Az elmúlt néhány évszázadban a tudósok fejvakarva keresték a Portugáliát ért hatalmas földrengések lehetséges okait, hiszen az ország nem fekszik tektonikai lemezek határán. Ám most kiderült, az Atlanti-óceán mélyén olyan földtani folyamatok zajlanak, amelyek megmagyarázzák a jelenséget, és egy nap akár katasztrofális erejű rengést is okozhatnak.
Egy friss kutatás szerint az Atlanti-óceán mélyén, a Portugália partjainál észak-déli irányban húzódó Horseshoe Abyssal medencében olyan geológiai elváltozás figyelhető meg, amely korábban csak a Föld „aktív” régióira volt jellemző: a lemez alatti kőzetrétegek elválnak, a felső réteg pedig „lehámlik”, amiből akár egy új, robbanásszerű rengéseket okozó zóna is kialakulhat. A kutatók szerint ennek hosszú távú következménye lehet akár az afrikai és európai kontinens közeledése is, de jelenleg a közvetlen kockázatra koncentálnak. Nem kizárt ugyanis, hogy a kialakuló zóna a jövőben jelentősen megnövelheti a földrengések és a szökőár veszélyét a partmenti régiókban.
Mi zajlik az óceán felszíne alatt?
A kutatók a legmodernebb számítógépes modellt alkalmazva arra jutottak: a Föld kérge alatt található köpeny rétegeinek egy része – ahol a kőzetek korábban stabilnak tűntek – most kémiailag is átalakul, a víz beszivárgása miatt gyengül, és a masszív kőzetblokkok elkezdenek „lecsúszni” az alatta levő rétegbe. Ez a jelenség „lemezalatti hámlásként” (delamination) ismert, és olyan földtani folyamat, amely korábban leginkább a Csendes-óceán „megathrust” zónáiban volt ismert.
Miért okozhat pusztító földrengést?
Ezt úgy kell elképzelni, mintha az egyik kőzetlemez a másik alá bukna – ez a folyamat áll a Föld legpusztítóbb földrengéseinek hátterében. Ha ez az új zóna megerősödik, akkor akár olyan 8-9-as erősségű rengések is kialakulhatnak, amelyek jelentős szökőárat okozhatnak, különösen a part menti országokban – Portugáliától egészen az Egyesült Államokig.
Mire számítsanak az érintett területeken élők?
Bár azt nem lehet megjósolni, mikor számíthatunk a következő pusztító földrengésre, a kutatók egyetértenek abban, hogy fel kell rájuk készülni. Ahogyan João Duarte, a Lisszaboni Egyetem professzora, a tanulmány vezető kutatója fogalmazott:
Ha tudjuk, hogy holnap esni fog, viszünk magunkkal esernyőt. Nem kell tudnunk, melyik percben, hiszen fel vagyunk rá készülve. Ugyanez a helyzet a földrengésekkel; azt nem tudjuk, pontosan mikor, de azt igen, hogy jelentős földrengésekre kell számítanunk – tehát itt az ideje felkészülnünk rájuk.
Ha érdekel a történelem három legpusztítóbb földrengése, olvasd el ezt a cikkünket is.
