Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Párizs ikonikus múzeumát, a Louvre-t nemrégiben kirabolták, de a támadás nem sikerült pontosan úgy, ahogy azt a betörők eltervezték. A biztonsági rendszer alapját egy több mint 50 éves matematikai egyenlet adta, amely végül megakadályozta, hogy a tolvajok elvigyék a múzeum legértékesebb műtárgyait.
A támadást követő vizsgálatok szerint a múzeum biztonsági rendszere egy matematikai modellre épült, amelyet az 1970-es években dolgoztak ki. Az úgynevezett „art gallery problem”, magyarul
képtárprobléma
azt a kérdést vizsgálja, hogy hány megfigyelőpontra van szükség ahhoz, hogy egy tér minden része belátható legyen. Ezt az elméletet alkalmazták a Louvre-ban is: a kamerák és őrjáratok elhelyezését számítógépes algoritmus segítségével optimalizálták, így a betörők mozgása valós időben követhetővé válhatott.
A matematika óvta a műtárgyakat
A biztonsági szakemberek már évekkel korábban tesztelték a rendszert, és bebizonyosodott, hogy a
modell akár 30 százalékkal növeli a hatékonyságot a hagyományos biztonsági elrendezésekhez képest.
A Louvre mostani rablási kísérlete során ez az előny döntőnek bizonyult: a tolvajok csupán néhány percen át tudtak mozogni a múzeumban, mielőtt a rendszer automatikusan riasztotta volna a rendőrséget.
A Louvre védelmét sok helyen alkalmazzák
A módszert mára nemcsak múzeumokban, hanem repülőtereken, bevásárlóközpontokban és katonai objektumokban is alkalmazzák. A cél mindenhol ugyanaz:
a lehető legkevesebb biztonsági eszközzel a lehető legnagyobb lefedettséget biztosítani.
A részben sikertelen rablási kísérlet után a Louvre vezetése bejelentette, hogy továbbfejleszti a rendszert, és a jövőben mesterséges intelligenciával is összekapcsolja a matematikai modellt. Ezzel a múzeum még inkább bebiztosíthatja magát, és a Mona Lisa továbbra is biztonságban lehet a világ egyik legokosabban védett épületében.
Ha kíváncsi vagy a koronára, amit majdnem elraboltak a Louvre-ból, olvasd el ezt a cikkünket is!
