Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Arról, hogy kinek mit jelent a gazdagság, hosszan lehetne filozofálni, ám a vagyon és a pénz igen jól számosítható, így általában ez a fokmérője annak, ki hol áll a világ legtehetősebbjeinek listáján. A jelen történelmét szemlélve valószínűleg Bill Gates, Elon Musk vagy a Rothschild név jut eszünkbe, ám a középkorban élt egy király, aki még náluk is gazdagabb volt, ám nem Európában, hanem Afrikában élt, vagyonát pedig, egy tíz évvel ezelőtt becslés szerint 400 milliárd dollárra teszik.
Természetesen az ilyen adatokat érdemes fenntartásokkal kezelni, ám az biztos, hogy I. Musa Mansa, Mali királya olyan birodalmat és gazdasági rendszert hozott létre, amely biztosította számára a jelentős vagyon felhalmozását.
Virágzó országa volt a gazdag királynak
Az 1300-as években Mali, ez a nyugat-afrikai ország sokban különbözött a ma ismert államtól. Területe a Niger belső deltájától az Atlanti-óceánig, a Szenegál folyó torkolatáig tartott, abban az időben csak a Mongol Birodalom volt nagyobb ennél. Korabeli források szerint nyolc hónapig tartott eljutni egyik végéből a másikba.
A birodalom gazdasága igen szilárd alapokon nyugodott: abban az időben Mali adta a világ aranytermelésének felét,
és a kereskedelem is virágzott: északról só, délről arany érkezett az országba, amelyet jelentős mértékben megvámoltak és megadóztattak, az aranyrögöket pedig állami monopólium alá vonták és jóval értéktelenebb aranyporra váltották be.
A király gazdagságát hatalmas hadsereg is óvta: tízezer lovas katona és százezres sereg tágította és védte a birodalom határait, amelyhez egy harci kenuflotta is tartozott.
Ennek persze megvolt az ára: a társadalom kettészakadt a rendkívül szegény rabszolgákra és a gazdag udvartartásra.
Zarándoklat vitte hírét a király gazdagságának
1325-ben Musa Mansa Egyiptomba látogatott el, és többek között ez az útja vitte hírét legendás gazdagságának. Egyes források szerint a király 60 ezer emberrel zarándokolt, 12 ezer rabszolgája selyembe öltözve vonult, a király előtt közvetlenül haladó ötszáz szolga kezében egy-egy aranypálca volt.
Kairói látogatásának viszont majdnem diplomáciai botrány lett a vége, ugyanis Musa Mansa nem akart meghajolni a mameluk szultán előtt, viszont annyi ajándékot és aranyat osztott szét az utazása során az utca népének és a tisztviselőknek is, hogy azzal
gyakorlatilag szétzilálta az ország gazdaságát,
elinflálta az aranyat: még tíz évvel később sem állt helyre az árfolyam, és ez Európában is éreztette a hatását az aranypiacon, ám Egyiptomban még 12 évvel a grandiózus zarándoklat után is dicsérő hangú énekek születtek.
Musa Mansa nemcsak ajándékokat vitt az országba, hazafelé filozófusokkal, építészekkel, tudósokkal tért vissza Maliba, felvirágoztatta Timbuktut, ahol húsz ezer fős egyetemet hozott létre, és nevéhez fűződik a tüske alakú Sankore mecset építetése is, amit a granadai építész, Abu Ishaq as Sahilt tervezett.
Noha Mali az elmúlt évszázadokban jelentősen megváltozott sok szempontból – csökkent a területe, megváltozott a klímája, ami a gazdaságra is hatással volt – Musa Mansa király emlékezetét többek között azok az épületek őrzik, amelyeknek a létrehozását ő kezdeményezte.
Ha arra is kíváncsi vagy, ki volt a történelem leggazdagabb festője, ezt a cikkünket ajánljuk.
