Kiadták a parancsot: így pusztítják el a Nemzetközi Űrállomást

Olvasási idő kb. 2 perc

Elon Musk cége, a SpaceX kapta azt a feladatot az amerikai Űrügynökségtől, hogy megépítse azt az űrhajót, amely bevontatja a Nemzetközi Űrállomást a Föld légkörébe, és gondoskodik arról, hogy az ISS a megfelelő helyen csapódjon be.

Az már egy ideje ismert, hogy mikor és hogyan fog megsemmisülni a Nemzetközi Űrállomás (ISS), most azonban az is kiderült, hogy ki hajthatja végre ezt az különleges feladatot. Az amerikai Űrügynökség, a NASA a SpaceX-et, Elon Musk cégét bízta meg a feladattal, hogy megépítse azt az űrhajót, amely képes lesz a 430 tonnás űrállomást 2030-ban a Csendes-óceánba lökni.

Valójában az ISS nagy része már akkor meg fog semmisülni, amikor belép a Föld atmoszférájába, de a NASA pontos ütemtervet készített arról, hogy milyen lépésekben fog elpusztulni az építmény. A megmaradó darabok a tervek szerint a Csendes-óceánban fognak landolni, remélhetőleg messze minden lakott területtől. A projekt nem lesz olcsó mulatság,

Idézőjel ikon

a SpaceX szerződése 843 millió dollárról szól.

A NASA szerint a Föld közvetlen környéke az űrben nem fog üresen maradni: az ügynökség bízik benne, hogy számos magánkonzorcium indít majd kereskedelmi űrállomást. A NASA tervei között szerepel az is, hogy a Hold körüli pályán létesítenek űrállomást.

A Nemzetközi Űrállomás sokszor a Földről is látható éjszakai égbolton
Fotó: Massimo Ravera / Getty Images Hungary

Így pusztul majd el a Nemzetközi Űrállomás

A Nemzetközi Űrállomás első részeit 1998-ban lőtték föl, és 2000 óta van állandó legénysége. Ez alatt az idő alatt az űrhajósok összesen közel 3300 tudományos kísérletet hajtottak végre. A szerkezet nagyjából 400 kilométeres magasságban kering a földfelszín fölött, és nem könnyű feladat a futballpálya méretű ISS-t biztonságosan megsemmisíteni. A tervek szerint először hagyni fogják, hogy az űrállomás pályája magától egyre alacsonyabbá váljon, majd a legénység utolsó tagjának távozása után fogja a SpaceX még lejjebb vontatni, ráállítva a megfelelő pályára.

A kiszemelt helyet, ahova a légkörbe belépést túlélő darabok zuhanni fognak, Nemo-pontnak hívják Jules Verne híres regényének, a Nemo kapitánynak a főszereplője után. Ez az a terület, amely a legtávolabb helyezkedik el bármelyik szárazföldtől. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.