Újabb riasztás: A legmérgezettebb étel az anyatej
Az internetet bejárta Annie Leonard aktivista új, klímaébresztő filmje. Ebből kiderült, nemcsak rúzsa, napolaja, saját és gyermeke samponja tartalmaz rákkeltő anyagot, de az egész fürdőszobája egy komplett kemikáliai aknamező. Sérült spermák, asztma és tanulási nehézség, ezek mindennapos használati cikkeink következményei. Íme a Kozmetikumok Krónikája, vagyis a mindennapi mérgeink.
A klíma-, környezet- és egészségvédelemért tett civil erőfeszítéseknek egy időre mindig sikerül kizökkenteniük a világot az érdektelenségéből. Úgy tűnik, a kampányszerű figyelemfelhívások következtében sem történik érdemi változás, és bár sokak szerint csak meddő próbálkozásnak tűnik egy-egy újabb kutatásból kiderült leleplező tény közlése, mi úgy érezzük, kötelességünk írni ezekről.
A Story of Cosmetics a Diverziti Egyesületnek köszönhetően magyar felirattal is megnézhető ITT .
Az interneten gyorsan körbejárt Annie Leonard új, három hete bemutatott filmje, A Kozmetikumok Krónikája – A méreg be-méreg ki csúf igazsága (a Story of Cosmetics, The ugly truth of Toxics in – Toxics out). A nyolc perces rövid animáció a mérgező, többek között azon rákkeltő anyagokra hívja fel a figyelmet, melyeket mindennapi, biztonságosnak vélt tisztálkodó-szereinkkel és kozmetikumainkkal juttatunk szervezetünkbe, és azokra, melyekről nem is tudjuk, milyen hatással lehetnek ránk, hiszen nagy átlagot véve az összetevők 80%-a gyakorlatilag nincs is tesztelve.
Annie Leonard zöld aktivista
Annie Leonard neve néhány perces animációs filmjeivel került be a zöld köztudatba. Rövid filmjeiben klímaébresztőt fúj. A kvótakereskedelem működéséről készített néhány perces összeállításban például a klímakatasztrófa elkerülése érdekében tett globális gazdaságpolitikai lépéseket kritizálja. Egy másikban, a mindennapjainkban megvásárolt tárgyaink történetét dolgozza fel, hogyan aknázzuk ki a föld természeti javait, használjuk a harmadik világ területeit és munkaerejét egyszer használatos elektromos cikkeink kedvéért, és mérgezzük az egész bolygót, beleértve önként önmagunkat. Az idén tavasszal közzétett rövidfilmje pedig a víz világnapján jelent meg: a palackozott víz történetét dolgozza fel. Kiderül, miért vesznek hetente félmilliárd palack vizet az amerikaiak, annak ellenére, hogy ugyanaz a víz folyik a konyhai csapjukból, de beszél arról is, hogy a palackozó vállalatok milyen támadássorozatot indítottak a csapvíz ellen, és hogy környezetbarátnak mondott reklámok bevetésével, hogyan tusolják el a vele járó műanyaghulladék-hegyeket.
Mérgező anyatej
A méreganyagok már a várandósság ideje alatt is bekerülnek a magzati keringésbe, s ott eddig feltérképezetlen károkat okoznak. Ezért is fontos, hogy az édesanya a szoptatás időszakában ne fogyókúrázzon, mert a diéta során, a szervezet méregtelenítése miatt még fokozottabban választódnak ki a méreganyagok az anyatejbe. Hiába öleli körbe a méhlepény védőburokként a magzatot, sajnos nem szűri ki a káros vegyi anyagokat. Átjutnak a méhlepényen, és az anya adja át ezeket gyermekének.
Az USA-ban egy vizsgálat során újszülöttek köldökzsinórvérét elemezték. A vizsgálatok során összesen 287 (egy európai vizsgálat több mint 300-at mutatott ki) különböző vegyi anyagot találtak, közülük számos anyag rákot, idegrendszeri problémákat, születési vagy fejlődési rendellenességeket eredményez (pl. biszfenol-A, ftalátok, DDT). Egyes káros hatások pedig (allergia, asztma, tanulási zavarok) csak évekkel, évtizedekkel később jelentkeznek.
