Hogyan élnek ma a királyi, hercegi, nemesi családok sarjai? Milyenek a mindennapjai a történelem során trónfosztottá vált dinasztiák leszármazottainak, valamint az azokba beházasodottaknak? Pécsi Balázs vadonatúj interjúsorozatában ebbe a különleges világba kalauzoljuk a Dívány olvasóit: a felütés egy exkluzív interjú.
A híres orenburgi kendő Oroszország egyik leghíresebb luxusterméke. A zord uráli éghajlaton egy különleges kecskefajta szőre olyan puha és könnyű marad, hogy a belőle készült ruhadarabok egy karikagyűrűn is áthúzhatók vagy beleférnek egy libatojásba. E 250 éve keresett, kézzel vert csipketermékek nagykövete pedig októbertől nem más, mint Őfensége Viktória Romanovna hercegnő, a címzetes orosz cárevics, György orosz nagyherceg felesége, aki exkluzív interjút adott ennek kapcsán a Díványnak.
Oroszország orenburgi régiójában a tavasz a kecskepehely begyűjtéséről szól. Nem nyírják, hanem egy sűrű fogazatú fésűvel átkefélik az állatokat, a vedlés során kihullott szőr minden szála ugyanis szó szerint aranyat ér. Évszázadokkal ezelőtt ezt a kincset egyébként a franciák is megirigyelték, megpróbálkoztak hát a Guberlinszkoj fajta tenyésztésével, azonban a kísérlet kudarcba fulladt. A kecskék szőre megvastagodott, semmiben sem különbözött a közönséges fajtákétól,
így továbbra is maradt importáru a csupán az Urál-hegység egy bizonyos mikroklímáján növekedő, nehezen beszerezhető, a kasmírnál is puhább és drágább matéria
– mivel egy kecske mindössze félkilónyi szőrt ad egy vedlési időszakban. Csalni pedig nem lehet vele, erre való a gyűrű- vagy a tojáspróba. Azaz legyen bár kifejezetten nagyméretű egy orenburgi kendő, áthúzható egy gyűrűn vagy belefér egy libatojásba, ezt a jellemzőjét pedig a roppant vékony és rugalmas szőrszálaknak köszönheti. Azonban időközben rájöttek, hogy a jóból is megárt a sok. Ma már inkább tiszta selyemmel keverik a fonalat, mivel a műalkotásnak is beillő csipketermékek tartása is szebb lesz, illetve jobban is melegít ezáltal – amellett, hogy a 100 százalékos kecskeszőr termékek méregdrágák.
Egy nagyobb, bonyolultabb mintájú orenburgi kendő egy kézművesnek akár kéthavi munkájába is kerülhet, így nem meglepő a még így is sokszázezer forintos árcímke – és hogy olyan világsztároknak keltette fel a figyelmét és viselték szívesen, mint Madonna, Montserrat Caballé vagy Fergie. Az alábbiakban Őfensége Viktória Romanovna hercegnőt (leánykori nevén Rebecca Bettarinit) kérdeztük arról, mit jelent számára ez a különleges luxustermék.
Mi motiválta arra Fenségedet, hogy elvállalja a Reginleif divatmárka felkérését és gyakorlatilag az orenburgi kendő arcaként szerepeljen az új promóciós kampányukban?
Néhány évvel ezelőtt találkoztam a cég tulajdonosával egy eseményen, amelyen olyan fiatal márkák mutatkoztak be, amelyek kézzel készített termékeket gyártanak nagyon magas minőségben. Örömmel fogadtam, amikor a tulajdonos felkért, hogy legyek a márka nagykövete,
mivel az orenburgi kendő az orosz kultúra történelmi örökségéhez tartozik,
része azon nemzeti hagyományoknak, amelyek a cári család számára is fontosak.
Olasz származásúként, egy olyan országból érkezve, ahol a divat és a kézművesség kulcsszerepet játszik a kultúrában, mi a véleménye magáról a termékről, illetve általában az orosz kézműves hagyományokról?
