Mindennap 10 kiló ruhát öltenek magukra az extrém hideg szibériai településen élők

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az iskolában csak akkor marad el a tanítás, ha -52 Celsius-fok alá süllyed a hőmérséklet. Különben az élet megy tovább a maga "normális" kerékvágásában Oroszország azon vidékén, ahol a hideget csakis a legjobban tűrő embereknek van esélye.

A szibériai Ojmjakon a világ egyik leghidegebb települése, ahol a hőmérő higanyszála gyakran csúszik le egészen a -50 Celsius-fokos dermesztő mélységig. Az eddigi legdurvább hideg, amit feljegyeztek, még ennél is vérfagyasztóbb volt, 1924-ben egyszer állítólag -71 Celsius-fokos rekordot rögzítettek. Mindez persze sok kíváncsi, bátor és melegen öltözött turistát is vonz...

(Jég)kemény az élet a világ leghidegebb településén

Hogy ezt az lélegzetelállító hideget elviseljék az ott lakók, ruházatuk olykor 10 kilót is nyom. De a jakutoknak Jakutföldön, 750 méteres tengerszint feletti magasságban, ahol a talaj még nyáron is fagyott, sok egyéb kihívással is szembe kell nézniük: növénytermesztésre esélyük sincs, még a tavak is fagyottak, és minden garázst is bőven fűteni kell.

A rendkívül extrém körülmények ellenére

Idézőjel ikon

az átlagéletkor a jakutok között mégis magasabb az oroszok várható átlagéletkoránál.

Ennek nemcsak az az oka, hogy a fagyott vízkészletek mellett gyakran forrásvizet használnak az ottani lakosok, hanem az is, hogy táplálékuk főleg halból áll, esetleg szarvas- vagy lóhús. A levegő pedig garantáltan tiszta, bár ahhoz, hogy az autókat használni tudják, gyakran akkor is járatni kell a motort, amikor éppen nem ülnek benne, különben képtelenség újraindítani a járgányt.

Íme egy hosszabb videó Ojmjakonnal kapcsolatban, melyben szó esik arról az útszakaszról is, amelyet a Gulágra elhurcolt politikai foglyok építettek, és amely sokuk csontjain épült meg.

Ha érdekel, mikor és milyen volt, amikor még a Duna budapesti jegén is sétálni lehetett, olvasd el ezt a korábbi cikkünket is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.