A házasság szent kötelék – tartják sokan, ám nem mindegy, hogyan talál egymásra a menyasszony és a vőlegény. Akadnak extrém házasságkötések, amelyekben nem a tradíció a domináns: gondoljunk például azokra a filmekből is jól ismert jelenetekre, amelyekben Las Vegasban, jelmezekben mondják ki a boldogító igent a szerelmesek.
Más országokban, például Indiában, még mindig jelen van az elrendezett házasság tradíciója, bár családonként változó, hogy ezt mennyire veszik komolyan. Ázsia egy másik régiójában azonban vannak olyan országok, ahol elrabolják a leendő arát. Na nem úgy, ahogy ezt a magyar menyegzőkön teszik: Kirgizisztánban így köttetik a frigy, ha tetszik a leendő arának, ha nem.
Ez a menyasszonyrablás tradíciójának lényege
A kényszerházasság intézményének lényege, hogy vagy az egyik vagy mindkét fél beleegyezése nélkül, esetleg akarata ellenére jön létre a házasság. Ezt az ENSZ az emberi jogok megsértéseként deklarálja, ennek ellenére egy 2016-os adat szerint a világon 15,4 millió ember úgy házasodik, hogy nem egyezett bele a frigybe.
Egy kutatás szerint Kirgizisztánban vidéken, ahol az ország lakosságának 60 százaléka él, három házasságból egy a menyasszony tényleges elrablásával kezdődik. A tradíció neve “ala kachuu”, ez pedig szó szerint azt jelenti, hogy “megragadni és elszaladni”. A szokást 1994-ben betiltották, ám vidéken még mindig gyakori.
Egy tipikus menyasszonyrablás általában közterületen, fényes nappal történik. Fiatal férfiak egy csoportja lecsap a gyanútlan kiszemeltre, és a leendő férj cipeli őt – minden tiltakozás és kiabálás ellenére – a közelben várakozó autóhoz.
Az áldozatot a vőlegény családjának otthonába viszik, ahol a nők megpróbálják rábeszélni a házasságra.
Ez az a pont, ahol a lány családjának férfitagjai közbeavatkozhatnak, és visszavihetik őt, ám a szomorú tény az, hogy a lányok inkább belegyeznek a házasságba, minthogy életük végéig azt a stigmát kelljen viselniük, hogy ők már nem érintetlenek.
Megoszlanak a vélemények a menyasszonyrablás tradíciójáról
Az idősebb, hatvan év körüli korosztály tagjai, még a nők is, még mindig elfogadhatónak tartják a tradíciót.
“Ez egy igen régi szokás, még én is így házasodtam, és boldog családi életem van. A férjem sosem vert meg, és minden jól alakult”
– nyilatkozta a The Conversation című online lapnak egy idősebb kirgiz nő.
Az ötven év alattiak sokkal nagyobb valószínűséggel utasítják el a menyasszonyrablás tradícióját, főleg, ha a két ember egyáltalán nem ismeri egymást. Olyanok is akadnak, akik csak eljátsszák a rablást, csak hogy megtartsák a tradíciót, ám ebben az esetben a menyasszony ebbe korábban beleegyezett.
A menyasszonyrablás ugyanakkor egyáltalán nem ártalmatlan szokás, hatással van a lányra, és egy kutatás szerint azokra a gyerekekre is, akik ilyen házasságban születnek. Az elrabolt lányok elsőszülött gyermekeinek súlya ugyanis jelentősen alacsonyabb a világrajövetelükkor az anya által átélt óriási stressz miatt.
Egy kutatás szerint sok kirgiz lány, különösen azok, akik vidéken élnek, inkább választják az elvándorlást – akár a városokba, akár más országokba –, csak hogy megmenekülhessenek a menyasszonyrablástól, ugyanis főként a szülők hozzáállásán múlik, hogy megmentik-e lányukat a helyzetből. Ha az ő házasságuk is e tradíció révén jött létre, akkor jóval nagyobb a valószínűsége, hogy nem avatkoznak közbe.
Ha arra is kíváncsi vagy, milyen egy elrendezett házasság Indiában, ezt a cikkünket ajánljuk.
