A magyar határtól alig 10 kilométerre fekvő Szabadka talán a legizgalmasabb a történelmi magyar városok sorában kialakítását tekintve, ugyanis éppen a szecesszió virágkorában vált igazán nagyvárossá. Az épületek a mai napig őrzik egykori szépségüket.
Szabadka Szerbia legészakibb városa, egykor magyar királyi városi rangot viselt. Már a XIV. században említik az okiratok, egy ideig az önjelölt szerb császár, Cserni Jován központja volt, később a Hunyadiak kezére került. Az oszmán megszállás, majd a Habsburgok uralma alatt is a mezőgazdaság egyik központjában számított Dél-Magyarországon, utóbbi éra alatt Mária Teréziáról kapott új nevet, Maria Theresiopolis lett. Csak 1845-ben nevezték vissza Szabadkának, a nevet a kiegyezés során megerősítették.
Az a Szabadka, melyet ma ismerünk, szintén ekkor kezdte elnyerni formáját. A falusias kialakítású mezőváros nagy szerencséjére a magyar építészettörténet három jeles képviselője, Raichle Ferenc, Komor Marcell és Jakab Dezső is itt működött, de tervezett épületet Hajós Alfréd is Szabadkán. A belváros építészetén máig ható nyomot hagytak, a szecesszió központjává tették a várost. Az épületek külseje turisták tömegeit vonzza ide a nyári időszakban, a városvezetés pedig láthatóan igyekszik egyre többet felújítani az elmúlt évtizedek történelmi eseményei által megviselt házakból.
A boldog békeidők legboldogabb városa
A kiegyezést követően rohamosan fejlődő településen két évvel később megindult a vasúti közlekedés, a város hamarosan elektromos hálózatot kapott, hamarosan villamos kötötte össze Paliccsal, a szomszédos fürdővárossal, ami a Monarchia egyik kedvelt üdülőhelye volt.
A jelenleg mintegy 98 ezer fős lakosságú Szabadka ekkoriban a magyarok és a szerbek mellett dalmátoknak, bunyevácoknak és moldávoknak is otthont adott.
Soknemzetiségű múltját nem vesztette el, a térség kulturális központja. Színháza a mai napig legendás, itt kezdte pályafutását Blaha Lujza is. Ez a város adott otthont Kosztolányi Dezsőnek és unokatestvérének, Csáth Gézának, itt látta meg a napvilágot két későbbi Jászai Mari-díjas színművész, Demján Éva és Komlós Juci is.
Ha kíváncsi vagy a Szabadkát egykor birtokló Hunyadiak életkörülményeire, a nemrég készült filmsorozat helyszínei által visszarepülhetsz az időben ezt a cikkünket olvasva.