Annie Leonard filmjei logikusan követhető és egyértelmű szándékú gondolatébresztők. Az emberiségnek a bolygót és végső sorban saját magát kizsákmányoló bűneiről beszél. A mérgek pedig fokozatosan épülnek be a biológiai táplálékláncba, miközben 'végfogyasztóként” felhalmozódnak bennünk. Így jut el odáig, hogy a legmérgezettebb étel a tápláléklánc csúcsán az emberi anyatej. Az ember élete legnagyobb dózisát a mérgező kemikáliákból az anyatejjel kapja.
A film elkészítése előtt ezért Annie megmérette méregszintjét. Az eredményen semmi meglepőt nem talált: szervezete tele van higannyal, ólommal és triklozánnal, ahogy feltehetőleg még sokunké. A trikozlán egy szintetikus klórszármazék, élelmiszerek csomagolásában, játékok, szemeteszsákok gyártásában baktériumölő és fertőtlenítőszerként, kozmetikumokban tartósításra használják. A vegyület előállítása nem csak erősen környezetszennyező, de az élő szervezet hasznos baktériumait is képes elpusztítani, így megtizedelheti a bélbaktériumokat, károsíthatja a májat, végső soron pedig rákot okozhat. Ősztől ugyan betiltják a triklozán használatát az élelmiszerekkel érintkező műanyag csomagolásokban, azonban érthetetlen módon a kozmetikumokban továbbra is engedélyezik. Újabb egy lépés előre, és legalább ennyi hátra.
Méreg be, méreg ki elmélet
Az anyagias gazdaságot működtető „méreg be, méreg ki” szlogen Annie Leonard több videójában is központi motívum. A lényege, hogy a használati cikkek termelése során kibocsátott kemikáliák visszakerülnek az emberekbe, és ezzel egy örökös körforgást hoznak létre. Egész életünk során több millió tonna mérget lélegzünk be, eszünk meg, kenünk magunkra. A kereskedelmi placcon kevés olyan kozmetikum akad, amibe ne találnánk valamilyen adalék-, színezék-, vagy tartósítószer anyagot. Mindegyik termék tucatnyi vegyszert tartalmaz, de azoknak mindössze 20%-a esik át a biztonsági teszteken, így számtalan szépségipari cikket használunk anélkül, hogy pontosan tudnánk mit tartalmaz. S noha nem minden vegyszer veszélyes, azért joggal teszi fel a kérdést Annie: „Repülnél olyan légi társasággal, amelynek a flottáját csupán 20%-ban tesztelték?”.
Illatok, melyektől elszáll az agyunk
A legveszélyesebb szerek
A fényvédőszerek UV-sugárzás hatására akár rákkeltő vegyületekké is válhatnak. Nemrég összegyűjtöttük a kerülendő anyagok listáját. A legfontosabb, hogy az alumínium származékokat, a kőolaj származékokat, kémiai fényvédőszereket, habképzőket, emulgeátorokat, szintetikus illatanyagokat, tartósítószereket, és szintetikus színezékeket próbáljuk meg elkerülni.
Ahogy korábban a legenda szerint tejfogat oldó Coca-Cola összetevőit is misztikus 7X-ként emlegették, úgy manapság a parfümét is óriási titok övezi. (Az eredetileg kokacserjéből készült ital receptje például egészen addig szupertitkos volt, mígnem egyszer egy amerikai történész, Mark Pendergrast állítólag megfejtette azt. A recept azóta a neten kering.)
A parfümök alapillatának összetevőit hasonló rejtély övezi. Az üzleti titok egyrészről érthető, másrészről egy nagyszerű lehetőség a gyártóknak arra, hogy egy parfüm a természetes összetevők mellett, így akár több száz szintetikusan előállított (és meg nem nevezett) vegyszerből is álljon. Nem is volt eddig még törvény arra, hogy kötelezzék az illatanyag-gyártókat az összetevői listák nyilvánosságra hozatalára. Most sincs.
