Mindennap 10 kiló ruhát öltenek magukra az extrém hideg szibériai településen élők

Olvasási idő kb. 2 perc

Az iskolában csak akkor marad el a tanítás, ha -52 Celsius-fok alá süllyed a hőmérséklet. Különben az élet megy tovább a maga "normális" kerékvágásában Oroszország azon vidékén, ahol a hideget csakis a legjobban tűrő embereknek van esélye.

A szibériai Ojmjakon a világ egyik leghidegebb települése, ahol a hőmérő higanyszála gyakran csúszik le egészen a -50 Celsius-fokos dermesztő mélységig. Az eddigi legdurvább hideg, amit feljegyeztek, még ennél is vérfagyasztóbb volt, 1924-ben egyszer állítólag -71 Celsius-fokos rekordot rögzítettek. Mindez persze sok kíváncsi, bátor és melegen öltözött turistát is vonz...

(Jég)kemény az élet a világ leghidegebb településén

Hogy ezt az lélegzetelállító hideget elviseljék az ott lakók, ruházatuk olykor 10 kilót is nyom. De a jakutoknak Jakutföldön, 750 méteres tengerszint feletti magasságban, ahol a talaj még nyáron is fagyott, sok egyéb kihívással is szembe kell nézniük: növénytermesztésre esélyük sincs, még a tavak is fagyottak, és minden garázst is bőven fűteni kell.

A rendkívül extrém körülmények ellenére

Idézőjel ikon

az átlagéletkor a jakutok között mégis magasabb az oroszok várható átlagéletkoránál.

Ennek nemcsak az az oka, hogy a fagyott vízkészletek mellett gyakran forrásvizet használnak az ottani lakosok, hanem az is, hogy táplálékuk főleg halból áll, esetleg szarvas- vagy lóhús. A levegő pedig garantáltan tiszta, bár ahhoz, hogy az autókat használni tudják, gyakran akkor is járatni kell a motort, amikor éppen nem ülnek benne, különben képtelenség újraindítani a járgányt.

Íme egy hosszabb videó Ojmjakonnal kapcsolatban, melyben szó esik arról az útszakaszról is, amelyet a Gulágra elhurcolt politikai foglyok építettek, és amely sokuk csontjain épült meg.

Ha érdekel, mikor és milyen volt, amikor még a Duna budapesti jegén is sétálni lehetett, olvasd el ezt a korábbi cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.