Egy globalizált világban, ahol a nagy nemzetközi vállalatok ugyanazokat a termékeket árulják világszerte, rendkívül fontos, hogy értékeljük és újra felfedezzük a helyi, hagyományos produktumokat. Ezek nemcsak a kivételes kézműves tudást tükrözik, hanem az adott ország iparának, történelmének és szellemi kultúrájának a részét is képezik. Mindig lenyűgöz az orosz kézművesség gyönyörűsége, változatossága és gazdagsága.
Mi a véleménye az orosz divatról? Lehetségesnek tartja, hogy a nagy divatházak és világhírű külföldi márkák (amelyeket az orosz elit is kedvel) mellett a helyi brandek és hagyományos ruhadarabok is széles körben népszerűvé váljanak?
Teljes mértékben. Az orosz divat fejlődik, sok új márka és tervező jelenik meg. Rengeteg lehetőség van, és ez egy gyorsan növekvő iparág, amely mélyen merít az orosz kultúrából és történelemből. Szerintem érdemes figyelni, hogyan bontakozik ki mindez a közeljövőben.
Fenséged mindig elegánsan jelenik meg a magazinokban, és a francia Chaumet ékszerház is értékes reklámot kapott, amikor az esküvőjükön az ő gyémánttiarájukat viselte. Tervezi, hogy a jövőben hivatalos megjelenésein gyakrabban visel orenburgi kecskeszőr darabokat, például magát a kendőt?
Szívesen fedezek fel új stílusokat és a hagyományos öltözékeket is a világ minden tájáról. Nászutunk alatt például tradicionális üzbég ruhákat viseltem, amelyek később Európában is népszerűvé váltak. Már most is hordom az orenburgi kendőket, a Reginleif márka kabátokat és ruhákat is készít ebből a csipkéből – különösen a fekete és világoskék színűeket kedvelem.
Imádom keverni a stílusokat, és ezek a csipkék gyönyörűek, a kecskeszőr pedig rendkívül puha.
A képeken otthoni környezetben viseli a kendőt. Kétgyermekes anyaként a mindennapokban is ügyel arra, hogy gondosan válassza meg az öltözékét? Ha már itt tartunk, hogyan is néz ki egy átlagos napja?
Mint mindenki más, én is kényelmes ruhát viselek, amikor a gyermekeimmel játszom, munkához azonban határozott vonalvezetésű kosztümöket választok, és természetesen estélyi ruhában jelenek meg a gálaeseményeken. Szeretek magam dönteni arról, mit viselek.
Gyakran hordok orosz stílusú ingeket, amelyek népszerűek az orosz üzletekben, de külföldön még nem kaphatók.
Aktív életet élek, ugyan van egy kis segítségem, de alapvetően magam foglalkozom a gyermekeinkkel és a kutyáinkkal is. A munkám nagy részét pedig számítógépen végzem, ami rugalmas napirendet biztosít számomra. Gyakran utazunk eseményekre, és rengeteg megbeszélésen veszek részt, hogy koordináljam a projektjeinket, különösen a jótékonysági munkát. De minden családi médiaprojektben is aktívan részt veszek. Korábban hosszan dolgoztam európai uniós intézményeknél, és ahogy azt a munkát is, a jelenlegi feladataimat is szenvedéllyel végzem, legyen szó akár a közéleti szerepvállalásokról.
Ma, amikor Oroszország köztársaság, milyen súlya van a Romanov névnek és a rangnak, amelyet az anyósa, Ő Cári Fensége Mária Vlagyimírovna nagyhercegnő, a család feje révén kapott? Más szóval, mit jelent ma nemesként vagy az egykori uralkodócsalád tagjaként élni Oroszországban, mennyi befolyásuk maradt?
A Romanov család 300 évnyi történelmet, örökséget és művészetet képvisel, amely nemcsak Oroszországot, hanem a világkultúrát is formálta, és globálisan is nagy tisztelet övezi. A Romanovok ma is lenyűgözik az embereket világszerte. Ez a rendkívüli múlt túlmutat bármilyen kormányzati formán, az emberiség szellemi örökségének része.
Fontos megérteni, hogy ezek a családok – uralkodjanak jelenleg avagy sem – a mai társadalomban is jelentős szerepet töltenek be a közélet formálásában.
