A háttérhatalom jelképe az egydollároson is szereplő Mindent Látó Szem?

Olvasási idő kb. 3 perc

A Mindent Látó Szem, más néven a Gondviselés Szeme, illetve Előrelátás Szeme az összeesküvés-hívők szerint a világot irányító titkos hatalmak, például a szabadkőművesek és az illuminátusok jelképe, ezt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok nagypecsétjén és az egydolláros bankjegyen is megtalálható. De honnét ered és mit jelent valójában ez a jelkép, és tényleg a háttérhatalomhoz köthető?

A Mindenható szemét és a Szentháromságot jelképezi

A Gondviselés Szeme valójában egy nagyon régi, már az ókor óta létező szimbólum, melynek eredete az óegyiptomi mitológiára vezethető vissza, ahol az ég ura, az embertestű sólyomként ábrázolt Hórusz isten szemét jelképezte. A szimbólum a buddhizmusban is megjelenik, ahol Buddha mint a Világ Szeme jelenik meg, azonban ma ismert változata, a háromszögbe zárt szem, melyből fénysugarak vagy glória árad ki, a keresztény ikonográfiából ered.

A Gondviselés Szeme, aostai katedrális, Olaszország
Fotó: Godong / Getty Images Hungary

A jelkép semmilyen ördögi, gonosz vagy rejtett jelentéssel nem rendelkezik: a szem Isten szemét szimbolizálja, mely folyamatosan őrködik a világ és az emberiség felett, az azt körbevevő háromszög pedig a katolicizmus egyik legfontosabb tanát, a Szentháromságot jeleníti meg. A szimbólum a középkori és reneszánsz művészetben bukkant fel a Szentháromság általánosan elfogadott jelképeként, és azóta is gyakori eleme a római katolikus és keleti ortodox építészetnek, többek között a szentpétervári Kazanyi-székesegyházban és a mannheimi jezsuita templomban is találkozhatunk vele.

Amerikára is Isten figyelő tekintete vigyáz

Az Amerikai Egyesült Államok 1782-ben elfogadott nagypecsétjébe a pecsétet kidolgozó bizottság művészeti tanácsadója, Pierre Eugene de Simitiere svájci származású portréfestő javaslatára került be a Gondviselés Szeme, amely a művész szándéka szerint az újonnan létrejött állam felett őrködő, annak egységét és biztonságát pajzsként védelmező Istent ábrázolja. A szem egy 13 lépcsőfokot számláló piramis csúcsán helyezkedik el, a nyugati kultúrában baljósnak elkönyvelt szám azonban nem valamiféle rejtett sátáni jelentést hordoz, hanem az uniót létrehozó eredeti 13 kolóniát szimbolizálja.

A nagypecsétben és az egydollároson látható ábra
Fotó: Lingbeek / Getty Images Hungary

A piramis legalsó fokán római számokkal az 1776-os évszám, vagyis a Függetlenségi nyilatkozat elfogadásának éve szerepel, az ábrán továbbá az Annuit Cœptis („rábólintott kezdeményezésünkre”) és a Novus Ordo Seclorum („a korok új rendje”) latin szövegek olvashatóak, melyek szintén az isteni gondviselést és támogatást hivatottak közölni. A nagypecsétben látható szem számos amerikai címerben és logón, így például az egydolláros bankjegyen, Colorado állam címerében és a Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) által létrehozott Információs Tudatosság Hivatala emblémájában is feltűnik.

A Gondviselés Szeme Amerikán kívül is több ország ikonográfiájában megjelenik, különösen népszerű egyes posztszovjet államokban: számos litván település és a fehérorosz Braszlav város címerében is találkozhatunk vele, illetve az észt koronán és a régebben használt ukrán 500 hrivnyás bankjegyen is szerepel.

A szabadkőművesek is régóta használják

De mi köze mindehhez a szabadkőműveseknek? A szabadkőműves-páholyok valóban használják a Gondviselés Szemét mint szimbólumot, mely az ő esetükben is a mindenható Isten, vagyis a világot teremtő Nagy Építőmester mindenütt jelenlévőségét jelképezi, és azt, hogy a Teremtő a szabadkőművesek minden cselekedetét nyomon követi. A szabadkőművesek által használt változat annyiban tér el a hagyományos ábrázolástól, hogy azon csak a szem alsó részéből áramlanak ki a sugarak.

A szabadkőművesek „mindenlátó szemei” Getty Images Hungary
Fotó: Dencake

Szintén tény, hogy az Egyesült Államok alapító atyái között nagy számban voltak szabadkőművesek – George Washington és Benjamin Franklin is közéjük tartozott –, a szabadkőműves ikonográfiában azonban csak 1797-ben, vagyis 15 évvel a nagypecsét dizájnjának elfogadását követően jelent meg először a mindent látó szem, Thomas Smith Webb Szabadkőműves figyelő című könyvében, amely az amerikai páholyok egyik elsődleges szervező- és forrásmunkájának számított a következő századok során.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?