Kutatók felfedezték, hogy az antarktiszi Wilkes szubglaciális medence, amely elegendő jeget tartalmaz ahhoz, hogy akár 3 méterrel megemelje a tengerszintet, már részben megolvadt.
A Wilkes-medence egy Kalifornia méretű jégtakaró az Antarktisz keleti részén, amelyről eddig senki nem gondolta, hogy olvadásnak indulhat. Most mégis úgy tűnik, hogy a folyamat már elkezdődött, ennek pedig globális szinten is katasztrofális következményei lehetnek.
Óriási területen olvadhat a jégtakaró
A földrajzilag széles, lefelé lejtő Wilkes-medence sajátossága, hogy 1400 kilométerre nyúlik be a szárazföldbe, és 3 kilométer vastag jégréteg borítja. A tudósok régóta azt feltételezik, hogy a Kelet-Antarktisz jege viszonylag stabil (2012-ben még az össztömege is nőtt), így inkább a Nyugat-Antarktisz gleccsereinek jégborjadzására összpontosítottak. A területről ezért nem is készültek átfogó elemzések.
A legújabb kutatások azonban arra engednek következtetni, hogy az itteni jégtakaró jelentős olvadáson ment keresztül, és elkezdett visszahúzódni.
A kutatók azután tették a döbbenetes felfedezést, hogy a jégréteg állapotáról a terület felett áthaladó repülőgépek radarfelvételeit elemezve gyűjtöttek adatokat. Mivel a víz jobban visszaveri a rádióhullámokat, mint az alapkőzet, az adatokból kiderült, hogy a déli partvonal több ezer kilométeres szakaszán foltokban megolvadhatott a jég.
Ez arra utalhat, hogy valami megváltozhatott a jégtakaró geometriájában. Nem kizárt, hogy az a talajszinten már félig megolvadt, így ha hőmérséklete tovább emelkedik, közel lehet az a pont, amikor a medence külső pereme összeomlik.
3 méterrel emelheti meg a tengerszintet
Tudni kell, hogy a Wilkes-medence egy maroknyi jégtáblán és gleccseren keresztül a Déli-óceánba torkollik. A jégtakaró alja pedig a tengerszint alá esik, így a gleccserek érzékenyek a felmelegedő óceánvíz nyomán történő olvadásra.
Ha a gleccserek megolvadnak, az vizet juttat az óceánba, így megemelkedik a tengerszint.
Becslések szerint a Wilkes-medence olvadása nem kevesebb mint 3 méterrel emelheti meg a tengerszintet.
Katasztrofális következményei lehetnek
A Climate Central tanulmánya szerint a tengerszint változásával szemben az ázsiai országok – köztük Kína, India, Indonézia és Vietnám – a legsebezhetőbbek. A legrosszabb forgatókönyv szerint, amely a következő 200–2000 évben 4 Celsius-fokos globális felmelegedéssel számol, a tengerszint emelkedésének mértéke a jövőben akár a 10 métert is elérheti, ami legalább 50 nagyvárost kényszerítene teljes evakuációra vagy példátlan védelmi rendszerek kiépítésére.
Az árapály a világ népessége 15 százalékának (körülbelül 1 milliárd embernek) otthont adó földterületeket érintheti.
De a tengerszintnek nem is kell ilyen drasztikusan megnőnie ahhoz, hogy következményeit a bőrünkön érezzük. Már egy kismértékű emelkedés is megpecsételhetné a part menti élővilág sorsát, miközben a szárazföld belsejében erózióhoz, a vizes élőhelyek elöntéséhez, illetve a vízadó rétegek és a mezőgazdasági területek sóval való szennyeződéséhez vezetne.
A tengerszint emelkedésével a hurrikánok és tájfunok is nagyobb pusztítást okoznának, gyakorlatilag mindent elsöpörve, ami az útjukba kerül. Az áradás komoly károkat idézne elő az infrastruktúrában is, így olyan alapvető szolgáltatások kerülnének veszélybe, mint az internet-hozzáférés.
A globális felmelegedés a magyarok egyik kedvelt téli időtöltésére is hatással lehet. Erről ide kattintva olvashatsz bővebben.
