Kiadták a parancsot: így pusztítják el a Nemzetközi Űrállomást

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Elon Musk cége, a SpaceX kapta azt a feladatot az amerikai Űrügynökségtől, hogy megépítse azt az űrhajót, amely bevontatja a Nemzetközi Űrállomást a Föld légkörébe, és gondoskodik arról, hogy az ISS a megfelelő helyen csapódjon be.

Az már egy ideje ismert, hogy mikor és hogyan fog megsemmisülni a Nemzetközi Űrállomás (ISS), most azonban az is kiderült, hogy ki hajthatja végre ezt az különleges feladatot. Az amerikai Űrügynökség, a NASA a SpaceX-et, Elon Musk cégét bízta meg a feladattal, hogy megépítse azt az űrhajót, amely képes lesz a 430 tonnás űrállomást 2030-ban a Csendes-óceánba lökni.

Valójában az ISS nagy része már akkor meg fog semmisülni, amikor belép a Föld atmoszférájába, de a NASA pontos ütemtervet készített arról, hogy milyen lépésekben fog elpusztulni az építmény. A megmaradó darabok a tervek szerint a Csendes-óceánban fognak landolni, remélhetőleg messze minden lakott területtől. A projekt nem lesz olcsó mulatság,

Idézőjel ikon

a SpaceX szerződése 843 millió dollárról szól.

A NASA szerint a Föld közvetlen környéke az űrben nem fog üresen maradni: az ügynökség bízik benne, hogy számos magánkonzorcium indít majd kereskedelmi űrállomást. A NASA tervei között szerepel az is, hogy a Hold körüli pályán létesítenek űrállomást.

A Nemzetközi Űrállomás sokszor a Földről is látható éjszakai égbolton
Fotó: Massimo Ravera / Getty Images Hungary

Így pusztul majd el a Nemzetközi Űrállomás

A Nemzetközi Űrállomás első részeit 1998-ban lőtték föl, és 2000 óta van állandó legénysége. Ez alatt az idő alatt az űrhajósok összesen közel 3300 tudományos kísérletet hajtottak végre. A szerkezet nagyjából 400 kilométeres magasságban kering a földfelszín fölött, és nem könnyű feladat a futballpálya méretű ISS-t biztonságosan megsemmisíteni. A tervek szerint először hagyni fogják, hogy az űrállomás pályája magától egyre alacsonyabbá váljon, majd a legénység utolsó tagjának távozása után fogja a SpaceX még lejjebb vontatni, ráállítva a megfelelő pályára.

A kiszemelt helyet, ahova a légkörbe belépést túlélő darabok zuhanni fognak, Nemo-pontnak hívják Jules Verne híres regényének, a Nemo kapitánynak a főszereplője után. Ez az a terület, amely a legtávolabb helyezkedik el bármelyik szárazföldtől. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.