Fenséged és György nagyherceg, a címzetes cárevics már évek óta Moszkvában él. Úgy érzi, hogy van érdeklődés irányukban az orosz lakosság részéről? Véleménye szerint hatékony nagykövete vagy véleményformálója lehet annak, hogy többen válasszák az orenburgi termékeket?
A kommunizmus évei alatt a családot szinte teljesen kitörölték a történelemből, és csak negatív kontextusban említették. Az 1990-es évektől kezdve azonban a helyzet megváltozott, az emberek elkezdték újra felfedezni a múltjukat, és más fényben látni a családot. Tudatosult bennük, hogy a Romanovok még léteznek, jelen vannak Oroszországban, jótékonysági kezdeményezésekben vesznek részt. A család számára az a legfontosabb, hogy ott segítsenek, ahol szükség van rá. Ugyanakkor sosem törekedtem arra, hogy influenszer legyek.
Megértem, hogy a mai világban, a család tagjaként, szükséges részt venni az új kommunikációs formákban és projektekben is, ha teljesíteni szeretném a küldetésem.
De tényleg nem célom influenszerré válni, az orenburgi kendő kampányának modelljeként nekem szánt összeget is jótékony célra, egy autistákat segítő központnak ajánlottam fel. A célom ezzel a szerepvállalással tényleg csak az volt, hogy ráirányítsam a figyelmet a kézművességre, a történelmi értékre, az orosz kultúrára és hagyományokra, amelyek szorosan összefonódnak a Romanov-házzal.
Ha már kultúra, az elmúlt években több regénye is megjelent. Tervezi, hogy a jövőben is folytatja ezt a szenvedélyét? Dolgozik-e jelenleg új könyvön, és mit oszthat meg annak történetéről, ihletéről?
Jelenleg két új könyvön dolgozom, melyek címe Fekete mamba és Antarktisz. Mindkettő regény, nagyon izgalmas történettel. A Fekete mamba Brüsszelben játszódik, ahol hosszú ideig éltem. Bár a történetek fikciós jellegűek, a szereplők és helyszínek valóban léteznek. Általában olyan kontextusban írok, amit jól ismerek, hogy az olvasó hiteles élményt kapjon. A könyveim mind valóságos helyszíneken játszódnak, hiteles karakterekkel és élethelyzetekkel operálnak. Például a Szépségkirálynő című könyvem egy venezuelai szépségversenyről szól, mivel éltem Venezuelában, és első kézből ismertem meg ezt a világot.
A Konklávé pedig a Vatikánban játszódik, és hitelesen adja vissza a Szentszék tipikus nyelvezetét és viselkedésformáit.
A cári család elvei szerint nem nyilvánítanak véleményt politikai vagy közéleti ügyekről, kizárólag jótékonysági és kulturális projektekben vesznek részt. De nem ez az első olyan kezdeményezés, amely – részben kulturális jellege mellett – kereskedelmi fókuszú is, mégis feltűnt az Önök neve.
Egy olyan társadalomban élünk, amely folyamatosan fejlődik és alkalmazkodik az egyre jobban integrálódó technológiához, ez pedig újragondolást igényel sok területen. Ezért a férjemmel együtt örömmel fogadtuk a The RoyaLand online játék elindítását is, amelyet Ő Királyi Fensége Savoyai Emánuel Filibert olasz királyi herceg, Velence hercege és másik nyolc királyi ház indított közösen, velünk együtt. Ez a projekt, amely hamarosan elérhető lesz,
a fiatal generációk számára kínál eszközt arra, hogy játékos formában ismerkedjenek meg a királyi családokkal, mind történelmi, mind mai szerepük szerint.
Ha a közösségi vagy a hagyományos média jelenléte hozzájárulhat jó ügyek vagy olyan kezdeményezések népszerűsítéséhez, mint a Reginleif, amely történelmi örökséget hordoz és kulturális kapcsolatban áll a családunkkal, az esetben örömmel veszek részt ilyesféle projektekben a jövőben is.
II. Miklós cárnak egyedülálló módon tetoválása volt a XIX. század végén, melyről a Díványon is olvashatsz!
