megteszi.

Sajnos nem elég leemelni az üzlet polcáról egy tubust, amire az van írva, hogy naptej, fontos, hogy mindig bőrtípusodnak és anyajegyeid számának megfelelően válassz fényvédőt. És ez még csak az általánosabb feltétel. “Figyelembe kell vennünk azt is, hogy ha délebbre megyünk, ha a tengerszint feletti magasság nő, vagy ha vízparton vagyunk, fokozódik az UV-terhelés, így ezekben az esetekben minél magasabb faktorszámú készítményt ajánlott használni” - fűzi hozzá dr. Kriston Renáta.

4. Minél drágább, annál hatékonyabb. 

Ne az ár alapján dönts elsősorban, hanem azt nézd meg, hogy faktorszámban és állagában neked való készítményről van-e szó. “Az UVB-vel szembeni védelmet az SPF-érték, az UVA-val szembeni védelmet pedig a PPD-érték jelöli a címkén. A faktorszám egy viszonyszám, ami azt mutatja, hogy milyen mértékben nő meg a bőr fénytoleranciája az adott termék használata mellett. A kémiai fényvédő összetevők elnyelik a fényt a bőrben, és a hatásuk kialakulásához legalább fél óra szükséges (ezek allergizálhatnak és érzékenységet okozhatnak a bőrön), míg a fizikai fényvédők a fény visszaverésével nyújtanak védő hatást. A fényvédő készítményekben ezek az összetevők általában kombináltan találhatók meg” - magyarázza a szakember.

5. A naptej használata a legjobb módja a leégés megelőzésének.

Igaz, hogy elengedhetetlen a fényvédő alkalmazása, de ugyanilyen fontos a fizikai védelem is: kalap, UV-szűrős ruha, árnyék, illetve az, hogy a kritikus időszakban ne tartózkodjunk direkt napfényen.

6. A naptej használata rákot okozhat.

Korábban felmerült, hogy a kémiai fényvédők alkalmazása növeli a rák kockázatát, ám ezek megalapozatlan híresztelések voltak. “A napvédő krémek sajátos kémiai szerkezetük révén elnyelik a fényt, és védik az őssejteket illetve a DNS-t az UV-sugarak károsító hatásától" - teszi hozzá a bőrgyógyász.

7. A napozás utáni krémek helyreállítják a leégés okozta károkat a bőrben.

Ha ez így lenne, akkor a bőrrák megelőzése sima ügy lenne, ám a lehető legjobb prevenciós taktika továbbra is a napégés elkerülése. “A napozás utáni krémek speciális hatóanyag-tartalmuk révén (pl. panthenol, aloe vera) a bőr napfény hatására kialakuló gyulladásának enyhítésére szolgálnak. A leégés során azonban nem csak gyulladásos tünetek alakulnak ki, hanem károsodnak a bőr tartásáért és rugalmasságáért felelős rostok, valamint a sejtek DNS-állománya is, melynek helyreállítását ezek a hatóanyagok nem tudják biztosítani” - mondja dr. Kriston Renáta. És még egy lényeges információ, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni: az egyes napégések bőrkárosító hatása bizony összeadódik, így minden egyes leégéssel a bőrrák kockázata is nő. 

8. Nem is az UV-sugárzás okozza a bőrrákot, hanem a leégés, az elhízás és a D-vitamin hiánya.

A leégést az UVB-sugárzás okozza, a bőrrák kialakulásának tekintetben pedig mind az UVA-, mind az UVB-sugárzás kockázatot jelent, míg az elhízás vagy a D-vitamin hiánya általánosságban növelheti a daganatos megbetegedések esélyét.

9. A sötétebb bőrűeknek nem kell aggódniuk a bőrrák kockázata miatt. 

Tény, hogy a sötétebb bőrűeknél kisebb a bőrrák valószínűsége, de azért nekik sem árt az óvatosság, ugyanis “a napfény nem csak a pigmenttartalmú melanocitákból kiinduló melanóma esetében jelent kockázatot, hanem a hámsejtekből kiinduló, kevésbé agresszív bazalioma és spinalioma esetében is az egyik legfontosabb kockázati tényező” - magyarázza a bőrgyógyász.

10. Senkinek nem kell aggódnia a bőrrák miatt, hiszen könnyen észrevehető és kezelhető probléma.

A bőrdaganatok valóban könnyen észrevehetőek, általában lassan növekednek a bőr felszínén, és ha időben felfigyelünk egy elváltozásra, akkor teljes mértékben gyógyítható a probléma. Ugyanakkor fontos tudni, hogy egy jelentéktelennek tűnő bőrelváltozás is okozhat végzetes áttéteket, ezért jobb félni, mint megijedni.

