Nagy Sándort véletlenül élve temették el

Olvasási idő kb. 3 perc

Nagy Sándor az ókor történetének egyik legkiemelkedőbb személyisége volt, akinek már életében legendák szövődtek személyisége köré. A történetek egy részét ő maga találta ki, így is növelve népszerűségét. Ám az ókor legnagyobb hadvezérének nem csupán élete, hanem a történészek szerint halála is igen rejtélyes és titokzatos volt.

A történészek úgy vélik, hogy a hellén világ legnagyobb uralkodójának halála lehet a világtörténelem leghíresebb pszeudothanatosza, vagyis hamis haláldiagnózisa, amelyet valaha feljegyeztek.

Mindig is istennek hitték

Míg napjainkban szinte már mindent tudunk arról, hogy mi történik a testünkkel halálunk után, az ókoriaknak nem sok ismeretük volt arról, hogy a változások közvetlenül a halál után kezdődnek, és ennek egyik első jele, hogy a testhőmérséklet csökken, a bőr elszíneződik, a vérkeringés megáll, ami merevvé és nehezen mozgathatóvá teszi a testet.

Az ókori görög orvosok nem tudták, pontosan mi történik a testünkkel a halálunk után
Fotó: Dea / G. Dagli Orti / Getty Images Hungary

Bár az ókori Görögország népe nem értett és nem ismert minden halál után fizikai változást, azt azonban tudták, hogy az emberi test nem úgy néz ki és úgy nem viselkedik a halálban, mint az életben. Ez a felszínes ismeret vezethette félre őket.

Amikor Nagy Sándor Kr. e. 323-ban Babilonban meghalt, a történelmi beszámolók szerint testén egészen hat napig nem mutatkoztak a bomlás jelei.

Az ókori görögök számára ez megerősítette, amit mindig is gondoltak a fiatal macedón királyról, és amit Sándor hitt magáról – hogy ő nem egy közönséges ember, hanem isten volt.

A nagy hadvezér életében mindezt tetteivel magyarázták. Mindössze 32 évesen meghódította a Balkántól a mai Pakisztánig terjedő birodalmat, és egy újabb invázió küszöbén állt, amikor fiatalon megbetegedett, és 12 napos gyötrelmes szenvedés után meghalt. A történészek azóta vitatkoznak halálának okán, a feltételezéseik között egyebek között az is szerepel, hogy Nagy Sándor halálát malária, tífusz vagy alkoholmérgezés okozta, de vannak, akik úgy vélik, egyik riválisa követett el ellene merényletet.

Sikeres hódításai miatt Nagy Sándort istennek hitték az emberek
Fotó: Simone Crespiatico / Getty Images Hungary

Ez az oka, hogy élve temették el Nagy Sándort

Egy másik, nem csupán történészek, hanem orvosok által is osztott vélemény szerint Nagy Sándor valójában nem halt meg, mielőtt eltemették, hanem egy neurológiai rendellenesség tette őt mozdulatlanná. Az uralkodót az úgynevezett Guillain–Barré-szindróma (GBS) fizikailag megbénította, ám a tudata ép volt, ezért történhetett meg, hogy a beteget a feltételezések szerint élve temették el. 

A tudósok úgy vélik, hogy az emberek azon egyszerű oknál fogva nem vették észre a bomlás azonnali jeleit a testen, mert az uralkodó még nem halt meg.

Ezen felfedezés idejéig a legtöbb más elmélet arra a gyötrelmes lázra és hasi fájdalomra összpontosított, amelyektől a halála előtti napokban szenvedett az ókori hadvezér. Mindemellett a korabeli feljegyzésekből tudni lehet azt is, hogy az uralkodó testén betegsége során egyre jobban elhatalmasodott a bénulás, és bár nagyon beteg volt, egészen haláláig teljes mértékben kontrollálni tudta a mentális képességeit.

A kínok kínját élhette át a hadvezér, mielőtt meghalt

A GBS, melyben feltehetően Nagy Sándor szenvedett, egy ritka, de súlyos autoimmun betegség, melynek során az immunrendszer megtámadja az idegrendszer egészséges sejtjeit. A kutatók úgy vélik, hogy a hadvezér gyógyíthatatlan betegségét bakteriális fertőzés okozta, amely akkoriban gyakori volt. A feltételezések szerint Nagy Sándor valószínűleg a GBS egy olyan változatát kapta el, amelynek következtében lebénult anélkül, hogy a fizikai változás zavart okozott volna az agyában, vagy eszméletvesztést eredményezett volna.

