Egymillió dollár üti annak a markát, akinek sikerül kibogoznia, hogy mit jelentenek az időszámításunk előtt több ezer évvel virágzó Indus-völgyi civilizáció által használt írásjelek. Kutatók szerint azonban nem sok esély van a jutalom elnyerésére.
Nagyjából száz évvel ezelőtt fedezték föl a mai India északnyugati részén és Pakisztánban az Indus-völgyi civilizáció maradványait. Azóta szinte csak nő az időszámításunk előtt több ezer évvel létezett kultúra körül a megoldatlan rejtélyek száma. Ezek közül az egyik 1 millió dollárt – közel 388 millió forintot – ér megfejtőjének.
Rajesh P. N. Rao, egy indiai kutató-informatikus, szinte napi szinten kap e-maileket, amelyekből megtudja: a levél föladója megfejtette az úgynevezett Indus-írást, el lehet neki utalni az egymillió dollárt, az ügyet pedig le lehet zárni. Ennek ellenére a rejtély, amely mintegy 100 éve foglalkoztatja a tudósokat, máig megoldatlan maradt. Nem véletlenül: több tényező is nehezíti az Indus-völgyi civilizáció írásjeleinek megfejtését.
Rejtélyes, de roppant fejlett kultúra
Időszámításunk előtt 5300 körülre tehető a civilizáció megjelenése, virágkorát 3300 és 1700 között élte. Kifejezetten fejlett kultúra volt: égetett téglából épített, fallal körülvett városokban laktak, noha elsősorban földműveléssel és kereskedelemmel foglalkoztak. A mai India és Pakisztán területén összesen több mint 2000 településükre bukkantak az utóbbi években a régészek. A világ egyik első városi civilizációjának tartják, komoly építészeti és mérnöki tudással: erről tanúskodnak a legnagyobb települések, mint például Mohendzsodáro és Harappa. Mindkét városról az első pillantásra látszik: tudatosan tervezték. Utcái derékszögben metszik egymást, észak-déli vagy keleti-nyugati irányba mutatnak. Maguk az épületek is geometriai elrendezésűek, a legtöbb házban fürdőszobát és illemhelyet is kialakítottak.
A feltárt kutak, víztározók, fürdőszobák, illemhelyek, kőlapokkal fedett szennyvízelvezető csatornák és szemétgyűjtők a mai higiéniát idézik.
Komoly fejtörést okoz azonban a kutatóknak, hogy miként lehetséges, hogy palotáknak vagy templomoknak, síremlékeknek vagy temetőnek nem bukkantak nyomára. Sőt, fegyverekre sem leltek, ahogy nagyobb méretű szobrokra sem. Pedig a képessége megvolt ehhez a Harappa-kultúrának: figurákat, játékokat és kőpecséteket bőven találtak a régészek az ásatások során.
Megválaszolatlan kérdés az is, hogy miért tűnt el a civilizáció. Annyit sikerült a tudósoknak kideríteniük, hogy például Mohendzsodáro és Harappa lakosai – nagyjából 80 ezren lehettek – a Himalája előhegyei között található völgyekbe vándoroltak. Az egész civilizáció lassan eltűnt, noha sem háborúra, sem éhínségre, sem olyan természeti katasztrófára utaló nyomot nem találtak a kutatók, amely megmagyarázná a fejlett kultúra pusztulását.
Több nyelvhez is kapcsolták az írást
Noha rengeteg titok övezi az Indus-völgyi civilizáció sorsát, városait, társadalmát és kultúráját, a legnagyobb rejtélyt a nyelv, vagyis pontosabban az írás jelenti. Ennek kérdése azért is foglalkoztatja a régészeket, mert nem egy olyan leletre bukkantak, amelyen írásszerű jelek láthatók – így joggal bízhatnak abban, hogy a nyelv, az írás megismerése segíthet a többi rejtély kibogozásában is.