“Évente legalább egyszer, de inkább két alkalommal ajánlott bőrgyógyászati szűrővizsgálatra menni, hiszen minél előbb észreveszik a bőrdaganatot, annál nagyobb az esély a gyógyulásra” - javasolja dr. Kriston Renáta.

11. Csúcsidőn (11 és 15 óra között) kívül nem kell kenekednünk vagy takargatnunk magunkat.

Igaz, hogy 11 és 15 óra között a legintenzívebb az UV-sugárzás, de ez nem azt jelenti, hogy csak ilyenkor éghetünk le. Éppen ezért minden esetben, amikor napon tartózkodunk, indokolt a fényvédő alkalmazása, illetve a megfelelő öltözék viselése.

“Ne feledkezzünk meg arról, hogy a fényvédőt legalább fél órával azelőtt kenjük a bőrünkre, mielőtt kimennénk a fényre, és naponta többször, 2-3 óránként ismételjük meg a felvitelét” - tanácsolja a szakértő.

12. Szeles, felhős, hűvös időben nem éghetünk le.

Felhős időben gyengébb az UV-sugárzás, ezért a leégés esélye is csökken, de a fényvédelmet ilyenkor sem szabad elhanyagolni.

12. Autóban ülve, üveg mögött tartózkodva nem éghetünk le.

Az üveg nem teljesen tűri meg az UV-sugárzást, így autóban vagy bámilyen ablak mellett ülve is leéghetünk fényvédelem nélkül.

Ezek a leggyakoribb tévhitek a napozással kapcsolatban
Ezek a leggyakoribb tévhitek a napozással kapcsolatbanFotó: Shutterstock

14. Csak a rendszeresen napozókat vagy a szabadban dolgozókat veszélyezteti a bőrrák.

Valóban ők a legveszélyeztetettebbek, de egyrészt a bőrrák kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak, másrészt a napfény nem csak akkor ér bennünket, amikor napozási céllal tartózkodunk a szabadban, hanem folyamatosan hat ránk - már ha nem a négy fal között élünk. Éppen ezért a fényvédelem mindenki számára alapvető fontosságú.

15. Ha a kozmetikumunk (pl. alapozó, hidratáló arckrém) tartalmaz UV-védelmet biztosító összetevőt, akkor ezen felül fölösleges naptejet is alkalmaznunk.

A márkásabb kozmetikumok valóban tartalmaznak fényvédő összetevőt, viszont általában a faktorszám van feltüntetve rajtuk, ami csak az UVB-vel szembeni védelmet jelenti. Érdemes tehát a kozmetikum mellett UVA-védelmet biztosító naptejet is alkalmazni.

Az UV-B sugarak mintegy 80%-a visszaverődik bőrünkről, és ezekkel a sugarakkal szemben van a bőrünknek egy természetes védelmi rendszere is: a pigmenttermelő sejtek munkája révén a bőrünk bebarnul és kissé vaskosabbá válik. Ezek a sugarak felelősek a napégésért, mely egy akut gyulladásos folyamat.

Az UV-A sugarak behatolnak a bőr mélyebb rétegeibe is, szerepük van a bőr idő előtti öregedésében és a bőrdaganatok kialakulásában is. Hatásukra fokozódik a ráncok mélysége, megjelennek a pigmentfoltok és fokozódik a bőr vízvesztése is. Különösen érzékeny terület a szem és a száj környéke.

“Ráadásul a smink vagy a parfüm illatanyaga a napfény hatására allergiás-gyulladásos tüneteket válthat ki bőrünkön, amely pigmentáció hátrahagyásával hosszú időn keresztül gyógyul, ezért ezeken a területeken különösen figyelni kell a fényvédelemre” - figyelmeztet dr. Kriston Renáta.

16. A szoláriumozzás a barnulás biztonságos módja, és még a leégés is megelőzhető vele.

Nem kérdés, hogy a szoláriumok biztosítják a barnulás leggyorsabb, leghatékonyabb és talán legolcsóbb alternatíváját, ám túlzás azt állítani, hogy a mesterséges barnulás biztonságos lenne, ugyanis a kutatások összefüggést találtak a rendszeres szoláriumozás és a melanóma kialakulásának magasabb kockázata között.

Másfelől az is nagy tévedés, hogy a csövek alatti előgrillezéssel valahogy értelmesen előkészülhetünk a nyaralásra: a szolárium hatása korántsem veszi elejét a leégésnek, mivel a szolizás közben képzett pigment értéktelenebb és mulandóbb, nem vastagszik meg tőle az epidermisz. Ráadásul a szolárium UV-A sugarai nem növelik a D-vitamin-készletet sem.

Mustra