Pokol kapujának azt a Türkmenisztánban található földgázkrátert hívják, ami öt évtizede lángol. A látványosság azonban óriási teher a környezet számára, ezért most úgy dönthetnek, végleg bezárják.
1971-ben szovjet geológusok földgáz után kutattak a Kara-kum sivatagban. A munkálatok közben véletlenül áttörtek egy földalatti gázüreget. Ennek következtében a föld instabillá vált, beszakadt, és létrejött a kráter. A metán terjedésének megakadályozásához meggyújtották a kiszivárgó gázt, és abban bíztak, hogy pár nap alatt elég.
Nem így történt. A lángok azóta is égnek a 70 méter átmérőjű kráterben, óriási fényt és meleget árasztva. Az évek során turisztikai látványosság vált a jelenségből, és elnyerte a pokol kapuja nevet. Ezrek látogattak el a furcsa jelenséghez, néhányan még sátrat is vernek ilyenkor.
Miért baj ez?
A különleges látvány óriási teher a környezetek. A metán még a szén-dioxidnál is erősebb üvegházhatású gáz. A kráter miatt az elmúlt 50 év alatt százmillió köbméter kerülhetett a légkörbe az anyagból. A szivárgás közben az égés miatt csökkent a metán káros hatása, de ez sem elég.
Most végleg kialudhat?
2022-ben az ország akkori elnöke, Berdymukhamedov meg szerette volna szüntetni a folyamatos égést. Ennek megfelelően a kráter közelében új kutakat fúrtak, újraindítottak régi gázszivattyúkat a földgáz elvezetésére. Ezek hatására csökkent a kráter alól érkező gázutánpótlás, a lángok halványan égnek, és már csak közelről láthatóak.
Ez környezeti szempontból jó döntésnek bizonyult, ráadásul a munkálatoknak köszönhetően az értékes metán más kutakon is kinyerhetővé válik. Ugyan a lángok már csak parázslanak, de a tudósok szerint a helyzet változhat. A kráter összeköttetésben állhat Türkmenisztán metántartalékaival, ezért újabb gázkitörések esetén újraéledhetnek a lángok.
Ha szívesen olvasnál a magyar pokol kapujáról, ebben a cikkünkben megteheted.
