Sokak szerint kínos leszállás után megtapsolni a pilótát, de az biztos, hogy ezen a repülőtéren minden landoló pilóta tapsot érdemelne. Így szállnak le a gépek a világ egyik legveszélyesebb repterén.
Madeira Portugáliához tartozó szigetcsoport, melyet az Atlanti-óceán virágoskertjének is neveznek, hiszen az ideális időjárás miatt egész évben gyönyörködhetnek zöldellő tájaiban az ide látogatók. Az egész szigeten átívelő hegylánc gyönyörű túraútvonalakat kínál a turistáknak, na és persze nem feledkezhetünk meg elbűvölő kis falvairól (például Santana színes házairól) vagy épp a tengerre nyíló elképesztő kilátásról sem.
De még mindezek ellenére sem biztos, hogy mindenki akkora kedvvel indulna útnak, ha tudná milyen kockázatos az érkezés Madeira szigetére.
A főváros, Funchal reptere, melyet Cristiano Ronaldóról neveztek el, C kategóriába került a repterek között, mely a reptérrel kapcsolatos problémákat, például a fel- és leszállás nehézségét jelöli, és többször is felvették már a világ legveszélyesebb reptereinek listájába. A pilótáknak ezért külön képzésen kell részt venniük, hogy ide repülhessenek. Ezen a videón jól látható, hogyan is néz ki egy ilyen nehézkes leszállás, amely során a gép majdnem feldőlt:
Miért nehéz a landolás Madeira repterén?
Madeira az Atlanti-óceánon található nagyjából 400 km-re a Kanári-szigetektől és 520 km-re Marokkótól, különböző éghajlatok találkozási pontja, ami sokszor kiszámíthatatlanná teszi az időjárást. Gyakori, hogy a Madeirára érkező gépeknek az éghajlati nehézségek miatt inkább a Kanári-szigetek felé kell venniük az irányt, mert nem tudnak leszállni a veszélyes éghajlati tényezők miatt.
Sokan máig az 1977-ben történt szörnyű balesetet róják fel Funchal repülőterének. A Brüsszelből érkező gép a nedves időjárás miatt nem tudott időben megállni a rövid kifutópályán, így szinte függőleges pozícióban esett le az oszlopok által tartott kifutó végéről. A baleset után rögtön meghosszabbították a pályát, mára pedig, még több bővítéssel, több mint 2700 méter hosszú.
A madeirai reptér egyre biztonságosabb?
Most már nyilvánvalóan a szeles időjárás okozza a problémát, és nem a kifutópálya extrém rövidsége. A kellő hosszúság elérése érdekében a sziklás talajra épített kifutószakaszt 180 oszlop emeli 70 méterrel a talaj fölé. Ezt a modern építészeti megoldást sokan csodálják, és már a pálya biztonságát sem vonják kétségbe manapság. Olyannyira nem, hogy a reptér 2022-es utasforgalma meghaladta a 4 milliót, és máig folyamatosan érkeznek a gépek, hogy a különböző országokból idelátogatók megcsodálhassák az Atlanti-óceán kis ékszerdobozát.
Olvasd el, mire érdemes figyelni, ha az Atlanti-óceán egy másik szigetcsoportjára, a Kanári-szigetekre utaznál!
