Alaszka déli részén különös jelenségre figyeltek fel a NASA műholdjai: egy új sziget jelent meg az Alsek-tó vizében.
Nem vulkánkitörés, nem földrengés formálta az új szigetet – a jelenség mögött a gleccserek drámai visszahúzódása áll.
A „Prow Knob” névre keresztelt sziklás hegy korábban a jégtakaró része volt, mára viszont körbeölelte a víz, így hivatalosan is szigetté vált.
Ez nem csupán földrajzi különlegesség – sokkal inkább egy szemléletes példája annak, milyen mélyreható változásokat idéz elő a klímaváltozás a Föld legzordabb vidékein is.
A gleccserek nemcsak olvadnak – átalakítják a tájat
A gleccserek évszázadokon át formálták a tájat, hatalmas jégtömegként kúsztak előre, csiszolták a hegyeket, alakították a folyóvölgyeket. Az Alsek-gleccser is évezredeken keresztül borította a mostani szigetet Alaszka területén, mígnem a globális hőmérséklet-emelkedés hatására egyre gyorsabban olvadni kezdett - írja az IFLScience.
A NASA adatai szerint az utóbbi néhány évtizedben látványosan felgyorsult a visszahúzódása – egykor jég borította területek mára tóvá váltak. Néhány évtized leforgása alatt egy hegyből sziget, egy gleccserből először tó, majd pár jeges terület maradt csak, míg végül teljesen el nem tűnik majd.
Az új sziget a klímaváltozás kézzelfogható jele
Bár sokan még mindig távoli, elvont problémának érzik a klímaváltozást, az ilyen események – mint egy sziget „születése” – világosan mutatják: a természet már régóta reagál a folyamatra. A magasabb hőmérséklet miatt a gleccserek évente több métert húzódnak vissza, a nyári olvadás meghaladja a téli hópótlást, és a jég alatti területek egyre inkább szabaddá válnak.
Ez nem csak Alaszka sajátossága. Hasonló gleccserolvadás figyelhető meg a Himalájában, az Alpokban és Patagóniában is. A folyamat nemcsak a tájat formálja át, de a vízkészletre, ökoszisztémákra és az emberi közösségekre is hatással van.
Nem szabad elfelejteni, hogy ezeken a területeken az iható vizet igen nagy mértékben a gleccserek szolgáltatják. Gyors olvadásuk és a visszapótlás hiánya pedig két dolgot is eredményez: egyrészt elfogy az iható víz, melyre így más megoldást kell keresni. Másrészt a hirtelen olvadással a környező tavak és folyók hatalmas áradásokat produkálnak, amik veszélyeztetik a lakott területeket is.
Mi történik, ha eltűnik a jég?
Amikor a gleccserek visszahúzódnak, a felszín drámaian megváltozik. Az addig jéggel borított területek felmelegszenek, új tavak alakulnak ki, és a jég helyét víz vagy szárazföld veszi át.
Emellett megnő a földcsuszamlások kockázata, és a természetes élőhelyek is veszélybe kerülnek. Az olvadó gleccserek egyik legsúlyosabb hosszú távú hatása a globális tengerszint emelkedése, ami emberek millióinak lakóhelyét veszélyezteti világszerte. De itt még nincsen vége a történetnek. A hó és jég alapvetően világos felület, vagyis a napsugárzás egy jelentős részét visszaveri, így hűtve a területet.
Az olvadás következtében azonban a felszín is sötétebbé válik, több napsugarat, több hűt nyel el, ezzel pedig a folyamat felgyorsul...
Ez a sziget nemcsak egy új térképészeti adat, hanem komoly figyelmeztetés.
A születése rávilágít arra is, hogy ezek a változások nem fokozatosan, évszázadok alatt mennek végbe – hanem akár pár éven belül.
Ahogy a jég eltűnik, olyan új kérdésekkel kell szembenéznünk, mint az élőhelyek eltűnése, a vízellátás megváltozása, vagy az extrém időjárási események gyakorisága - hiszen ezek mind egy érzékeny egyensúly következtében létező és virágzó rendszerek. Ha az egyensúly felborul, az ökoszisztémák sérülnek, elpusztulnak, az időjárási rendszerek pedig a kiszámítható keretek közül a tombolás talajára lépnek át.
Ha tetszett ez a cikk a szigetről, akkor olvasd el, miért vonul el valaki egy lakatlan szigetre.
