Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy a Csillagok háborúja bizony elérte a mélytengereket is? Felfedezték a Chewbacca-korallt.
Nem vicc, a frissen felfedezett faj tényleg a hatalmas, szőrös wookiee után kapta a nevét. Nem azért, mert ez a lény is csak morog – amit persze mindenki tökéletesen megért a környezetében –, hanem azért, mert hasonlóan hosszú “szőrszálak” borítják a “testét”. Az idézőjelek indokoltak, hiszen egy korall esetében egyik kifejezés sem helytálló.
Különös külseje van az új tengeri fajnak
A kérdéses “Chewbacca“-korall, az Iridogorgia chewbacca egy mélytengeri korallfaj, amely a Csendes-óceán nyugati részének trópusi területein él. Olyan nemzetséghez tartozik, melynek tagjai jellemzően hosszú, spirálszerű (csavart) szerkezeteket alkotnak – írja az IFLScience.
A felfedezők számára azonnal feltűnt, hogy a korall „szőrösnek” tűnik – ágas-bogas, flexibilis csápjai, és fényes felülete vizuálisan is érdekes benyomást kelt. Pontosan ez a megjelenés késztette a kutatókat arra, hogy elnevezzék a Star Wars-filmekben szereplő wookiee karakterről, Chewbaccáról.
És hogy a cikk elején miért is került zárójelbe a “test” szó? Mert a korall nem egyetlen állat, hanem egy kolónia (telep),amely több ezer apró polipból áll. A polipok összefogva hozzák létre a nagyobb struktúrát, amelyet kívülről egy egységes testnek látunk.
Szőrcsomó a sötétben
Az első példányt 2006-ban figyelték meg Molokai közelében, Hawaii vizeiben. Később, 2016-ban ugyanezt a korallfajt a Mariana-árok közelében is észlelték.
Az első minták mérete meglepő volt: Molokai-nál egy mintegy 1,2 méter magasságú példányt találtak, míg a Mariana-területen talált lény kisebb, kb. 50,8 centis volt.
A tudósok nemcsak a külső megjelenését vizsgálták meg, hanem genetikai elemzéseket is végeztek, hogy meggyőződjenek arról, valóban új fajról van-e szó. Ezek az adatok segítettek abban, hogy biztosan elkülönítsék az I. chewbaccát más rokon fajoktól, például a szintén újonnan leírt Iridogorgia curva fajtól is.
Az Iridogorgia chewbacca létezése is emlékeztet arra, hogy az óceán mélye még mindig sok titkot rejt. Olyan területeken is, amelyeket már sokszor kutattak, új fajok bukkannak fel, ha jobb felszerelésekkel és alapos elemzéssel közelítünk.
Emellett a korallok – különösen a lassan növekvő mélytengeri fajok – egyfajta ökológiai “archívumként” is működhetnek, hiszen növekedési rétegeikben kémiai és mikroszerkezeti jelek maradnak meg, amelyek visszamutatnak a múltbeli óceáni körülményekre (például hőmérsékletre, sótartalomra).
Nem utolsósorban az ilyen fajok talán még erősebben rámutatnak arra, hogy a korallok mennyire törékeny lények, amik a klímakatasztrófával szemben védtelenek.
Ha tetszett a cikk, olvass utána, hogy miért akarnak elsüllyeszteni egy hajót a környezetvédők.