Idén májusban azonban az USA-ban működő Környezetvédelmi Munkacsoport addig vizsgálódott, míg szinte minden általuk elemzett parfümben megtalálták a galaxolide-ot és a tonalide-ot, mint feltételezhetően hormonális hatású mesterséges illatanyagot. Ezeket korábbi vizsgálatok során már kimutatták a köldökzsinórvérből. Ahogy azt is, hogy a parfümökben előforduló neurotoxinok az agy sejtjeit károsítják. Ezúttal viszont megtalálták a dietil-ftalát vegyületet is, melynek jelenléte a szervezetben összefüggésbe hozható a férfiak terméketlenségével. A ftalát PVC lágyító szer. Műanyagtermékekben és kozmetikumokban egyaránt hasznáják. Egyérteműen bebizonyították, hogy az emberi szervezetben felhalmozódva, károsítja a szaporodási képességet és felborítja a hormonrendszert.
Most, hogy már levadászták a pézsmaszarvasok teljes faját a mirigyeikből nyerhető pézsma illatanyag miatt, és a cibetmacskák cibet váladékának-termelése érdekében történő kínzással is egyre több gyártó hagy fel, igyekeznek azokat szintetikus anyagokkal pótolni. Szintetikussal és egyben mérgezővel. A mesterséges pézsma (moschus) egy osztrák kutatás szerint például ösztrogén zavarokat okozhat és a mellrák kialakulásához vezethet.
Ólmozott rúzs: felszívódik, mint a cukorka
Míg Kínában 20 millió magas ólomtartalmú játékot vontak ki a forgalomból néhány éve, addig az USA-ban a kozmetikai szerek nehézfém-koncentrációja kavar újra meg újra egyre nagyobb port.
A Campaign for Safe Cosmetics (Mozgalom a biztonságos kozmetikumokért) még 2007-es vizsgálatában kimutatta, hogy 33 népszerű rúzsmárka 61%-a tartalmaz ólmot. A rúzst a cukorhoz hasonlították, mivel mindkettő hasonló módon képes felszívódni a szervezetben. A bevizsgált rúzsok egyharmadában több ólmot találtak, mint amennyit az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala engedélyezett a cukorkák ólomtartalmának felső határaként.
39 %-ban ugyanakkor nem találtak ólmot, tehát egyáltalán nem lehetetlen küldetés ólom nélkül rúzst gyártani. Ráadásul mégcsak nem is árfüggő. Míg az olcsóbb kategóriának számító Revlon rúzs nem, addig a jóval drágább Dior luxusmárkánál óriási méretű mérgező nehézfémkoncentrációt mutattak ki.
A probléma azonban mégiscsak az, hogy ezek a mérgező kemikáliák, ha nem is érik el, vagy lépik túl a törvény által szabályozott határtéket, lényegtelen milyen mennyiségben, de jelen vannak a termékben. Az ólomtartalom biztonságosnak minősíthető határáról pedig nincs értelme vitatkozni, ha egyszer az ólom képtelen kiürülni a szervezetből, mennyisége fokozatosan halmozódik a szervezetben, és hatása a gyakori használat során csak kumulálólik.
Az ólom ugyanis olyan nehézfém, amely ha a szervezetben felhalmozódik, neurotoxinként (idegméregként) hatva tanulási nehézséget és viselkedésproblémákat okozhat. Az ólommérgezés leginkább veszélyeztetettjei elsősorban a terhes nők és gyermekek, de a koraszüléssel, a meddőséggel és az elvetéléssel is kapcsolatba hozták az anyagot.
A babákat sem kímélik
A rövid flimjét azzal kezdi Annie, hogy évek óta használt kedvenc samponjában pontosan kimutatható a rákkeltő anyag. Ha azt gondolnánk, hogy a gyermek bőrápoló-szerek még szigorúbb szabályozás és ellenőrzés alá esnek, tévedünk. Egy amerikai tanulmány még a babasamponban és más gyermek tisztálkodó termékben is két karcinogén anyagot talált. A dioxint, mint egy kőolajszármazékból előállított rákkeltő anyagot, és a formaldehidet, melyet a bőrallergiáért tesznek felelőssé.
...és a lista hosszan folytatható. Azonban Annie Leonard szerint, amíg a kozmetikai ipar diktálja a szabályokat és dönt arról, hogy követni kell ezeket vagy sem, addig nekünk marad az, hogy elolvassuk az apróbetűs összetevőket, s bízzunk abban, hogy tényleg csak annyi és olyan komponens van a termékben, mint ami a címkén van feltüntetve.
