Különleges szerkezet tartja sínen az 500 km/órával száguldó vonatot

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Kétségtelen, hogy a mai közlekedés csúcsát jelentik az óránkénti félezer kilométeres sebességgel száguldó maglev vonatok, amelyek nem csupán sci-fibe illő, futurisztikus megjelenésükkel kápráztatják el az utazóközönséget, hanem különleges technológiájukkal is. De vajon mit is tudnak ezek a sínen lebegő közlekedési eszközök? Valami olyat, amelyet itt, Közép-Európa kellős közepén el sem tudunk képzelni.

A sínek fölött lebegő, rendkívül gyors és csendes vonatok a mágnesesség erejét kihasználva száguldanak a sínek fölött, miután a működési elvük az elektromágnesességben rejlik. A Japánban már jól ismert közlekedési eszközt és pályáját erős mágnesekkel szerelik fel, amelyek úgy hozzák létre ezt a különös lebegést, hogy egymásra hatnak. E technikának hála, a vonat nem érintkezik a sínnel, így a hagyományos, sínen zakatoló vonatoknál tapasztalható súrlódás gyakorlatilag teljesen megszűnik. 

A mágnesek azonban nemcsak azért felelősek, hogy biztosítsák ezt a bizonyos lebegtetést, hanem még a vonat mozgásáról is gondoskodnak: a mágneses mezők változtatásával a vonatot előre vagy hátra „küldik”, így egyáltalán nincs szükség semmilyen hagyományos motorra vagy épp bármilyen üzemanyagra.

A vonatsínek fölött tíz centivel suhan a maglev vonat Sanghajban is
Fotó: Christian Petersen-Clausen / Getty Images Hungary

Mágneses síneken siklik a vonat

A Közép-Japán Vasúttársaság és a Vasúti Műszaki Kutatóintézet által, az 1970-es évektől kifejlesztett szupravezető mágneses vonatok sínei két, egymással keresztben összekapcsolt fémtekercset tartalmaznak, amelyek „nyolcas alakban” tekercselve elektromágneseket alkotnak. Magán a vonaton szupravezető elektromágnesek, vagyis úgynevezett forgóvázak találhatók, megálláskor pedig a szerelvény gumikerekeken áll. Amikor a vonat elindul, a kocsik ezeken a kerekeken haladnak előre, időt, no és lehetőséget adva annak, hogy a szerelvény alatti mágnesek kölcsönhatásba lépjenek a vezetőpálya mágneseivel. Amint a vonat eléri a 150 kilométer/órás sebességet, a mágneses erő elég erős ahhoz, hogy a vonatot 10 centiméterrel felemelje a talajtól, így megszűnik a súrlódás, ami lehetővé teszi az egyre nagyobb sebességet.

Ennek tetejében a vonatot emelő mágneses erők még előre is mozgatják, és a vezetőpálya közepén is tartják a vasúti kocsikat. 

Vonz és taszít

Ha mindez még nem volna elég, akkor azt is érdemes részleteznünk, hogy a maglev technológiának alapvetően két típusát is alkalmazzák. Az egyik az úgynevezett EMS, vagyis a már említett elektromágneses lebegtetés, amely a vonat alján elhelyezett mágnesek segítségével biztosítja a stabil lebegést, vagyis vonzza a síneket. Ezzel szemben a másik módszer, az EDS, azaz az elektrodinamikus lebegtetés taszító hatású mágneseket használ, hogy azok nagy sebességű haladás közben tarthassák a vonatot a levegőben. Noha elképzelni sem tudjuk, annyi szent, hogy

Idézőjel ikon

mindkét rendszer hatékony és megbízható, bár az kétségtelen, hogy mindkettő eltérő műszaki megoldásokat igényel.

Elektromágnesek tartják a levegőben és mozgásban a villámgyors szerelvényeket
Fotó: Serjio74 / Getty Images Hungary

Több mint 600-zal is képesek robogni

A maglev vonatok egyik legnagyobb előnye a rendkívüli gyorsaság: ezek a járművek képesek elérni a 600 km/órás sebességet is, amellyel könnyedén versenyre kelnek a rövid távú repülőjáratokkal. 2015 áprilisában egy ember vezette maglev megdöntötte a vasúti járművek két korábbi szárazföldi sebességrekordját: a mérő nem kevesebb, mint 603 kilométer/órát mutatott.

Ez a rekord sokkal gyorsabb volt a Sanghajban, Kínában és Dél-Koreában már üzemelő mágneses vonatoknál is, amelyek csúcssebessége 431-501 kilométer/óra, és átlagban 109 kilométer/órás sebességgel közlekednek.

Mi több, a maglev a mijazaki tesztpályán mért, korábbi Sinkanzen sebességi világrekordokat is meghaladta, amely vonatok körülbelül 500 kilométer/órás sebességgel közlekednek. És most kapaszkodj meg:

Idézőjel ikon

az új technológiák kifejlesztésével és bevezetésével a jövő vonatai még ennél is nagyobb sebesség elérésére lesznek majd képesek.

Gyorsabb lesz, mint a repülő

Jövő márpedig lesz, hiszen tervben van egy Tokiót Nagojával összekötő vonal, amely indulását eredetileg 2027-re tervezték, ám végül majd csak 2034 után nyílik meg. A körülbelül 350 kilométeres út várhatóan mindössze 40 perces lesz, amely – akárhogy is számoljuk – hamarabb véget ér, mintha két város között repülőre ülnénk. Ha elkészül, a szerelvény tizenhat kocsijában ezer utas tud utazni. 

Elképesztő sebességgel képesek száguldani ezek a vonatok
Fotó: Artur Debat / Getty Images Hungary

A világ legbiztonságosabbja és környezetbarát is

A nagy sebességű japán vonatokat a világ egyik legbiztonságosabb közlekedési formájának tartják, amit az is magyaráz, hogy 60 éves működése alatt még egyetlen halálos baleset sem történt. Emellett igen kényelmes is, hiszen

Idézőjel ikon

azáltal, hogy az utazás során a lebegés miatt nincs mechanikai érintkezés a sín és a vonat között, rendkívül sima, zökkenőmentes utazást tesz lehetővé.

Arról már nem is beszélve, hogy környezetbarát módon is működik, hiszen elektromos energiát használva jelentősen csökkenti a károsanyag-kibocsátást és a légszennyezést. Az sem elhanyagolható szempont, hogy használatával a hagyományos vasutaknál gyakran előforduló kopás és karbantartási problémák is minimálisra csökkennek, hiszen a mozgó alkatrészek között nincs semmilyen fizikai érintkezés.

Ha az is érdekel, hogy a szocializmus magyar buszritkaságai merre járnak ma, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.