Különleges szerkezet tartja sínen az 500 km/órával száguldó vonatot

Olvasási idő kb. 3 perc

Kétségtelen, hogy a mai közlekedés csúcsát jelentik az óránkénti félezer kilométeres sebességgel száguldó maglev vonatok, amelyek nem csupán sci-fibe illő, futurisztikus megjelenésükkel kápráztatják el az utazóközönséget, hanem különleges technológiájukkal is. De vajon mit is tudnak ezek a sínen lebegő közlekedési eszközök? Valami olyat, amelyet itt, Közép-Európa kellős közepén el sem tudunk képzelni.

A sínek fölött lebegő, rendkívül gyors és csendes vonatok a mágnesesség erejét kihasználva száguldanak a sínek fölött, miután a működési elvük az elektromágnesességben rejlik. A Japánban már jól ismert közlekedési eszközt és pályáját erős mágnesekkel szerelik fel, amelyek úgy hozzák létre ezt a különös lebegést, hogy egymásra hatnak. E technikának hála, a vonat nem érintkezik a sínnel, így a hagyományos, sínen zakatoló vonatoknál tapasztalható súrlódás gyakorlatilag teljesen megszűnik. 

A mágnesek azonban nemcsak azért felelősek, hogy biztosítsák ezt a bizonyos lebegtetést, hanem még a vonat mozgásáról is gondoskodnak: a mágneses mezők változtatásával a vonatot előre vagy hátra „küldik”, így egyáltalán nincs szükség semmilyen hagyományos motorra vagy épp bármilyen üzemanyagra.

A vonatsínek fölött tíz centivel suhan a maglev vonat Sanghajban is
Fotó: Christian Petersen-Clausen / Getty Images Hungary

Mágneses síneken siklik a vonat

A Közép-Japán Vasúttársaság és a Vasúti Műszaki Kutatóintézet által, az 1970-es évektől kifejlesztett szupravezető mágneses vonatok sínei két, egymással keresztben összekapcsolt fémtekercset tartalmaznak, amelyek „nyolcas alakban” tekercselve elektromágneseket alkotnak. Magán a vonaton szupravezető elektromágnesek, vagyis úgynevezett forgóvázak találhatók, megálláskor pedig a szerelvény gumikerekeken áll. Amikor a vonat elindul, a kocsik ezeken a kerekeken haladnak előre, időt, no és lehetőséget adva annak, hogy a szerelvény alatti mágnesek kölcsönhatásba lépjenek a vezetőpálya mágneseivel. Amint a vonat eléri a 150 kilométer/órás sebességet, a mágneses erő elég erős ahhoz, hogy a vonatot 10 centiméterrel felemelje a talajtól, így megszűnik a súrlódás, ami lehetővé teszi az egyre nagyobb sebességet.

Ennek tetejében a vonatot emelő mágneses erők még előre is mozgatják, és a vezetőpálya közepén is tartják a vasúti kocsikat. 

Vonz és taszít

Ha mindez még nem volna elég, akkor azt is érdemes részleteznünk, hogy a maglev technológiának alapvetően két típusát is alkalmazzák. Az egyik az úgynevezett EMS, vagyis a már említett elektromágneses lebegtetés, amely a vonat alján elhelyezett mágnesek segítségével biztosítja a stabil lebegést, vagyis vonzza a síneket. Ezzel szemben a másik módszer, az EDS, azaz az elektrodinamikus lebegtetés taszító hatású mágneseket használ, hogy azok nagy sebességű haladás közben tarthassák a vonatot a levegőben. Noha elképzelni sem tudjuk, annyi szent, hogy

Idézőjel ikon

mindkét rendszer hatékony és megbízható, bár az kétségtelen, hogy mindkettő eltérő műszaki megoldásokat igényel.

Elektromágnesek tartják a levegőben és mozgásban a villámgyors szerelvényeket
Fotó: Serjio74 / Getty Images Hungary

Több mint 600-zal is képesek robogni

A maglev vonatok egyik legnagyobb előnye a rendkívüli gyorsaság: ezek a járművek képesek elérni a 600 km/órás sebességet is, amellyel könnyedén versenyre kelnek a rövid távú repülőjáratokkal. 2015 áprilisában egy ember vezette maglev megdöntötte a vasúti járművek két korábbi szárazföldi sebességrekordját: a mérő nem kevesebb, mint 603 kilométer/órát mutatott.

Ez a rekord sokkal gyorsabb volt a Sanghajban, Kínában és Dél-Koreában már üzemelő mágneses vonatoknál is, amelyek csúcssebessége 431-501 kilométer/óra, és átlagban 109 kilométer/órás sebességgel közlekednek.