Az orvosok szerint Nagy Sándor temetését követően hat nappal halhatott meg
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

Ellenben egyre nagyobb bénuláshoz vezetett, ami miatt a hadvezér nagyon szenvedhetett, hiszen miután szervezete leállt, kevesebb oxigénhez is jutott, emiatt pedig szinte észrevehetetlenné vált a légzése. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az ókorban az orvosok a légzés meglétére vagy hiányára támaszkodtak, nem pedig a pulzust vizsgálták annak meghatározásához, hogy egy beteg él vagy meghalt. Mindezek ismeretében az orvosok véleménye azt a történészek által vallott elképzelést támasztja alá, hogy Nagy Sándort tévesen halottnak nyilvánították, mielőtt ténylegesen meghalt volna. Ezen elmélet alapján az orvosok azt állítják, hogy Nagy Sándor valódi halála hat nappal később következett be, mint azt az orvosai feltételezték. 

A szépségért meg kell szenvedni – tudták ezt már az ókorban is, amikor az emberek szintén mindent megtettek annak érdekében, hogy a lehető legmegnyerőbb legyen a megjelenésük. Ha szeretnéd tudni, hogy mi mindent használtak ennek érdekében, és, hogy hogyan szőrtelenítette magát Kleopátra, olvasd el az erről szóló cikkünket is.

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kiderült, miért haltak ki a neandervölgyiek: erre korábban senki nem gondolt

A legújabb kutatások szerint a neandervölgyiek negyvenezer évvel ezelőtti kihalását Eurázsiában nem az alacsony intelligenciájuk, hanem a társadalmi elszigeteltségük okozta. A Quaternary Science Reviews szaklapban megjelent modellezés alapján a faj végzetét az okozta, hogy képtelen volt a túléléshez elengedhetetlen szövetségek kiépítésére.

Testem

Sokan kerülik markáns íze miatt – pedig ez a zöldség a vérnyomásodra is hatással lehet

Vannak ételek, amik megosztják az embereket: a zeller pontosan ilyen. Markáns, földes íze miatt sokan csak a húsleves kötelező (majd tányér szélére tolt) tartozékaként tekintenek rá, pedig a tudomány szerint a kamránk egyik leginkább alul értékelt zöldségéről van szó. Kiderült ugyanis, hogy olyan bioaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek közvetlenül segíthetik a szívünk és az érrendszerünk védelmét.

Offline

Marie-Antoinette kedvenc festőnője a guillotine elől menekült: 12 évet töltött száműzetésben

Míg a legtöbb 18. századi nőnek az ecset helyett a hímzőtű jutott, Élisabeth Louise Vigée Le Brun Európa legkeresettebb portréfestőjévé vált. Sikerének titka a báj és a természetesség volt, ám éppen az az asszony juttatta majdnem vérpadra, akinek a karrierjét köszönhette: Marie-Antoinette. Egy kalandos életút krónikája, amely a versailles-i tükörtermektől az orosz cári udvarig vezetett.

Világom

Titokban építették a nácik ezt a bunkert: még a helyieket is kitiltották a Villa Winterből

A Kanári-szigetek egyik legelhagyatottabb vidékén, Fuerteventura déli részén, a vad és kopár Jandía-félsziget széltépte hegyei közt, mindentől elszigetelten áll egy különös épület. A Villa Winter és Casa Winter néven egyaránt ismert épület évtizedek óta legendák, összeesküvés-elméletek és történelmi rejtélyek övezik: egyesek úgy vélik, hogy csupán egy különc, német mérnök egykori nyaralója, mások szerint viszont a második világháború alatt titkos náci bázisként szolgált. De vajon mi lehet a valóság?

Offline

Ilyen volt Jókai kertje a Svábhegyen: mesebeli búvóhelyet teremtett

Jókai Mór a Svábhegyen 1853-ban vásárolt meg egy elhagyatott telket, amelyből az évek során szívós munkával valódi tündérkertet teremtett. Az író nemcsak a rózsákat metszette és a szőlőt gondozta nagy türelemmel, de különleges növényeket is termesztett, valamint tekintélyes állatseregletet tartott.