Egy ellopott vödör miatt tört ki a 3000 áldozatot követelő háború két itáliai város között

Olvasási idő kb. 3 perc

A középkori Itália gyakran volt véres harcok színtere, nem véletlen, hogy a történelem egyik legfurcsább okból indított háborúját is az olasz csizma két városállama vívta egymással: Modena és Bologna 14. századi konfliktusához, mely több ezer életet követelt, egy ellopott favödör szolgáltatott indokot.

Sértettségükben hadat üzentek a bolognaiak

Itália északi részén a 12. század második felétől dúltak a pápapárti guelfek és a német-római császár hatalmát támogató ghibellinek közötti harcok, melyek során Emilia-Romagna régió két gazdag, rivális városállama más-más frakciót támogatott: Bologna a pápa, Modena pedig a császár mellett kötelezte el magát. A két város között egyre forrt a feszültség, mely 1325-ben végül nyílt háborúskodásba torkollott: ehhez csupán egy indokra volt szükség, ekkor lépett a képbe egy tölgyfa vödör, vagyis secchia.

A legenda szerint az éjszaka leple alatt egy csapat modenai katona betört Bolognába, és egy nagy rakásnyi értékes zsákmánnyal távozott, melyet egy, a város főteréről meglovasított, eredetileg kútvíz merítésére szolgáló favödörben csempésztek ki – a fájó inzultust tovább tetézte, hogy a megszégyenülés jelképévé vált secchiát a modenaiak dicsőségüket hirdetve kiállították saját várososuk főterére. A porig alázott Bologna vezetői visszakövetelték az ellopott vödröt, de a kérést természetesen a rivális város fejesei nem teljesítették; ez már túl sok volt a bolognaiaknak, akik hadüzenetet küldtek Modenának.

A modenaiak másodszor is porig alázták ellenfelüket

November 15-én Bologna óriási, 30 ezer gyalogos és 2000 lovas katonából álló hadsereggel vonult ki Zappolino község mellé (ma Bologna egyik, 30 ezer lakossal rendelkező elővárosa), melyben az őket támogató más romagnai városok és Firenze katonái is képviseltették magukat. Ezzel szemben Modena mindössze 7000 fővel (5000 gyalogossal és 2000 lovassal) érkezett, az erős létszámhátrányt azonban ellensúlyozta seregük sokkal modernebb fegyverzete és felszerelése, a veterán katonák jóval nagyobb tapasztalata, illetve parancsnokuk, Passerino dei Bonacolsi ravaszsága.

A zappolinói csata
Fotó: Alchetron.com

A csata napszállta után kezdődött, a sötétséget kihasználva pedig Bonacolsi gyorsan cselhez folyamodott: néhány katonája kivált a seregből, és berontott a bolognaiak állásai közé, káoszt előidézve, lefoglalva és megosztva az ellenséget. A bolognaiak zavarodottságát és összevisszaságát kihasználva a modenai katonák előnybe kerültek, és alaposan odapörköltek nekik; két órán keresztül tartották őket sakkban, mígnem a bolognai sereg megelégelte a helyzetet és visszavonulót fújt.

A modenaiak természetesen üldözőbe vették és egészen Bolognáig kergették a megalázott ellenfelet, útközben hat kastélyt elfoglalva, Bologna városfalai előtt mégis megálltak, és ahelyett hogy lerohanták volna a várost, mulatozásba és különböző ünnepi játékokba (például lovas versenyekbe) kezdtek, gúnyolva és kinevetve röhejessé vált riválisaikat. A zappolinói csata a becslések szerint 2500 bolognai és félszáz modenai katona életébe került, mindkét fél nagy árat fizetett tehát az ellopott vödörért.

Tényleg létezett a legendás vödör?

Az eredeti (?) vödör a modenai harangtoronyban
Fotó: Ucg / Getty Images Hungary

Az összecsapás óriási politikai vereséget és presztízsveszteséget jelentett XXII. János pápának és a guelf pártnak egyaránt, a végzetesen leszerepelt Bologna pedig nem tehetett mást, békeszerződést ajánlott Modena számára: utóbbi város jelentős pénzösszegért cserébe minden elfoglalt kastélyt visszajuttatott ellenfeleinek, és helyreállt a korábbi status quo. A modenaiak büszkeségévé vált tölgyfa vödör ma is megtekinthető a városban, méghozzá két példányban is: az eredetinek tartott vödröt a modenai katedrális harangtornyában, míg egy másolatát a városházán őrzik, ugyanakkor egyesek szerint valójában a másolat az eredeti, és még a 17. században került át jelenlegi helyére.

Természetesen maga az elrabolt vödör története is erősen kétséges, és inkább legendák, mintsem a valóságos történelem területéhez tartozik. Egyesek szerint csupán egy gúnyvers félrefordítása miatt kezdték híresztelni, miszerint a meglovasított secchia miatt tört ki a rövid háború, és még ha valóban létezett is a kérdéses tárgy, elrablása csupán olaj volt a tűzre, kézzelfogható indokot szolgáltatott hozzá, hogy a két, egymással régóta paprikás viszonyban lévő város végre nyíltan egymás torkának eshessen.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?