- Címkék:
- annie leonard,
- kvótakereskedelem,
- kozmetikumokkrónikái,
- ólmozott rúzs,
- veszélyes hatóanyagok
KOMMENTEK
2010.08.26 20:29:09volánrulz
Én ezt már mondani akartam
hogy lehet hogy régen vagy jó 100 éve még nemvolt semmi baja az anyatejnek
De hogy az a sok szirszar amit a nők magukra kennek megzabálnak (igen lassan mi férfiak is)
szóval a vér olyan szinten teli van kemikáliákkal hogy az csuda...
ne is csodálkozzanak a meddő nők ha nem esnek teherbe.. fel van borulva a hormonháztartásuk a sok kemikáliától
és a legrosszabb az egészben hogy ha tudjuk is egyes anyagok hatását...együttes hatását nem!
a szervezetből nem ürülnek ki
volt vér teszt és a DDT még a 3-dik generációban is lazán kimutatható volt (nyílván az anyai vér és tej átadásával) és ez csak a DDT-volt mert ugyan is további legalább 40 mérgező anyagot találtak
ha épeszü EU vezetés volna (de kurvára nincs mert az jajj sértené a kapitalizmust) úgy bebaszbná a kozmetikumokat gyártók kapuit hogy ihajj, oszt viszlát
maradna a babaszappan lúgból
meg a valami kibaszottul bevizsgált fogkrém.
volt egy hasonló műsor ahol a neves francia kozmetikumos tulaj volt olyan merész és azt mondta hogy ő és családtagjai soha a büdös életben nem használná amit gyárt
No comment!
2010.08.26 20:36:55Atys
nemszabad enni es kesz
2010.08.26 20:39:26jojoka
Húúú a sok méreg. Meg felszívódik.. Jajj. Hogy ekkora baromságot. Következő mérgeket ismerem: Alkohol, nikotin , kátrány és ezeket szabadon lehet kapni. Ugyanmár mit nekünk egy kis DDT.
2010.08.26 20:42:52biobender
Es mekkora pofatlansag, hogy ebben a meregozonben az atlageletkor felelotlenul es vidaman novekszik. Pedig hullahegyek kellenenek ide, hogy a jonep is raebredjen, milyen karosan el.
2010.08.26 20:50:04robian
"testem motorjának ételem a benzin
gyakran lerobbanok mert becsap pár enzim
nem minden ehető csak a nyelvem hiszi
vajon egy franciának ízlik-e a párizsi?
ennivalóm hazug mint a sok politikus
átejt egy csábító hamburger hús
rávesz: őt válaszd, kínálja ízeit
a végén kiderül, hogy csak egy mirelit
vegyészek komponálják levesporaim
becsapja ízlelő receptoraim
az eredetit koppintó hús granulátum
melyhez a labornak külön gratuláljunk
a receptúrával átverik percepcióm
az íz amit érzek pusztán illúzió
nyelvemnek egy virtuális élvezet
és én nyelem, bár tudom, génkezelt"
részlet innen:[link]
2010.08.26 21:30:23Megszívtuk-Waze
Az értelmezés nem teljesen helyes a természetes anyagok körül.
Azt kell, hogy mondjam, hogy a kőolaj is természetes anyag. Mi más lenne? A földből vesszük ki, elhalt szerves anyagok bomlásterméke.
Tehát minden amit nem mesterségesen állítottak elő, az természetből származik. Bizonyos fokig még a mesterséges anyagok is, hisz a természetben található összetevők alkotják a kiinduló anyagot
2010.08.27 05:15:25petru
Kisse tulmeretezett ez a cikk, kinek van turelme az egeszet elolvasni? Es nagyon "hasznos": keruljuk a mergeket! Kisse konkretabban is lehetett volna irni..
2010.08.27 06:41:47lobelt_ledfold
Én azt nem értem, hogy amennyiben ezek a mérgek ott vannak - és különben elhiszem, hogy igen -, akkor miként lehet az, hogy az összes európai országban (még sereghajtó hazánkat is beleértve) folyamatosan (mégha nem is szigorú monoton) nő a születéskor várható életkor?
