Különös élőlényt temettek a Vatikán alá: a pápa kedvence volt

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy elefánt fekszik eltemetve a Vatikán szívében. Hanno – mert az álltatnak neve is volt –, X. Leó pápa imádott háziállata a Belvedere udvar alatt nyugszik, évszázadok óta.

A csontvázat 1962-ben fedezték fel, miközben a karbantartók a fűtési és hűtési rendszert korszerűsítették.

A 16. századra hagyománnyá vált, hogy a keresztény uralkodók ajándékot küldtek az új pápának a megválasztásakor. I. Mánuel portugál király tudta, hogy ez politikai lehetőség is. Gondosan megtervezte, mit küld: a textilek, arany tárgyak mellett küldött egy gepárdot, leopárdokat, papagájokat, különös kutyákat, egy perzsa lovat és egy elefántot tartott a legmegfelelőbb ajándéknak.

Raffaello egyik rajza Hannóról
Fotó: Wikimedia Comm

Az elefánt a Hanno nevet viselte. A Római Birodalom bukása óta egyetlen elefánt sem járt Itáliában, és az egész ország kíváncsi volt rá, így gyorsan a Vatikán szenzációjává vált – a lakosság csodájára járt, és maga a pápa is annyira megszerette, hogy külön levélben köszönte meg az ajándékot.

Hanno két évvel később, 1516-ban halt meg, valószínűleg gyógyszerként adott arany keveréktől. Leó pápa annyira összetört, hogy Raffaello Sanzio reneszánsz festőt kérte fel egy emlékfreskó megfestésére. Bár a freskó mára elveszett, Hanno csontváza még mindig a Vatikán kertje alatt nyugszik, az agyarai eltűntek.

Hanno nemcsak a pápai udvar kedvence volt, hanem a korabeli kritika célpontja is. Luther követői a pompakedvelő pápát és az elefánt körüli kultuszt a katolikus egyház túlzásainak jelképeként gúnyolták. A szatírákban az elefántot szinte szentként kezelték, egyesek szerint nagyobb becsben tartották, mint az ereklyéket. A Vatikán alá temetett elefánt így nemcsak állattörténeti kuriózum, hanem a reformáció előtti vallási és politikai feszültségek szimbóluma is maradt.

Ősi elefántok Magyarországon is éltek. Az úgynevezett magyar kapafogú őselefánt maradványait 1998-ban fedezték fel Putnok környékén. Ebben a cikkben olvashatsz róla.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.