A világ első nyitott felvonójából elképesztő a kilátás, nincs is olyan messze tőlünk

Olvasási idő kb. 1 perc

Noha megannyi tériszonyos inkább örökre lemond egy felvonó vagy lanovka kínálta mesés panoráma élményéről, ez a kivételes, drótkötélpályás jármű még a kötélidegzetűeket is próbára teszi. Aki azonban mer, szédületes látványt nyer.

Átlagosan 3 órát töltenek a látogatók a svájci Luzern egyedülálló látványosságánál,

Idézőjel ikon

a világ első nyitott fedelű, azaz kabrió felvonójánál a lélegzetelállító panorámát csodálva.

Ilyet még nem látott a világ

A Stanserhorn-Bahn egész évben nyitva. A hely egyedülállóságát éppen az adja, hogy e felvonónak még tetőterasza is van, vagyis a szabad ég alatt is megcsodálható onnan a 360 fokos panoráma. Így mégiscsak

Idézőjel ikon

a nyári időszakra érdemes időzíteni a programot, mert a szél és a hűvös idő máskor könnyen megzavarhatja a mesebeli táj élvezetét.

Míg a kabinban utazók felérnek Svájc hihetetlen természeti szépségeiben gyönyörködve Kältiből a Stanserhorn-hegyre, a bátrabbak egy lépcső segítségével feljuthatnak a felvonó tetőteraszára, s onnan szabadon élvezhetik a garantáltan friss, hegyi levegőt és a zavartalan körpanorámát.

A páratlan élményben a jelenlegi árak mellett

Idézőjel ikon

oda-vissza 82 svájci frankért lehet része az felnőtt jeggyel nézelődő odalátogatóknak, ami mai árfolyamon 35 598 magyar forint.

A tériszony egyébként sokakat sújt. Ha érdekel, mi áll a hátterében, olvasd elezt a korábbi cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.