Avagy ezen "mérgek" nélkül 100-120 évig kellene már élnünk?
[link]
[link]
2010.08.27 08:10:53szamok ember
Tegyük fel, hogy az életünk során magunkhoz vett több millió tonna méreg egészen pontosan kettő millió. Ha nyolcvan évig élünk, akkor 2853.9 kg-ot, azaz hozzávetőleg két autónyit kell a szervezetünkbe áramoltassunk óránként.
Más költői túlzás is van a cikkben?
2010.08.27 08:21:15krj
együgyű film együgyű embereknek. attól, hogy ráírják a vegytani elnevezest (izo-metil-miegymás) még nem lesz mérgező egy anyag. ez csak a tudományos neve, nem kell tőle megijedni. tudjuk esetleg, hogy a "népi" gyógyításban használt szerek valójában milyen vegyi anyagokat tartalmaznak és azoknak hosszú távon milyen hatásuk van? a körömvirágnak, a macskagyökérnek stb.? ezeket még kevésbé ellenőrzik a homeo-iparágban. a hosszú, egészséges és nem utolsósorban ÉLVEZETES élet titka: disznóhús, sajt, vörösbor és sok szex (vagy egyéb testmozgás :-)).
2010.08.27 10:01:41szamok ember
volánrulz, nagyon tévedsz: a meddő nők akkor csodálkoznak igazán, amikor teherbe esnek.
2010.08.27 11:04:03EMBEREK!
Sajnos ketten is megelőztek, de ha már beléptem én is hadd csóváljam a fejem: itt van ez a kibaszott sok méreg, már az anyatej is mérgező, aztán ez az ostoba Születéskor Várható Átlagéletkor nevű pasi meg szarik rá, ő csak növekszik, növekszik, elsősorban azokban az országokban ahol a legtöbb mérget fogyasztják, élükön a higanyoshal zabáló japánokkal.
2010.08.27 12:20:47bibi bibi
Még nöekszik. De ki tudja hol áll meg és mennyi idő alatt esik le 20 évet. És ezek az alattomos mérgek nem is biztos hogy megölnek. "Csak" rombolják az életminőséget. (asztma, allergia, hormonzavarok stb.)
Csak azt kend magadra amit meg is ennél.
De döntsön mindenki maga.
2010.08.27 20:50:32pralin
Igen, más költői túlzás is van a cikkben, ha nagyon szőrszálhasogató akarok lenni, akkor a méhlepény nem öleli körül a magzatot...
Ha valakit anyatej ügyben hiteles információk is érdekelnek, nem egy tápszerlobbi által szponzorált kisfilm, akkor olvassa inkább ezt[link] arról, hogy rákellenes anyagot találtak az anyatejben, vagy ezt[link] arról, hogy tápszerekben milyen fertőzések, szennyező anyagok juthatnak a csecsemőkhöz. A szoptatást támogató szervezetek (La Leche Liga) és a WHO azon az állásponton van, hogy az anyatejben esetlegesen kiválasztódó szennyezések kevésbé veszélyeztetik a babákat, mint a szoptatás elmaradása.
2010.08.28 21:42:15Nancsi
biobender: Azért azt is nézd meg, hogy ennek az átlagéletkor növekedésnek milyen ára van. 100 éve az emberek nagy része orvost se igen látott egész életében, ma meg az egészségügy fenntartása elég durva kiadás mindenki életében (elég csak a fizu papírt megnézni). Ebből adódóan 100 éve a 14. életévet elérte mondjuk az élve születettek 2/3 része. Ma meg? 95%? Alálőttem?
100 év alatt megjelent kismillió védőoltás, születés előtti és utáni rendszeres orvosi felügyelet, rendszeres és változatos lett az étkezés (100 éve ez se sokaknál volt jellemző), meg lehetne még sorolni.
Szóval igen, a mérgek nélkül 100-120 évig kellene élnünk, átlagban.
2010.08.28 21:47:17Nancsi
szamok ember: A több millió tonna, pláne méregből tényleg eléggé blikkes. 1 nap ~14kg levegőt lélegzünk be, ez 80 év alatt 409tonna. Kaját, vizet még kevesebbet veszünk magunkhoz, szóval az élet során össz bevitel is csak 500tonna se.