Soha nem hangzott el a híres „Akiknek nem telik kenyérre, egyen inkább kalácsot” mondat Marie Antoinette-től

Olvasási idő kb. 2 perc

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

A közismert történet szerint Marie Antoinette, XVI. Lajos francia király felesége, amikor közölték vele, hogy a párizsi szegényeknek már kenyérre sem telik, azt válaszolta: „akkor egyenek inkább kalácsot”. A híres mondatot még Freddie Mercury is beleírta a Killer Queen dalszövegébe, valójában azonban szinte biztos, hogy a francia királyné sohasem mondott ilyet, és ha mégis mondott volna, akkor is teljesen mást jelentene, mint hisszük.

A történet – mely a közhiedelem szerint azt hivatott illusztrálni, mennyire nincsenek képben az arisztokrácia képviselői és az uralkodó családok tagjai a mindennapi valósággal és az alsó néposztályok helyzetével – valójában a híres filozófus, Jean-Jacques Rousseau 1765-ben írt Vallomások című művéből származik, ahol egy meg nem nevezett hercegnő szájából hangoznak el az ominózus szavak. Egyes történészek szerint Rousseau egy száz évvel korábbi anekdotát elevenített fel, melyben XIV. Lajos király felesége, Ausztriai Mária Terézia reagált így a parasztok kenyérhiányának hírére.

Jean-Baptiste Andre Gautier D’Agoty: Marie Antoinette portréja (1775).
Fotó: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary

Valószínűleg ezt a sztorit kapcsolta össze a Marie Antoinette és férje dőzsölő életmódjával szemben egyre nagyobb haragot érző nép a királyné alakjával, a monarchiaellenes forradalmi mozgalmak pedig szívesen terjesztették, hogy még jobban besározzák az uralkodói párt. De az is lehetséges, hogy a királynéról elterjedt legenda valójában az utókor műve, ugyanis csak jóval később, 1843-ban, vagyis ötven évvel Lajos és Marie Antoinette kivégzése után találkozhatunk vele először írásban, a Les Guêpes folyóirat egyik cikkében.

Azonban, ha bárki szájából is tényleg elhangzott volna a híres mondat, akkor sem azt jelentené, amit a legtöbben gondolnak: abban az időben ugyanis a törvény szerint a pékeknek, ha kifogytak a kenyérből, olcsóbb áron kellett adniuk a kalácsot és más finomabb termékeket, nehogy zavargások törjenek ki.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.

Testem

Stressz ellen is hatásos ez a mozgás: teljesen újjáépíti az egész testet

Ideje elfelejteni a gépies súlyemelést és a végtelen kardiót, ha valódi változásra vágyunk! A Pilates az a „titkos fegyver”, amely nemcsak a tartásunkat teszi tökéletessé és a hasizmunkat látványossá, hanem a stresszes mindennapok után az elménk is kitisztulhat. Íme, miért vált ez a százéves módszer a modern kor egyik legnépszerűbb mozgásformájává, és hogyan formálhatjuk át vele a testünket anélkül, hogy az ízületeinket tönkretennénk vele.

Testem

Rövidebb ideig élhetsz, ha ekkor alszol

Egy friss kutatás arra jutott, hogy a nap közbeni szunyókálás akár 13 százalékkal is növelheti a halálozási kockázatot. Ennek oka azonban nem maga az alvás, sokkal valószínűbb, hogy a krónikus betegségek okozta nagyobb fokú fáradtság köszön vissza a kutatási eredményekben.

Életem

Ezért lesz íztelen a kedvenc tavaszi finomságod

A spárga könnyen elveszítheti friss, tavaszias ízét, ha túl sokáig főzzük vízben. A séfek szerint sokkal izgalmasabb eredményt adhat, ha inkább grillezzük, sütőben készítjük, mikrózzuk, vagy akár tempura bundában sütjük meg.

Édes otthon

Tévedésből kapta nevét a magyarok egyik kedvenc virága: kevesen tudják, hogy a szúnyogokat is távol tartja

Nincs magyar falusi ablak vagy városi erkély muskátli nélkül. Ez a hálás, vibrálóan színes növény annyira hozzánőtt a mindennapjainkhoz, mintha mindig is a Kárpát-medence szülötte lett volna. Pedig a története tele van félreértésekkel: kezdve onnan, hogy a neve egy botanikai tévedés eredménye, egészen odáig, hogy a nagyi azért tartotta az ablakban, mert tudta, amit mi már elfelejtettünk – a muskátli az egyik legjobb természetes rovarriasztó.

Offline

Törikvíz: felismered a magyar királyokat a becenevük alapján?

A magyarok királyok történelmünk fontos részei, akikről sokat tanultunk az iskolában. Több uralkodót ragadványnevéről is ismerünk, de hogy melyik, kihez tartozott, azt utólag nem mindig sikerül pontosan felidézni. Te a kivételek közé tartozol? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd tudásod!

Világom

Egy gombnyomáson múlt az atomháború: szovjet tiszt döntése akadályozta meg

Nem sokon múlt, hogy 1983-ban nem robbant ki atomháború az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Egy orosz tiszt lélekjelenlétén múlott, hogy a szinte teljes pusztulást elkerülte a világ: Sztanyiszlav Petrov hallgatott megérzésére, és rendszerhibának minősítette a nukleáris rakéták indításáról szóló vészjelzést.

Offline

Ezért sárga a legtöbb kastély: történelmi oka van

Vajon miért festik évszázadok óta sárgára a magyarországi kastélyokat? Ami ma a vidéki idill és a tehetős arisztokrácia jelképe, az egykor a kőkemény uralkodói hatalmat és a Habsburgok iránti elkötelezettséget hirdette. Utánajártunk, hogyan lett a birodalmi aranyból népszerű építészeti trend, valamint hogyan fonódott össze ez a szín végzetesen a pszichiátriai intézetek nevével.

Offline

Ezért a sportért rajongtak a romantikus költők

A romantika költőiről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy naphosszat borongós tájakon merengtek, szerelmi örömöket és csalódásokat öntöttek rímekbe, és holdfényben méláztak az élet értelméről. Pedig a 18–19. század fordulójának irodalmi sztárjai meglepően szenvedélyes sportrajongók is voltak.