Ezek voltak minden idők legrosszabb vígjátéksorozatai

Olvasási idő kb. 5 perc

A szituációs komédia (sitcom) műfaja szinte egyidős a televíziózással: míg a műfaj klasszikusai, például a Jóbarátok, az Egy rém rendes család vagy az Agymenők generációkat szórakoztatnak, előfordul, hogy a néző csak fogja a fejét, annyira kínos számára, amivel egy-egy sorozat készítői előálltak. Összegyűjtöttük minden idők (talán) legrosszabb vígjátéksorozatait.

Anyám, az autó

Az 1960-as években az amerikai nézők kifejezetten szerették a fantasztikus alaphelyzetre épülő sitcomokat – jó példa az idehaza is futott Jeannie, a háziszellem vagy a Bewitched, ami egy boszorkány és halandó férje nem éppen hétköznapi házasságáról szólt –, az 1965-ben debütált My Mother, the Car (Anyám, az autó) azonban még az ő tűréshatárukon is túlment. A sorozat hőse egy sikeres ügyvéd (Jerry Van Dyke), aki döbbenten veszi észre, hogy újonnan vásárolt veterán autóját megszállta néhai édesanyja szelleme: a kotnyeleskedő asszony a síron túlról is megpróbálja irányítani fia életét, ami természetesen folyamatos gondokhoz vezet. Az abszurd alapötlet és a kifejezetten humortalan, unalmas megvalósítás a nézők és a kritikusok körében sem talált különösebben pozitív visszhangra, a sorozatot pedig egy évad és 30 epizód után elkaszálta az NBC csatorna.

Ferris Bueller

A Matthew Broderick főszereplésével készült Meglógtam a Ferrarival a ’80-as évek egyik legsikeresebb tinifilmjének számít, nem meglepő, hogy az élelmes producerek úgy gondolták, érdemes még egy bőrt lehúzni a sztoriról, ezúttal a televízió képernyőjén. Az 1990-ben bemutatott Ferris Bueller érdekessége, hogy nem a mozifilm sztoriját folytatja, hanem egy kaliforniai kamaszról szól, akit ugyanúgy hívnak, mint a Broderick által játszott, Chicagóban élő címszereplőt, és a pilot epizódban dühösen veszi tudomásul, hogy a hollywoodi producerek ellopták a történetét és a nevét.

Mivel a széria cselekményének semmi köze nem volt a filméhez, a nézők becsapva érezték magukat, a főhőst alakító Charlie Schlatter (őt a magyar nézők a Halálbiztos diagnózis krimisorozatból ismerhetik leginkább) pedig tizedannyi karizmával sem rendelkezett, mint Broderick; az ötlettelen, érezhetően csak a lehúzás céljából készült sorozatot végül 13 rész után elsüllyesztették. Érdekesség, hogy a főhős húgát Schlatter akkori barátnője, a 21 éves Jennifer Aniston alakította, aki néhány évvel később egy jóval sikeresebb sitcomnak köszönhetően lett világhírű.

A <i>Ferris Bueller</i> szereplőgárdája, középen Charlie Schlatter, jobb oldalán Jennifer Aniston
Fotó: Fotos International / Getty Images Hungary

Heil, drágám, itthon vagyok

Valószínűleg nagyon erős tudatmódosító szerek hatása alatt állt Geoff Atkinson brit író-producer, amikor 1990-ben kipattant a fejéből a Heil Honey I’m Home! (Heil, drágám, itthon vagyok) egészen elképesztő ötlete: a sorozat Adolf Hitler és hitvese, Eva Braun mindennapjait mutatja be, akik egy átlagos családi házban élnek Berlinben, szomszédjuk pedig egy minden lében kanál zsidó házaspár, akik gyakran beleütik az orrukat ügyes-bajos dolgaikba. A sorozatot a készítők a családi sitcomok szándékos paródiájának szánták, a nézők és az ítészek azonban nem értékelték az ízléstelen témaválasztást és az olcsó humort – ugyan a stáb nyolc részt leforgatott, végül csupán egy ment le adásban, a premier után azonnal kukázták a Hitler-sitcomot.

Tesók a világűrben

A <i>Tesók a világűrben</i> főhősei.
Fotó: Ranker

Az 1996-ban debütált és mindössze egy évadot megért Homeboys in Outer Space (magyarul nagyjából Tesók a világűrben) két sztereotip fekete „gettófiatal” kalandjait mutatja be, akik csotrogány autóra emlékeztető űrhajójukkal járják a kozmoszt a 23. században: a sorozat erőltetettre és humortalanra sikerült, ráadásul sokak szerint káros, rasszista sztereotípiákkal volt telepakolva, nem csoda, hogy 21 rész után inkább beszüntették az UPN csatorna illetékesei.

