Miért Belgrád rakpartnak hívják Pest egyik leghíresebb, műemlék házakkal tarkított Duna-partszakaszát?
A Belgrád rakpart Budapest V. kerületében, Lipótvárosban a Lánchídtól a Szabadság hídig húzódó partszakasz, mely ma ismert formáját a 19. század második felében nyerte el. De vajon mi köze a pesti Duna-partnak Belgrád városához?
A 18. századtól Duna-sorként ismerték a pesti Duna-partnak az északi rondellától (ma a Deák Ferenc utca és az Apáczai Csere János utca sarka) a Fő térig (ma a Pesti Barnabás utcától délre lévő rész) vezető szakaszát. Lipótváros terjeszkedése miatt a Duna-sor idővel megnyúlt észak felé és két részre osztódott, melyeket Alsó- és Felső-Duna-sor néven illettek a pestiek, az 1860-as években pedig a pesti Duna-szakasz szabályozásával Reitter Ferenc tervei alapján megkezdődött a rakpartok kiépítése. Az egykori Alsó-Duna-sor 1873-ban a Ferenc József rakpart, illetve Ferenc József sétány nevet kapta, itt jött létre a turisták körében hamar népszerűvé vált romantikus sétálóutca, a Duna-korzó, melynek mentén számos szálloda és műemlék épület található.
1918 novemberében a monarchiaellenes közhangulat miatt a főváros vezetése kettéosztotta és átnevezte a Ferenc József rakpartot: az Eötvös tér és az Erzsébet híd közötti szakaszból Petőfi rakpart, az Erzsébet híd és a Fővám tér közötti részből Kossuth Lajos rakpart lett. Az új elnevezések mindössze egy évet éltek, 1919 végén a partszakasz visszakapta a néhai osztrák császár és magyar király nevét. A következő névváltoztatásra a kommunista hatalomátvételkor, 1948-ban került sor: a part ekkor vette fel a Belgrád rakpart nevet, ami napjainkig megmaradt.
A Belgrád rakpartnak csak áttételesen van köze a szerb fővároshoz: nevét a középkori pesti városfal egyik bejáratáról kapta. A városból kivezető utakat kapuk őrizték, amikről a 16. században történik említés: a Vác felé vezető utat a Váci kapu, a Hatvan felé vezetőt a Hatvani kapu, a Kecskemét felé vezetőt a Kecskeméti kapu és a Belgrád felé vezetőt értelemszerűen a mai Váci utca és Fővám tér találkozásánál álló Belgrádi kapu nyitotta.
A Belgrád rakpart mentén számos műemléknek számító épület található, a legismertebb talán a 2. szám alatt álló modernista stílusban épített bérház, melyet 1938-ban a déligyümölcs-nagykereskedő Lenz József megbízásából tervezett Möller Károly építész. Szintén jellegzetes épület a 27. szám alatt található, 1903-ban épült grandiózus – mára eléggé megszürkült – nagypolgári társasház, Hültl Dezső építész alkotása.
Érdekel az utcanevek története? Kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat, amelynek előző részében annak jártunk utána, hogy ki volt Márton Áron, akiről az egyik budai teret elnevezték.
