Mosógépekben él több száz ember: ilyen furcsa otthonaik vannak

Olvasási idő kb. 1 perc

A brutalista építészeti stílus egyik legmeghökkentőbb alkotása olyan, mintha rengeteg mosógépet tettek volna egymás mellé. A furcsa építmény azonban lakóház, csak éppen egészen másként néz ki, mint azt megszokhattuk.

1989-ben fejeződött be Aldo Luigi Rizzo, Aldo Pino, Andrea Moro és Angelo Sibilla közös tervezésű, La Lavatrici, azaz A Mosógépek nevet viselő szociális lakóparkjának építkezése. A genovai lakópark nevéhez hűen elképesztően néz ki. 

A ház különleges külsejét, mosógépekhez hasonló kinézetét a kör alakú loggia-nyílásairól kapta. Hogy a nyers betonkülsőt némileg tompítsák, eredetileg a pasztellszínek szinte minden árnyalatát felhasználták ahhoz, hogy díszesebbé varázsolják a lakásokat

A brutalista építészeti stílus az azonos címet viselő, magyar kötődésű hollywoodi filmnek köszönhetően ismét az érdeklődés középpontjába került. A Le Corbusier nevével fémjelzett irányzat az 1950-es években indult világhódító útjára, és egészen az 1980-es évekig hatást gyakorolt egyes művészek alkotásaira. Erre a művészeti stílusra leginkább a betonfelületek hangsúlyossá tétele, illetve a funkció kihangsúlyozása jellemző. Neve a nyers beton francia elnevezéséből (béton brut) fakad. Hazánkban a szocreál téródítása miatt inkább csak brutalista jellegű épületeket találunk, Nyugat-Európában azonban a korszak számos emlékét fedezhetjük fel. 

Ha érdekel a hazai szocialista építészet, ezt a cikkünket ajánljuk neked. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?