Soha nem hangzott el a híres „Akiknek nem telik kenyérre, egyen inkább kalácsot” mondat Marie Antoinette-től

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

A közismert történet szerint Marie Antoinette, XVI. Lajos francia király felesége, amikor közölték vele, hogy a párizsi szegényeknek már kenyérre sem telik, azt válaszolta: „akkor egyenek inkább kalácsot”. A híres mondatot még Freddie Mercury is beleírta a Killer Queen dalszövegébe, valójában azonban szinte biztos, hogy a francia királyné sohasem mondott ilyet, és ha mégis mondott volna, akkor is teljesen mást jelentene, mint hisszük.

A történet – mely a közhiedelem szerint azt hivatott illusztrálni, mennyire nincsenek képben az arisztokrácia képviselői és az uralkodó családok tagjai a mindennapi valósággal és az alsó néposztályok helyzetével – valójában a híres filozófus, Jean-Jacques Rousseau 1765-ben írt Vallomások című művéből származik, ahol egy meg nem nevezett hercegnő szájából hangoznak el az ominózus szavak. Egyes történészek szerint Rousseau egy száz évvel korábbi anekdotát elevenített fel, melyben XIV. Lajos király felesége, Ausztriai Mária Terézia reagált így a parasztok kenyérhiányának hírére.

Jean-Baptiste Andre Gautier D’Agoty: Marie Antoinette portréja (1775).
Fotó: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary

Valószínűleg ezt a sztorit kapcsolta össze a Marie Antoinette és férje dőzsölő életmódjával szemben egyre nagyobb haragot érző nép a királyné alakjával, a monarchiaellenes forradalmi mozgalmak pedig szívesen terjesztették, hogy még jobban besározzák az uralkodói párt. De az is lehetséges, hogy a királynéról elterjedt legenda valójában az utókor műve, ugyanis csak jóval később, 1843-ban, vagyis ötven évvel Lajos és Marie Antoinette kivégzése után találkozhatunk vele először írásban, a Les Guêpes folyóirat egyik cikkében.

Azonban, ha bárki szájából is tényleg elhangzott volna a híres mondat, akkor sem azt jelentené, amit a legtöbben gondolnak: abban az időben ugyanis a törvény szerint a pékeknek, ha kifogytak a kenyérből, olcsóbb áron kellett adniuk a kalácsot és más finomabb termékeket, nehogy zavargások törjenek ki.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.