Szovjet űrszonda csapódik napokon belül a Földbe: nem tudni még, hova érkezik

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy több mint öt évtizede Föld körül keringő, szovjet űrszonda, amelyet eredetileg a Vénusz meghódítására szántak, hamarosan irányíthatatlanul zuhanhat vissza a bolygónkra. A szakértők szerint nem kell pánikba esni, de a pontos becsapódási hely egyelőre ismeretlen.

Kosmos 482 nevű űreszközt a Szovjetunió indította útjára 1972-ben a Vénusz felé, ám egy rakétahiba miatt sosem hagyta el a Föld körüli pályát. Az űrszonda nagy része már az 1980-as évekre megsemmisült, ám a masszív leszállóegység, egy körülbelül egyméteres, közel féltonnás fémgömb azóta is folyamatosan kering bolygónk körül.

A becsapódás helye

A holland űrkutató, Marco Langbroek szerint a szerkezet május 10. körül léphet be újra a Föld légkörébe, akár 242 km/órás sebességgel. Mivel eredetileg úgy tervezték, hogy kibírja a Vénusz sűrű, szén-dioxidban gazdag légkörét, fennáll az esély, hogy túléli az újrabelépést is. Ez azonban azt jelenti, hogy egy több száz kilós fémtömb zuhanhat le valahol a Föld felszínére.

A lehetséges becsapódás pontos körülményeit még nem tisztázták a kutatók
Fotó: All About Space / Getty Images Hungary

A NASA-tól független szakértők szerint a legrosszabb forgatókönyv az, ha a hőpajzs működik, és a kapszula túléli az áthaladást, mert ebben az esetben tényleges tárgyként csapódik be. Ha azonban a hőpajzs elég, a szerkezet megsemmisülhet még a légkörben.

A becsapódási zóna rendkívül széles: akár London, Kanada, Dél-Amerika vagy az óceánok bármelyike is szóba jöhet. Mivel bolygónk felszínének nagy részét víz borítja, a szakemberek szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az objektum az óceánba zuhan. A pontos pálya és becsapódási hely azonban csak az utolsó órákban lesz meghatározható.

Ha kíváncsi vagy rá, hogyan pusztított el mindent maga körül egy becsapódó aszteroida, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.