Az Antarktisz fölött szinte soha nem repülnek a kereskedelmi járatok. Több tényező miatt rendkívül kockázatossá arrafelé a légi utazás, pedig régebben még turisztikai sétarepüléseket is szerveztek a térségbe, aztán bekövetkezett egy szörnyű tragédia.
Mindennap több mint százezer repülőgép száll fel és le a világ repterein, de közülük egyik sem halad át az Antarktisz fölött. Nem ritka, hogy a járatok elkerülik a veszélyes térségeket, az utóbbi hetekben például az izraeli-iráni háború miatt módosították a gépek útvonalát, de a Déli-sarkvidék esetében teljesen más okok vannak a háttérben.
A Föld legzordabb részét elkerülik a repülők
A vastag jégtakaróval borított Antarktiszon extrém körülmények uralkodnak. Éves átlagban mínusz 40-50 fok a hőmérséklet, átlagos tengerszint feletti magassága pedig több mint 2000 méter. Az extrém hideg és a magas fekvés miatt gyakran brutális erejű szél tombol.
Az úgynevezett katabatikus vagy leáramló szél a hideg hegyoldalakon keletkezik, majd a magasabb területekről a gravitáció hatására leáramlik az alacsonyabban fekvő partok felé, a sebessége meghaladhatja a 250 kilométer/órát. Ezek a szélsőséges légmozgások rendkívül veszélyes körülményeket teremtenek a repülőgépek számára, ha nem képesek átjutni a viharon, esélytelen, hogy a közelben biztonságos leszállási helyet találjanak.
Ez a másik ok, amiért nem repülnek át az Antarktisz felett a gépek: a kontinensen és közelében nincs lehetőség kényszerleszállásra, ha műszaki hiba vagy egyéb baj történne a levegőben.
Normál körülmények között a pilóták rutinjának része, hogy egy másik repülőtéren landolnak, ha szükséges, de a Déli-sarkvidéken erre nincs esély.
Csak néhány kifutópálya található a fagy birodalmában, amelyeket főleg kutatási projektekhez használnak. Ezek a leszállási lehetőségek többnyire túl kicsik a kereskedelmi repülőgépeknek, ráadásul az Antarktiszt egész évben hó és jég borítja.
Világraszóló landolások az Antarktiszon
Persze nem lehetetlen a leszállás, akár nagy géppel sem, de aprólékos tervezést igényel, és csak speciálisan kiképzett pilóták képesek rá. Nagy utasszállító repülővel landolni a Déli-sarkkörön bravúros, világraszóló eseménynek számít. 2022-ben a cseh Smartwings Boeing 737 MAX gépe szállt le a norvég Troll kutatóállomás közelében lévő Troll Airfield jeges kifutópályáján.
A legnagyobb repülő, amely valaha leszállt az Antarktiszon, egy Boeing 787-es volt, amely 2023-ban teljesítette a rendkívül kockázatos küldetést. A norvég Norse Atlantic Airways gépe 45 kutatót és 20 tonnányi felszerelést, illetve ellátmányt szállított. Az úttörő vállalkozásnak az volt az oka, hogy a nagy kapacitású gép üzemanyag-felhasználása hatékonyabb a kisebb repülőkhöz képest, ezért csekélyebb a környezetre gyakorolt káros hatása.
Senki nem akar arrafelé repülni
Mindezek a körülmények külön-külön is nagy szerepet játszanak abban, hogy az Antarktiszt elkerülik a repülőgépek.
De a legfontosabb ok az, hogy, egyszerűen nincs igény olyan járatra, amelynek a jeges kontinens fölött kellene áthaladnia.
Dél-Amerika és Új-Zéland, illetve Ausztrália között a Csendes-óceán fölött vezet az út, viszonylag messze a Déli-sarkvidéktől.
A kereskedelmi repülőjáratoknak csak akkor kellene megközelíteniük az Antarktiszt, ha az argentin főváros, Buenos Aires – vagy a chilei főváros, Santiago – és Ausztrália nyugati partja, például Perth között közlekednének. De ilyen járatok nem léteznek, mert nincs rájuk kereslet. Az emberiség túlnyomó többsége a Föld északi féltekéjén él, a repülők által évente megtett kilométerek több mint 90 százaléka az Egyenlítőtől északra gyűlik össze. Vagyis egyelőre nem sok esély van arra, hogy a Déli-sarkvidék fölött repülve fotókat készítsünk a fagyos kontinensről.
Szörnyű baleset vetett véget az antarktiszi repüléseknek
Régebben más volt a helyzet az antarktiszi repülések terén. Csaknem száz évvel ezelőtt, 1929-ben az amerikai Richard Byrd volt az első pilóta, aki elrepült a Déli-sark fölött. Ezzel megnyitotta az utat, hogy a következő évtizedekben az átlagemberek is meglátogathassák a kontinenst repülővel.
Az 1970-es években az Air New Zealand légitársaság sétarepüléseket indított az Antarktisz légterébe. Nem expedíciók, hanem turisztikai élmények voltak ezek az utak, amelyeket normál utasszállító repülőgépekkel végeztek. A járatok igen népszerűek voltak, a hófehér tájat a magasból szemlélve az utasoknak festői látványban volt részük. Egy fatális baleset azonban mindent megváltoztatott.
1979. november 28-án az Air New Zealand 901-es járata sétarepülést hajtott vége az Antarktisz felett, ám a néhány órás utazás katasztrófába torkollott. A rossz időjárási körülmények, a bizonytalan repülési terv és a navigációs hibák miatt a repülő a csaknem 3800 méter magas Erebus-hegynek, egy működő vulkánnak csapódott – a fedélzeten tartózkodó 257 ember közül senki sem élte túl a balesetet. A tragédia után a légitársaságok fokozatosan felhagytak az Antarktisz fölötti repüléssel, és az efféle utak azóta kivételesnek számítanak.
Nem az Antarktisz az egyetlen hely a Földön, amelyet elkerülnek a repülők, vannak más repülési no-go zónák is.
