Sokkal boldogtalanabbak a magyarok, mint egy éve: friss kutatás

Olvasási idő kb. 2 perc

Magyarország 13 helyett esett vissza az előző évhez képest a legboldogabb országok 2025-ös listáján.

Finnország a világ legboldogabb országa 2025-ben, ezzel a skandináv állam már zsinórban a nyolcadik évben végzett a rangsor élén – derül ki az Oxfordi Egyetem jóléti kutatóközpontja által készített World Happiness Report 2025 című jelentésből. 

Nem okozott meglepetést, hogy a lista következő helyein is északi országok állnak, Dánia, Izland és Svédország, amelyek hagyományosan kiválóan szerepelnek a boldogságjelentésben. 

A finnek a legboldogabbak 2025-ben, a magyarok boldogtalanabbak, mint egy éve
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

A rangsor megállapításához arra kérték az egyes országok lakóit, hogy értékeljék jelenlegi életüket egy 0-tól 10-ig tartó skálán, amelyen a magasabb pontszám nagyobb elégedettséget jelent. A kutatók emellett figyelembe vették az egy főre eső GDP-t, a szociális támogatásokat, az egészségben töltött várható élettartamot, a nagylelkűséget, a szabadság fokát és a korrupció mértékét. 

A jelentés szerint a magyarok sokkal boldogtalanabbak, mint egy évvel korábban: 

Magyarország 13 helyet zuhant a listán, a korábbi 56. helyett helyett idén csak a 69. pozícióban szerepel.

Ez azt jelenti, hogy a magyar emberek boldogsága a 2017-es szintre esett vissza. 

A világ 10 legboldogabb országai 2025-ben

  1. Finnország
  2. Dánia
  3. Izland
  4. Svédország
  5. Hollandia
  6. Costa Rica
  7. Norvégia
  8. Izrael
  9. Luxemburg
  10. Mexikó

„A boldogság nemcsak a jólétről vagy a növekedésről szól, hanem a bizalomról és a kapcsolatokról is, hogy tudd, az emberek támogatnak" – mondta Jon Clifton, a jelentésben részt vevő kutatócég, a Gallup vezérigazgatója.

Az eredmények szerint a mások jóságában való bizalom sokkal szorosabban kapcsolódik a boldogsághoz, mint korábban gondolták. Az például, hogy az emberek mennyire hisznek abban, hogy mások visszaadják az elveszett pénztárcájukat, erősen összefügg egy ország általános boldogságával. A skandináv országok ebből a szempontból is első helyen állnak. 

Egy korábbi kutatás tizenegy különböző országot ölelt fel Japántól Magyarországig, segített megvilágítani, hol mit jelent a boldogság, és hol állunk a képzeletbeli listán. Nem leszel boldog az eredménytől.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.