A világ korallzátonyainak több mint négyötödét súlyos, tömeges kifehéredés érintette. A tudományos hatóságok közlése szerint az óceánokban megfigyelt jelenséget a vizek rekordmagas hőmérséklete okozta.
Az egykor színes zátonyok elhalványultak, a kifehéredés során ugyanis a korallok kilökik a szöveteikben élő, színes algákat. Ezek tápanyagszállító segítsége nélkül azonban a korallok nem tudnak túlélni – írja a Reuters.
Ez a negyedik ilyen jelenség
A jelenség – az 1998-as, a 2010-es és a 2014-17-es után – a világ negyedik ilyen eseménye, amelyet tavaly év elején jelentettek be. A tudósok akkor azt mondták, hogy a világ zátonyai tömeges kifehéredés szélén állnak, a hónapok óta tartó, rekordmagas óceáni hőmérsékletek miatt, ám a 2024 decemberében érkező, gyenge, általában hűvösebbet hozó La Niña jelenség még reményt adott a tudósoknak ahhoz, hogy a korallok helyreállhatnak.
A valóság azonban ezzel szemben teljesen más: a kifehéredés nemcsak tovább terjedt, hanem a Nemzetközi Korallzátony Kezdeményezés (ICRI) és az amerikai Országos Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA), zátonyok állapotát nyomon követő adatai szerint a folyamat nem is lassul.
Még nem tudni, milyen pusztítást okozott a vízben
Mi több, az eddigi dokumentumok szerint a legelterjedtebb lett, miután az India-óceántól, az Atlantin át a Csendes-óceánig zátonyterületek 84 százaléka intenzív hőterhelésnek volt kitéve 2025 márciusáig. A szakembereknek ugyan évekbe telik, mire megértik a korallzátonyok kárododásának mértékét, de annyi már most ismert, hogy a Karib-tenger egyes részein, valamint a Vörös-tengeren és Ausztrália Nagy-korallzátonyánál már óriási méretűvé vált a pusztulás.