Mi több, a maglev a mijazaki tesztpályán mért, korábbi Sinkanzen sebességi világrekordokat is meghaladta, amely vonatok körülbelül 500 kilométer/órás sebességgel közlekednek. És most kapaszkodj meg:

Idézőjel ikon

az új technológiák kifejlesztésével és bevezetésével a jövő vonatai még ennél is nagyobb sebesség elérésére lesznek majd képesek.

Gyorsabb lesz, mint a repülő

Jövő márpedig lesz, hiszen tervben van egy Tokiót Nagojával összekötő vonal, amely indulását eredetileg 2027-re tervezték, ám végül majd csak 2034 után nyílik meg. A körülbelül 350 kilométeres út várhatóan mindössze 40 perces lesz, amely – akárhogy is számoljuk – hamarabb véget ér, mintha két város között repülőre ülnénk. Ha elkészül, a szerelvény tizenhat kocsijában ezer utas tud utazni. 

Elképesztő sebességgel képesek száguldani ezek a vonatok
Fotó: Artur Debat / Getty Images Hungary

A világ legbiztonságosabbja és környezetbarát is

A nagy sebességű japán vonatokat a világ egyik legbiztonságosabb közlekedési formájának tartják, amit az is magyaráz, hogy 60 éves működése alatt még egyetlen halálos baleset sem történt. Emellett igen kényelmes is, hiszen

Idézőjel ikon

azáltal, hogy az utazás során a lebegés miatt nincs mechanikai érintkezés a sín és a vonat között, rendkívül sima, zökkenőmentes utazást tesz lehetővé.

Arról már nem is beszélve, hogy környezetbarát módon is működik, hiszen elektromos energiát használva jelentősen csökkenti a károsanyag-kibocsátást és a légszennyezést. Az sem elhanyagolható szempont, hogy használatával a hagyományos vasutaknál gyakran előforduló kopás és karbantartási problémák is minimálisra csökkennek, hiszen a mozgó alkatrészek között nincs semmilyen fizikai érintkezés.

Ha az is érdekel, hogy a szocializmus magyar buszritkaságai merre járnak ma, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

72 nap alatt utazta körbe a Földet ez az újságíró: egyetlen táskát vitt magával

Nellie Bly amerikai újságírónő a 19. században elhatározta, hogy a valóságban is megdönti Jules Verne kitalált hősének, Phileas Foggnak 80 napos Föld körüli rekordját. Bár szerkesztője lehetetlennek tartotta a küldetést egy egyedülálló nő számára, Bly rácáfolt a korabeli sztereotípiákra, és egyetlen apró kézipoggyásszal vágott neki a történelmi útnak.

Édes otthon

Jó jel, ha ezt a gyomot látod a kertedben

Sokak számára a kert olyan projekt, melynek minden tekintetben tökéletesnek kell lennie: a frissen nyírt gyep és bimbózó virágok mellett nem is fér meg más. Csakhogy a terület faunája alkalmanként utat tör a kultúrnövények között is. Néha ez nem is baj, hiszen az, hogy milyen gaz tarkítja a füvet, árulkodik a talaj állapotáról is.

Világom

Ezek a legolcsóbb európai úti célok 2026-ban

A tudatos utazók 2026-ban a tömegeket és a magas árakat elkerülve Albánia, Lettország és Szlovénia felé veszik az irányt, hogy a klasszikus európai életérzést barátibb költségek mellett élvezhessék. A dráguló árak okozta nehézségek miatt a turisták idén a kevésbé ismert, de élménydúsabb célpontokat választják a zsúfolt és közkedvelt nagyvárosok helyett.

Édes otthon

Ez a legjobb színkombináció a konyhádhoz 2026-ban

A konyha manapság már nemcsak a főzés és az étkezés helyszíne lehet, hanem a lakás egyik legfontosabb hangulati központja is. A 2026-os lakberendezési trendek egyértelműen a merészebb, mégis harmonikus színpárosítások felé mozdulnak.

Testem

Ez a 7 jel mutatja, hogy nem ittál eleget

A dehidratáltságot nem csak a szomjúság jelezheti. A bőr állapota, a fejfájás, de még a koncentráció romlása vagy a hangulatingadozás is jelezheti, hogy nincs elegendő víz a szervezetünkben.

Világom

Egy benzingyáron múlt a náci hadigépezet sikere: a természet állt bosszút romjain

Noha ma már csak árnyéka önmagának, a Hydrierwerke Pölitz AG a második világháború idején a német hadigazdaság egyik legfontosabb ipari létesítményének számított. A mai Lengyelország területén, az egykori Pölitz – ma Police – közelében fekvő hatalmas üzemtől azt remélték, hogy enyhíti Németország krónikus kőolajhiányát.