Nyelvészek, kutatók és régészek ezért nagyjából egy évszázada próbálják megfejteni a titkot. Az idők során több teória napvilágot látott, ám a kérdés közben erős politikai színezetet is kapott. Az Indiában élő több mint kétezer különböző etnikai népcsoport közül ugyanis az,
amelyiknek sikerül bebizonyítania, hogy az Indus-völgyi civilizáció „leszármazottja”, büszkén kijelentheti: ők az igazi őslakosok.
Így hát nem csoda, hogy felmerült már a rejtélyes írás szanszkrit, indo-árja és tamil eredete is. A tamil eredet teóriáját némiképp erősíteni látszik egy kutatás, amely mintegy 14 ezer, Tamilnáduban (India egyik állama) talált kerámialeletet vizsgált meg, és a rajtuk talált írásjeleket vetette össze az Indus-völgyiek szibólumaival. Azt találták, hogy a jelek 60 százaléka egyezik, 90 százalékuk pedig megfeleltethetőnek tűnik egymással. A kutatás vezetői szerint ez egyértelműen arra utal, hogy volt valamilyen kapcsolat a két kultúra között.
Valószínűleg a politikai haszonszerzés reménye mellett ez is szerepet játszhatott abban, hogy Tamilnádu állam kormányzója, M. K. Stalin bejelentette: pénzjutalmat kap az, aki megfejti az írást. „A kérdésre az elmúlt 100 évben a régészek és kutatók erőfeszítései ellenére sem sikerült választ találni. Egymillió dolláros pénzjutalmat hirdetek azon személyek vagy szervezetek számára, akik olyan megfejtést kínálnak, amelyet régészeti szakértők is elfogadnak” – mondta a kormányzó.
Nem lesz könnyű elnyerni a jutalmat
Az mindenesetre bizonyos, hogy nem lesz könnyű dolga annak, aki el szeretné nyerni a jutalmat. Összesen 5 ezer olyan leletet találtak, amelyeken írásjelek találhatók. A kutatók 676 különböző szimbólumot azonosítottak, amelyek közül 67 ismétlődik a leggyakrabban: ezek teszik ki a jelek mintegy 80 százalékát – a legtöbbször egy kétfülű kancsót formázó szimbólum bukkan föl. Ám az sem vehető biztosra, hogy egyáltalán valódi írásról van szó. A legtöbb jelet kőtáblákon találták, általában mindössze 5 darabot egymás mellett (a leghosszabb sor 26 szimbólumból állt), így az is fölmerült, hogy az ókori mezopotámiai agyagtáblákhoz hasonlóan kereskedelmi ügyletek följegyzéseiről van szó. Egy másik elmélet szerint a táblák családi címerek lehetnek, mert
a jelek alá gyakran valamilyen állatot véstek – sok helyen szerepel például unikornisszerű lény.
A kutatók munkáját az is nehezíti, hogy nincs összehasonlítási alap – az Indus-völgyi civilizáció írásának nincs rosettai köve, mint amilyen a 19. században segített kibogozni az egyiptomi hieroglifák jelentését. (A gránitdarabra ugyanazt a szöveget vésték három ősi írással: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal.)
A tudósok az utóbbi időben a legfejlettebb számítógépes technológiákat is bevetik, például mesterséges intelligencia segítségével elemzik a jeleket. Ám ez is csak korlátozott eredményeket hozott: annyit sikerült teljes biztonsággal megállapítani, hogy logikus rendszert alkotnak a szimbólumok.
„Még mindig nem tudjuk, hogy a jelek egész szavakat, szótagokat vagy mondatrészeket jelentenek”
– mondta Nisha Yadav, aki egy mumbai kutatóintézetnél próbálja megfejteni a szimbólumokat. Mindezek miatt, noha az egymillió dolláros jutalom rendkívül vonzó lehet, a kutatók szerint nem sok az esély arra, hogy bárki is elnyerje Stalin kormányzó díját.
A maják írását sem volt egyszerű megfejteni, ám Jurij Valentyinovics Knorozovnak volt segítsége: a macskája.