Ősember

Egy népszerű biztosító reklámfilmjei ihlették a 2007-es Caveman (Ősember) sorozat alkotóit, akik elképzelték, milyen lenne, ha a Neander-völgyi ember nem halt volna ki, hanem egyedeik még ma is köztünk élnének, kisebbségi csoportként a modern emberi társadalomban. A különös alapötlet sajnos ennyiben meg is rekedt, a sorozatban ábrázolt 21. századi ősembereket ugyanis nagyjából annyi különbözteti meg egy átlagos Homo sapienstől, hogy valamivel szőrösebbek, ez pedig nem igazán mozgatja meg a nézők fantáziáját.

Ugyan a készítők igyekeztek komolyabb problémákat – rasszizmus, a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése – boncolgatni, bicskájuk hamar beletört a dologba, sőt, egyesek épp őket vádolták rasszizmussal, ezért a pilot epizódot követően a déli Atlantából gyorsan a jóval semlegesebb San Diegóba költöztették a sorozatot. Az Ősembert a kritika ízekre szedte, az ABC hálózat pedig 13 rész után úgy döntött, inkább örökre jegeli a szőrös főhősöket.

Work It

A Van, aki forrón szereti és az Aranyoskám sikere is bizonyítja, a női ruhába bújt férfiak motívuma kiapadhatatlan humorforrásnak számít Hollywoodban, azonban, míg az előbbi filmek készítői értettek hozzá, hogyan csaljanak mosolyt a nézők arcára, a 2012-ben képernyőre került Work It alkotóit nem áldotta meg a sors hasonló tehetséggel. A sztori két munkanélküli fickóról (Benjamin Koldyke és A szökésből ismert Amaury Nolasco) szól, akik hölgyeknek adják ki magukat, hogy felvegyék őket dolgozni egy kozmetikai céghez: a kettős identitás természetesen mindenféle problémához vezet, a sorozat azonban kimerült annyiban, hogy nagydarab férfiak parókában, tűsarkú cipőben és kitömött szvetterben csetlenek-botlanak mindenfelé.

A 13 leforgatott részből mindössze kettőt mutattak be az Egyesült Államokban, a sorozat azonban még így is botrányt kavart: több LMBT-szervezet tiltakozott a Work It ellen, mely szerintük trivializálja és nevetségessé teszi a transznemű emberek munkahelyi diszkriminációját.

Képzeletbeli Mary

A 2017-es, mindössze 9 epizódot megért Imaginary Mary (Képzeletbeli Mary) főhőse egy sikeres PR-szakember és családanya (Jenna Elfman), akinek életében váratlanul felbukkan gyerekkori képzeletbeli barátja, a fehér plüssállatra emlékeztető (CGI segítségével életre keltett) Mary, hogy segítsen megoldani a karrierjében és magánéletében felmerülő problémákat. Az alapötlet eredetinek és szórakoztatónak tűnhetett, a megvalósítás azonban teljesen hazavágta a produkciót: a címszereplő inkább irritáló, mintsem kedves és humoros, a történetek pedig sótlanok, és semmi újat nem mondanak, így érthető, miért tűnt el ennyire hamar a süllyesztőben Mary és gazdája.

Joey

Listánk bónuszhelyezettje bizonyítja, hogy egy sorozat sikerét gyakran a karakterek közötti összhangnak köszönheti, annak felbontása pedig súlyos következményekkel jár. A 10 évadot megért, minden idők egyik legsikeresebb sitcomjának számító Jóbarátok lezárását követően a készítők úgy döntöttek, nem hagyják veszni az aranytojást tojó tyúkot, és saját sorozatot adtak Joey Tribbiani (Matt LeBlanc) karakterének, aki ezúttal az anyaszéria manhattani helyszínétől távol, Los Angelesben próbál színészként boldogulni. Reményeik ellenére a 2004-ben debütált Joey nem hozta a Jóbarátok színvonalát, a címszereplő ugyanis képtelen volt egymaga elvinni a hátán a lapos, semmi egyedit vagy újat nem nyújtó cselekményt – a sorozat másfél, nyögvenyelősre sikerült évad után örökre távozott az éterből.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.