Honnét kapta nevét a <i>Szomszédok</i> legendás lakótelepe?

Olvasási idő kb. 2 perc

A magyar televíziótörténet ikonikus helyszíne a XI. kerületi Gazdagrét: a budai lakótelepen élők mindennapjait 12 éven és 331 epizódon keresztül követhettük nyomon a mára kultikussá és esszenciális retróélménnyé vált Szomszédok teleregénynek köszönhetően. De vajon miért éppen gazdagnak, és miért éppen rétnek hívják a sorozat egykori helyszínét?

A budai hegyekben található, általában a főváros legjobb megítélésű lakótelepének tartott városrész helyén korábban római falu – ennek maradványait, illetve 115 itt élt személy sírját a lakótelep építésekor találták meg –, a középkorban pedig egy Nevegy nevű település állt, amely valószínűleg a tatárjárás után jött létre, később azonban elnéptelenedett. Ezután szőlőt termesztettek a domboldalon, egészen az 1880-as évekig, amikor felütötte a fejét az Európából beletelepült filoxéria (szőlőgyökértetű), melynek pusztítása néhány év alatt teljesen tönkrevágott szinte minden budai szőlőültetvényt.

A terület elnevezése azonban még a virágzó szőlőtermesztés éveire nyúlik vissza: eredetileg a német Reiche Ried („gazdag rét”/„gazdag nádas”) nevet kapta, utalva a kiemelkedő szőlő- és egyéb gyümölcshozamra, melyet a Dunántúl felől érkező csapadék itteni lecsapódásának köszönhetett. Ma ismert neve pedig az 1847-es ún. nagy dűlőkeresztelő során született: a korábban Csillebérc kapcsán említett akcióban Döbrentei Gábor költő, királyi tanácsos százötven kísérőjével felsétált a budai hegyekbe, hogy egy csapásra magyar nevet adjanak a névtelen vagy német elnevezést viselő tájegységeknek. Igyekezetüknek hála nemcsak a tükörfordítással magyarított Gazdagrét, hanem 57 másik domb, tájegység is új nevet nyert.

Szabadtéri oltár Gazdagréten (később itt épült fel a Szent Angyalok temploma), 1990.
Fotó: Fortepan / Erdei Katalin

A 19. század végétől egy alig kihasznált gyümölcsös létezett a területen, melynek beépítését az 1940-es évek óta tervezte a főváros vezetése: eredetileg a domboldalon futó földszintes sorházakat terveztek ide, melyeket iskolák és kulturális létesítmények egészítettek volna ki, ebből azonban végül semmi sem lett. A lakótelepre 1970-ben írtak ki pályázatot, melynek eredményeként megszületett a beépítés terve, azonban még több mint egy évtizedet kellett várni, mire a munka ténylegesen megindulhatott.

A jellegzetes panelházakból álló lakótelep építése 1983-ban kezdődött, a következő év márciusában pedig átadták az első lakást, amely egyben az ország 200 000. távfűtéssel ellátott lakása is volt. Érdekesség, hogy ekkor még tömegközlekedés sem volt a környéken, az első gazdagréti buszjárat ugyanis csak hetekkel később, 1984. május 1-jén indult el. Az építkezés végül 1989-ben fejeződött be, ekkor már két éve itt forgatták a Szomszédokat , amely országszerte ismertté tette a lakótelep nevét: a sorozat rajongói máig szerveznek kulturális-helytörténeti sétákat Gazdagrétre, melynek során bejárják az egykori forgatási helyszíneket.

Kevesen tudják, hogy a teleregényt eredetileg nem is itt, hanem a IV. kerület északi szélén található Káposztásmegyeren akarták forgatni, az újpesti lakótelepen azonban csak három lakás volt szintenként, ami kevésnek bizonyult a stáb számára.

Ha érdekel az utcanevek, közterületek története, kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?