Ebben az elmegyógyintézetben élt Napóleon: ma is félelmetes látvány

Olvasási idő kb. 3 perc

Egykor Napóleon is ebben a ma már lerobbant állapotú épületben élt, noha akkor ez még nem elmegyógyintézetként működött. Az Olaszországban található hely mára annyira leromlott, hogy már szinte felismerhetetlen.

Csakúgy, mint a többi elhagyatott épület, a Milánó peremén található pszichiátriai intézet is félelmetes látványt nyújt. Az intézmény nevéhez több érdekesség is fűződik: egyfelől itt fejlesztették ki az elektrosokk-terápiát, másfelől ideiglenes otthont nyújtott Bonaparte Napóleonnak, és itt nyugszik Benito Mussolini olasz diktátor törvénytelen fia is. A Giuseppe Antonini Limbiate Pszichiátriai Kórház tehát nem csak egy elhagyatott, romos épület:

a Mombellóként is ismert intézet az aggasztó jelenénél egykor sokkal több volt.

Napóleon is használta az épületet

Az épületet eredetileg Villa Pusterla néven magánrezidenciaként húzták fel, és az ingatlan a 17-18. században többször gazdát is cserélt. Egy időben a köznyelv Villa Napoleonénak kezdte nevezni, amelynek igencsak nyomós oka volt: Bonaparte az olaszországi hadjáratai során valóban itt tartózkodott, ezt az épületet használta.

Bár most már egészen másképp fest az épület, mint egykor, de Napóleon gyakori vendég volt itt
Fotó: Education Images

Önkormányzati tulajdonban újult meg

A magánlaknak épült villa később megüresedett, kikoptak belőle a vendégek, amely elég volt ahhoz, hogy elhagyatottá váljon. A mostani látvány azonban nem az akkori lepusztulás következménye, hiszen

Idézőjel ikon

az épületet Milánó önkormányzata aztán megvásárolta, és olyannyira kipofozta, hogy 1879-ben megnyithatta kapuit itt a Giuseppe Antonini Pszichiátriai Kórház.

Az elektrosokk-terápia is innen lett ismert világszerte
Fotó: Chiara Di Bello / Wikimedia Commons

Az ország legnagyobb intézete lett

A közben Milánó tartományi pszichiátriai intézetévé vált, 40 ezer négyzetméteres épületegyüttes fénykorában, 1918-ban több mint háromezer beteget és egészségügyi dolgozót fogadott be – nem csoda, hogy ezzel az egyik legnagyobb intézmény volt az országban. Itt fejlesztették ki az elektrosokk-terápia egyik legkorábbi formáját, amelyet ma elektrokonvulzív terápiának (ECT) nevezünk. Amint az az Egészségvonalon olvasható, e kezelés során elektromos impulzussal, generalizált epilepsziás rohamot váltanak ki, amely megváltoztatja az agy biokémiáját, így megszüntetve egyes kóros állapotokat.

A módszer felfedezése az olasz Ugo Cerletti neurológus nevéhez fűződik, aki a kórház néhány, skizofréniával és depresszióval küzdő betegén végezte el korai kísérleteit. 

Sokakat érdeklő titkokat rejt az épület

Ahogyan a legtöbb régi, ma már elhagyatott elmegyógyintézetet tucatnyi titok övezi, úgy a Mombello is rejt mostanáig megymagyarázatlan rejtélyeket. Ilyen Benito Albino Bernardi, Benito Mussolini törvénytelen, kitagadott fiának története is, aki ebben a pszichiátriai intézetben töltötte élete utolsó napjait. Az 1940-es években történt sikertelen szökési kísérlete után rejtélyes körülmények között halt meg a kórházban, amelyen mai napig vitatkoznak, hogyan és miért történhetett. Annyi viszont biztos, hogy a Mussolinihoz fűződő kapcsolatát évtizedekig titokban tartották.

Az elmegyógyintézet épületének falai máig megannyi titkot őriznek
Fotó: Education Images

Nem tudják, mi lesz az elhagyatott komplexum sorsa

Az 1978-as olasz mentális egészségügyi törvény, az úgynevezett Basaglia-törvény – amely elrendelte az elmegyógyintézetek bezárását és az állami mentálhigiénés szolgálatokat – a mombellói pszichiátria végét is jelentette. Miután az épületet ezután már senki sem használta, az ingatlan állapota rohamos hanyatlásnak indult. Az eredeti épületek többségét senki sem használja azóta, a berogyott falak ölelte helyiségeket kifosztották, és a vandálok tönkretették. Az a néhány épület, amely még használatban van, egy helyi középiskolának és egy sokkal kisebb, modern egészségügyi létesítménynek ad otthont. A helyi szervezetek és Milánó önkormányzata azonban nem tud megegyezésre jutni abban, mi legyen az egykor világhírű komplexum jövője.

Ha szívesen olvasnál még elhagyatott helyekről, keresgélhetszMagyarországon is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?