A világ legjobb metrói közé választották a budapesti kisföldalattit is

Olvasási idő kb. 2 perc

A CNN utazási magazinja összegyűjtötte a világ 18 legjobb metrórendszerét, melyek közé a 19. század végén épült budapesti kisföldalattit is beválogatták. Talán kevesen tudják, hogy az M1-es metró volt a világ első villamosított földalatti metrója.

Ma már szinte elképzelhetetlen lenne Budapest vagy a világ bármely nagyvárosa a nap mint nap tömegeket szállító metrórendszerek nélkül. A hatékony tömegközlekedés nem csupán a városlakók, hanem a turisták életét is megkönnyíti. De ahány város, annyiféle metrórendszer létezik, hiszen a világ különböző tájain más és más igényeket kell kiszolgálnia a tömegközlekedésnek. 

Ezek a metrók a legjobbak a világon

A toplista élén a világ első és máig egyik legnagyobb metróhálózata, London első földalatti vasútvonala szerepel, melyet 1863 januárjában nyitottak meg. A kezdetben gőzmozdonyokkal vontatott 11 vonalas járműhálózaton ma már 272 állomást szolgálnak ki.

Több európai metrórendszer is a toplistára került
Fotó: LeoPatrizi / Getty Images Hungary

A legek közé került a több mint egy évszázaddal a londoni metróvonala után megnyílt pekingi metró is, amely ma már a világ egyik leghosszabb és legforgalmasabb rendszerévé vált. 

Az európai metrórendszerek közül a koppenhágai, a párizsi, glasgow-i, a berlini, a budapesti és a kijevi került a legjobbak közé. Emellett a toplistán szerepel a tokiói, a szöuli, a New York-i, a mexikóvárosi, a szingapúri, a moszkvai, a sanghaji, a chicagói, a delhi és a hongkongi tömegközlekedési földalatti vasúthálózat is.

A budapesti metró úttörő volt a világon

A budapesti M1-es metróvonal, más néven a kisföldalatti egyebek között azért érdemelt kitüntető figyelmet, mert Budapesten épült meg a világ első villamosított földalatti metrórendszere.

Budapesten épült meg a világ első villamosított metrója
Fotó: Andrija Nikolic / Getty Images Hungary

Mindez annak köszönhető, hogy a 19. századi magyar mérnökök voltak az elektromos meghajtású technika úttörői a világon.

Az M1-es vonal építését 1896-ban fejezték be, ami radikális előrelépést hozott a városi tömegközlekedésben. Elektromos világítás volt már az állomásokon és vasúti kocsikban, melyek két irányba közlekedtek, és itt alkalmazták először a földszinti érintkezősín helyett a felsővezeték-rendszert.

A kisföldalatti nem véletlenül közlekedik az Andrássy út alatt, a város pesti oldalán, az Andrássy tértől a Városligetig. Eredetileg ugyanis azt a célt szolgálta, hogy a városlakókat a parkba szállítsa. Így elkerülhetővé vált, hogy a környezetet villamosok és villanyvezetékek csúfítsák el. Bár a vonal az elmúlt 120 év során számos változáson ment keresztül, apró vonatai még mindig naponta 80 ezer utast szállítanak egy négyvonalas hálózat részeként. 

A világ egyik legnehezebb kerékpáros ultraversenyét idén a komáromi Ironman, Szőnyi Ferenc nyerte meg. Olvasd el, milyen kihívásnak kellett eleget tennie.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.